Nem mindegy, kit, mivel oltanak: így lenne hatásos az oltásprogram
Miért és milyen vakcinákat kellene használni egy országos oltási kampányban? Angliában modellezték és az alábbiakra jutottak.
Egy ország oltási stratégiáját, azt, hogy milyen vakcinákat használnak és hogyan, komoly számítások és elemzések előzik meg. Erről tett közzé egy jól érthető bejegyzést a Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó Facebook csoportban Dobson Szabolcs, gyógyszerész-engedélyezési szakértő, amit most mi is közlünk
A PLOS Computational Biology szaklap május 5-i számában jelent meg a vakcinák használhatóságáról egy cikk az Egyesült Királyságra vonatkozóan, de a megközelítés általánosan is fontos. Például egy ilyen modellezés keretében lehet elemezni a hazánkban forgalomban lévő vakcinákat is.
Milyen vakcinákat lehet használni?
A tanulmány szerzői háromféle elvi vakcina alaptípust alkalmaztak a modelljükben:
1. típusú vakcina: csökkenti a beoltott személyek fertőzéssel szembeni fogékonyságát. Ez a leghatásosabb vakcinatípus, mert jelentősen csökkentheti a reprodukciós számot ( R ), valamint védi az egyént.
2. típusú vakcina: csökkenti a tünetes fertőzés kockázatát. Ennek a vakcinának jelentős hatása van a betegségre, de van még valamelyes hatása a terjedésére is (így az R értékére) azáltal, hogy a tünetmentes fertőzöttek kevésbé terjesztik a vírust.
3. típusú vakcina: a súlyos tüneteket okozó betegség kockázatának csökkentése. Ez a vakcina csak az egyént védi, de nem befolyásolja a fertőzés terjedésének dinamikáját.
Min múlik az oltási program sikere?
A szerzők szerint 5 fő tényező befolyásolja bármely oltási program sikerét:
1. A vakcinák jellemzői: az 1. típusú vakcinák sokkal jelentősebb mértékben csökkentik a halálozást, mint a 2. és a 3. típusúak, amelyek alapvetően a betegséget enyhítik.
2. A vakcinák hatásossága: a nagyobb hatásosságú vakcinák mindhárom típus esetében nagyobb egyéni védelmet nyújtanak (1. és 2. típus), és a népesség szintjén is nagyobb védelmet biztosítanak.
3. A reprodukciós szám a vakcinációs program végén: a magasabb reprodukciós számok a lakosság nagyobb arányának beoltását követelik meg a második hullám megelőzése érdekében. Ha minden nem gyógyszeres beavatkozást feloldanának és a népesség kb. 70%-át beoltják, csak a nagyon hatásos 1. típusú vakcinák képesek kontroll alatt tartani a járvány következő hullámait.
4. A beoltott népesség aránya: a Szerzők a számításaik során feltételezték, hogy legfeljebb 70%-os az átoltottság bármelyik életkori és kockázati csoportban, azonban természetes kapcsolat áll fenn a vakcina hatásossága és az oltottak azon aránya között, amelyaz általános védelem azonos szintjét generálja.
5. Kiket oltanak be: az idősek priorizálása messze a legfontosabb a halálozási arány jelentős csökkentésében.
A mellékelt ábra e tényezők összjátékát mutatja R=1,8 érték mellett (amikor vannak nem gyógyszeres intézkedések, mint a maszk és a távolságtartás) a három, különféle hatásosságú (90%, 70% és 50%) vakcinatípus esetében, 70%-os átoltottság esetén. Például a bal felső ábrán az 1. típusú vakcina látható.
Az ábra szerint egy 50%-os hatásosságú vakcinával a 20 év feletti korosztályt is oltani kellene a halálozások adott szintre csökkentéséhez, míg a 70%-os és 90%-os hatásosságú vakcinák esetén elegendő lenne a 40 felettiek oltása. Azonban a 60 feletti összes korosztályt és az alapbetegségekben szenvedőket mindegyikkel oltani kell. (A jobb oldalon a QUALYs loss a minőséggel korigált életév veszteséget mutatja).
Láthatjuk tehát, hogy különféle hatásosságú vakcinák használhatók, azonban nagyon fontos, hogy tudjuk, ezeket miként kell használni a fenti 5 tényező figyelembevételével.
Forrás: Moore S, Hill EM, Dyson L, Tildesley MJ, Keeling MJ (2021) Modelling optimal vaccination strategy for SARS-CoV-2 in the UK. PLoS Comput Biol 17(5): e1008849. https://journals.plos.org/ploscompbiol/article?id=10.1371/journal.pcbi.1008849
Ez is érdekelheti:
