Nem érzi a szagokat? Koronavírus vagy szénanátha az oka?

A szaglás- és ízérzés csökkenése vagy akár tartós elvesztése is a koronavírus-fertőzés jellegzetes tünete, de szénanátha is okozhatja. Honnan tudhatjuk, hogy melyik a kiváltó ok?

A szaglászavar több típusa is előfordulhat a betegeknél, dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont főorvosa elmondta, hogy mire figyeljünk, melyek ezek.

Szaglászavar: COVID tünet

Egy éve az életünk része a koronavírus elleni védekezés, az idő múlásával pedig a szakemberek egyre többet tudnak a koronavírus-fertőzés tüneteiről és kezeléséről. A kezdetben feljegyzett légszomj, köhögés, nehézlégzés, láz, izom- és ízületi fájdalmak mellett az Amerikai Járványügyi Hatóság (CDC) listáján már tavaly tavasszal megjelent egy újabb jellegzetes tünet, amire felvetheti a fertőzés gyanúját: a szaglászavar.

Teljes illatmentességtől a romlott ételig

A szaglászavar (az angol nyelvű szakirodalomban olfactory dysfunction (OD) néven találkozhatunk vele) jelentheti azt, hogy a beteg szaglása csökkent - bizonyos szagokat érez, de nem mindent – vagy teljesen megszűnt, de jelentkezhet torz szaglás is – a beteg fantom szagokat érez, amik a valóságban nincsenek jelen. Jellemzően nem kellemes, például romlott étel vagy dohányfüst. Gyakran társul az ízérzés elvesztésével, torzulásával. A panaszok hullámzóak is lehetnek, átmeneti javulás után visszaesés is következhet.

Szaglásvesztés: több oka is lehet

Allergológus és fül-orr-gégész orvosok a koronavírus-járvány időszakában sokkal több szaglászavarral küzdő személyt látnak el és várhatóan még több betegre kell felkészülniük – erre figyelmeztet a Journal of Allergy and Clinical Immunology: In Practice januári lapszámában megjelent, a szaglásvesztéssel foglalkozó szakcikk is. Az írás részletesen közli a szaglászavar típusait, okait, kivizsgálását és bemutatja a jellegzetes tüneteket, amelyek alapján a COVID miatti szaglásvesztést meg tudjuk különböztetni az egyéb okból kialakuló szaglászavaroktól.

A szaglászavarok kialakulásának nagyon sok oka lehet. Közre játszhat a megjelenésében többek közt valamilyen trauma, fejsérülés, idegrendszeri rendellenességet (pl. Parkinson-kór, vagy SM) is jelezhet, oka lehet gyógyszer mellékhatás, autoimmun vagy endokrin betegség is. Dr. Moric Krisztina hozzátette, hogy a fül-orr-gégészeti vonatkozású kiváltó okok közt szerepelnek műtét (pl. orrsövény) utáni állapotok, felső légúti, illetve szinonazális, vagyis az orrot- és melléküregeket érintő fertőzések és a COVID.

Ebben különbözik a COVID miatti szaglásvesztés

Dr. Moric Krisztina elmondta, hogy a szinonazális szaglászavar hátterében állhat például allergiás rhinitisz (szénanátha), krónikus orrmelléküreg-gyulladás és orrpolipózis, illetve felső légúti fertőzés is. A jelenlegi helyzetben különös jelentősége van annak, hogy a koronavírus eredetű és az egyéb felső légúti fertőzések által okozott szaglászavart meg tudjuk különböztetni.

A COVID miatti szaglásvesztés hirtelen jelentkezik és jellemzően nem jár egyéb, felső légúti betegségeknél jellemző tünettel, mint az orrdugulás vagy orrfolyás. Légúti betegség esetén a szaglászavar fokozatosan jelentkezik, gyulladásgátló kezelésre rendszerint jól reagál.

COVID esetében bekövetkezett szaglásvesztés okainak jelenleg több teórája is van. A bostoni Harvard Medical School kutatói összefoglalták, hogy pontosan mi állhat a háttérben.

Az egyik – és viszonylag ritkán bekövetkező - lehetőség szerint a vírus hatással lehet a központi idegrendszer szaglóközpontjára. Más elmélet szerint a kórokozó nem direkt a neurális sejteket támadja meg, hanem az azokat körülvevő ún. támasztósejteket, melyek szintén a szaglóhám részét képezik, így azokat megtámadva a neuronális sejtek „kiszolgáltatottá” válnak, nem jutnak elég tápanyaghoz.

A gyógyulás akár több hónapig is húzódhat, illetve jellegzetesen társul hozzá ízérzészavar is és - nem feltétlenül, de társulhat - egyéb koronavírus-fertőzésre utaló tünet, mint a köhögés, légszomj, nehézlégzés, fáradtság vagy fejfájás.

A szaglásvesztés több módon is rontja az életminőséget

· A COVID miatti szaglászavar egyénenként különböző ideig tarthat. Valakinél néhány napon vagy héten belül visszatér a normál szaglás, de gyakori eset, hogy a szaglásvesztés tartósan, akár 6 hónapig is fennmarad.

· Ez az állapot a kutatások szerint is érzelmileg igen megterhelő, az érintettek körében gyakori a fokozott stressz, depressziós tünetek megjelenése.

Olvasson tovább!

• Vérhigítóval kivédhető a Covid súlyos szövődménye?
• Ezek a brit mutáció tünetei
• Így végezheti el otthon a PCR-tesztet

· Táplálkozási problémák is jelentkezhetnek, hiszen nem tudja a beteg élvezni az ételek ízét, sokan kevesebbet esznek, vagy épp túlízesítik, édesítik, sózzák vagy fűszerezik az ételeiket – hosszú távon egyik sem egészséges.

· A külvilágról kapott információkat az érzékszerveink biztosítják. Az ízlés és a szaglás hiánya akár életveszélyes következményekkel is járhat, például, ha nem érezzük, hogy szivárog a gáz, vagy odaégett az étel, de komoly egészségügyi kockázatot jelenthet a romlott élelmiszer elfogyasztása is.

Ha a koronavírus-fertőzés lezajlását követő hetekben sem tér vissza a szaglásunk, javasolt fül-orr-gégészeti vizsgálaton részt venni. Így az egyéb lehetséges okok kizárása mellett, a károsodott szaglószerv működését helyreállító kezelést is mielőbb el lehet kezdeni.

Forrás: Fül-orr-gége Központ