Most megy oltásra? Ezeket vigye magával!
Hogy kell regisztrálni? Mit kell vinni az oltásra? Miért kell oltópontra menni? Milyen mellékhatások jelentkezhetnek? - összeszedtük a leggyakoribb kérdéseket a COVID-19 elleni oltással kapcsolatban.
Hol és ki regisztrálhat a védőoltásra?
Regisztrálni 18 év felett a vakcinainfo.gov.hu weboldalon lehet. A regisztráció helyességét itt ellenőrizheti: vakcinareg.neak.gov.hu. A regisztráció önkéntes, tehát nem kötelező. Akinek lejárt vagy törlésre került a TAJ-száma az is regisztrálhat oltásra!
Amennyiben valakinek nincsen internetes elérhetősége, az interneten történő regisztrációban rokona, ismerőse is nyújthat segítséget részére, így tudnak a leggyorsabban regisztrálni.
Regisztráció postán
Amennyiben a postai küldemény esetlegesen nem érkezett meg a 60 év feletti személyhez, lehetőség van a levél újraküldésének kérésére. Ehhez a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságát szükséges felkeresni az alábbi elérhetőségek valamelyikén:
Telefonszám:06-80-204-884, e-mail: nyufig@allamkincstar.gov.hu
Ügyfélfogadási idő: H,K,Cs: 7:30-15:45, Sze: 7:30-18:00, P: 7:30-13:00
A beazonosításhoz szükséges adatok: ellátás folyósítási törzsszáma, név, lakcím, anyja neve, születési idő, TAJ szám.
Kell fizetni az oltásért?
Nem, a jelenleg elérhető összes COVID-19 elleni vakcina ingyenes.
Hol kell időpontot foglalni az oltásra?
Minden oltásra regisztrált számára elérhető vált az online időpontfoglaló a kórházi oltópontokra. Az online időpontfoglaló elérhetősége: www.eeszt.gov.hu (ez az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér lakossági portálja).
Az időpontfoglalót csak az oltásra regisztráltak tudják használni, közülük is csak azok, akiknek a regisztrációja már érvényesítve van, tehát a regisztrációkor megadott adataikat már ellenőrizték. Itt ellenőrizheti, hogy az Ön regisztrációja milyen státuszban van: https://vakcinareg.neak.gov.hu/regisztracio/
Mi kell az online időpontfoglaláshoz?
Az időpontfoglaló kezelése nagyon könnyű, a TAJ-szám és születési dátum megadásával tudnak belépni a regisztráltak. Majd kiválaszthatják, hogy melyik napon, hány órakor és melyik településen és ott melyik kórházi oltóponton szeretnék megkapni az oltást. Fontos tudni, hogy mindenki csak egy foglalást tud végezni és a véglegesített foglalása már nem módosítható. A foglalásnál érdemes arra is gondolni, hogy a második oltást is ugyanazon a kórházi oltóponton fogja megkapni, ahol az elsőt. A regisztrált az időpontfoglalásról visszaigazoló emailt, sőt az oltás előtti nap emlékeztető emailt is kap. A foglalás visszaigazolása ki is nyomtatható.
Miért kell oltópontra menni?
Azért jobb megoldás, ha a páciens oltópontra megy, mert egy nagyobb helyiségben jobban megszervezhető naponta több száz vagy ezer ember beoltása, elkülönítése, irányítása. Ritka esetekben, de az oltásnál felléphetnek váratlan mellékhatások, például egy veszélyes anafilaxiás reakció. Ennek következményeit sokkal jobban el lehet hárítani szakorvosi/kórházi környezetben. Emellett van olyan oltás, amit egy normál mélyhűtőnél alacsonyabb hőmérsékleten kell tartani, és a felbontás után 6 órával fel kell használni az összes adagot, ez pedig könnyebben biztosítható oltóponton.
Javasolt az idős embereknek a védőoltás?
Egyértelműen igen, hiszen az idős kor az egyik legnagyobb kockázat a koronavírus-fertőzés súlyos lefolyására. A fertőzéseket kiváltó kórokozók, köztük a vírusok okozta fertőzések ellen védőoltásokkal lehet a leghatékonyabban védekezni. Ez igaz az új koronavírus okozta fertőzésekre is.
Krónikus beteg kaphat védőoltást?
Igen. Sőt, nekik kifejezetten javasolt az oltás, hiszen az idős kor mellett a krónikus betegségek növelik a koronavírus-fertőzés súlyos lefolyásának a kockázatát. Minden esetben az oltóorvos dönt az olthatóságról, miután kikérdezte az oltandót és megismerte egészségi állapotát.
Mit kell vinni az oltásra?
Az ügyintézés gyorsítása érdekében kinyomtatva, kitöltve hozza magával a beleegyezőnyilatkozatot, ezt innen töltheti le:
Figyelem! Ezt a nyilatkozatot a 2. oltásra is magunkkal kell vinni, tehát érdemes rögtön két példányt nyomtatni.
Az oltásra vigye magával személyazonosító iratait is: személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ-kártya.
Hogy kell készülni az oltásra?
Az oltás az oltandók részéről nem igényel különösebb előkészületet, viszont érdemes olyan felsőruházatban menni, amely ujjatlan, vagy laza, könnyen feltűrhetű ujjú, hiszen az oltást a jobb vagy bal felkarba adják. Ha jobb kezes, akkor érdemes a bal karba kérni az injekciót és fordítva.
A védőoltás előtt – a szokásos napi ritmusának megfelelően – igyon és egyen! Amennyiben vérvételkor, védőoltáskor vagy injekció beadása kapcsán előfordult már ájulás, akkor az oltásra vigyen magával egy palack vizet és esetleg szőlőcukrot! Ezt mindenképp jelezze az oltás előtt az oltóorvosnak.
Van-e az oltásnál orvos?
Igen. Az oltás előtt a nyilatkozaton szereplő lehetséges betegségeket az orvos végigkérdezi, ezért készüljön fel a korábbi vagy jelenlegi krónikus betegségeivel, tüneteivel kapcsolatos kérdésekre. Gondolja végig, hogy: van-e krónikus betegsége, a közelmúltban volt-e súlyos betegsége (különösen az elmúlt 3 hónapban), volt-e az elmúlt 2 hétben akut megbetegedése (különösen gyulladásos, lázas, köhögéssel, influenza-, és náthaszerű tünetekkel)? Érdemes azt is összeírni, hogy milyen gyógyszereket szed. Amennyiben a közelmúltban immunrendszert gyengítő kezelésben részesült jelezze azt az oltóorvosnak.Meglévő gyógyszerérzékenység és immunbetegség esetén az oltás előtt mindenképpen egyeztessen a háziorvossal!
Ki nem kaphat oltást?
Egyik vakcina sem adható be akut lázas betegnek, vagy olyannak, aki három hónapon belül esett át a koronavírus-fertőzésen, vagy aki a vakcinák bármely összetevőjével szemben korábban súlyos allergiás reakciót tapasztalt. Ugyanígy nem javasolják azoknak sem, akiknél korábbi védőoltás anafilaxiás reakciót váltott ki. Az egyes vakcinák tájékoztatójában szerepelnek az ellenjavallatok.
- Pfizer vakcina tudnivalók
- Szputnyik vakcina tudnivalók
- Moderna vakcina tudnivalók
- Sinopharm vakcina tudnivalók
- Johnson&Johnson vakcina
Hogyan zajlik az oltás?
Az oltás előtt adategyeztetés, regisztráció történik, illetve az egészségügyi személyzet megméri a lázunkat is. Ezután az oltóorvos végigkérdezi a nyilatkozaton felsorolt betegségeket, meggyőződik az olthatóságunkról és ha szükséges, megvizsgál. Az oltást a felkarba adják. Az oltást követően legalább 15-30 percig a védőoltásban részesülteket meg kell figyelni, hogy esetleg fellép-e nála oltási reakció.
Az oltás okozhat koronavírus-fertőzést?
Nem. Még az elölt vírust tartalmazó kínai, Sinopharm vakcina sem okozhat koronavírus-fertőzést.
Kapunk-e valamilyen igazolást az oltás után?
Igen. Az első oltás után egy papíralapú oltásemlékeztető kártyát kapunk, amelyen nemcsak az adataink és a vakcina adatai szerepelnek, hanem a 2. oltás kitűzött időpontja is. Ezt az igazolást a 2. oltásra is magunkkal kell vinni. Az első oltás után heteken belül plasztikkártyás védettségi igazolványt is kapnak azok, akik felveszik valamelyik koronavírus-vakcinát.
Figyelem! Ahogy már korábban megírtuk, több ország is kéri a határon (pl. Görögország) az angol nyelvű oltási igazolást. Ha most megy oltásra, akkor érdemes ezt az angol nyelvű papírt is helyben elkérni és kitöltetni, vagy magánúton letölteni, kinyomtatni és ott helyben az oltóorvossal aláíratni.
Az angol nyelvű oltási igazolást ide kattintva töltheti le.
Meddig tart az oltás, mennyi ideig kell az oltóponton maradni?
Az oltás maga néhány percig tart, azonban az oltópontokon az oltás előtti várakozás és a helyszíni adatfelvétel, csúszászok miatt hosszabb ideig fél-1 óráig is eltarthat. Az oltás beadása után felléphetnek allergiás reakciók, ezért az oltás után 15-30 percig a váróban kell tartózkodnunk.
Miért kell 2. oltás?
Már az első oltás után elkezd a szervezet ellenanyagokat termelni, de igazi védettség a második (“booster”) oltás után 1-2 héttel alakul ki. Azoknál, akik az első oltást kapták meg, bizonyos fokú védettség már kb. 2 hét múlva jelentkezik, de ez gyorsan csökkenne, ha nem lenne második oltás. Ezért is kell a második oltás, amely újabb antitest termelésre készteti a szervezetet. Fontos, hogy ne feledkezzen meg a 2. oltásról!
Melyik vakcinából mikor kell megkapni a 2. oltást?
- A Pfizer-vakcinánál az első oltást követő 21. napon kell beadni a második oltást. Hazánkban18 év felett alkalmazzák.
- A Moderna-vakcinánál az első oltást követő a 28. napon kell beadni a második oltást. 18 év felett alkalmazzák.
- A Szputnyik-vakcinánál az első oltást követő a 21. napon kell beadni a második oltást. A regisztrált idősebb, krónikus betegséggel nem rendelkezőket kezdik el vele oltani.
- Az AstraZeneca-vakcinánál az első oltást követő 4. héten kell beadni a második oltást. Ezzel a vakcinával a 60 év alatti krónikus betegek oltását kezdték meg.
- A Sinopharm-vakcinánál az előirat szerint a 2. adag beadása az első oltást követő 21-28. napon belül kell megtörténjen. Magyarországon 28 nap különbséget tartanak a két oltás között.
- A Johnson&Johnson vakcina egyadagos oltóanyag.
Fel lehet cserélni a vakcinákat?
Egyelőre nem, bár erre már van ellenkező gyakorlat is külföldön. Magyarországon az oltóanyagok második dózisait nem lehet felcserélni, az első és a második oltást ugyanazon oltóanyaggal kell elvégezni. Ha a második oltást a tervezett időpontban valamilyen oknál fogva nem lehet beadni (pl. akut betegség, akadályoztatás esetén), akkor az oltóorvossal megbeszélt időpontban kell bepótolni.
Mikor alakul ki a védettség oltás után?
A koronavírus elleni védettség kialakulásához két oltásra van szükség. Már az első oltás is kivált egy bizonyos védettséget, de ez vakcinánként különböző és általánosan elfogadott, hogy az első oltás után két hétig nincs jelentős védettség a COVID-19 ellen, tehát ebben az időszakban is meg lehet fertőződni. Az oltottak teljes védelme csak a vakcina második adagját követően alakul ki, várhatóan 1-2 héten belül. (Pontosabban a 2. oltás után minimum: Pfizer: 7nap; Moderna: 14nap; AstraZeneca: 15nap; Szputnyik: 3 hét, Sinopharm: 14 nap)
Mint minden védőoltásnál, a COVID-19 fertőzés elleni védőoltás esetében is előfordulhat, hogy az nem véd meg minden beoltott személyt, így kevesen, de lehetnek olyanok, akik mégis megfertőződhetnek, azonban az oltással nagymértékben csökkenthető a súlyos megbetegedés kockázata.
- Mikortól véd a Pfizer és a Moderna? Itt vannak az adatok
- Mikortól véd a Sinopharm, kínai vakcina?
- Szputnyik vakcina: ezek az oltás utáni mellékhatások
Milyen oltási reakciók léphetnek fel?
Bármelyik védőoltás után jelentkezhet oltási reakció, ezekre az oltóorvos fogja felhívni a figyelmet. Ezek azonban átmeneti reakciók, melyek szövődmények nélkül megszűnnek.
Az oltás után pár órával gyakran jelentkezik gyengeség, enyhe láz, de ezek a tünetek várhatóan 1-2 nap alatt teljesen elmúlnak.
A leggyakoribb mellékhatások a következők:
- fejfájás;
- injekció beadásának helyén fellépő duzzanat, bőrpír;
- átmeneti láz;
- fáradékonyság, aluszékonyság, gyengeség;
- izomfájdalom, ízületi fájdalom;
- hasmenés;
- köhögés;
- hányinger, étvágytalanság, esetleg hányás.
Nagyon ritkán előfordulhat: megnagyobbodott nyirokcsomók (hónalji nyirokcsomó duzzanata, érzékenysége), rossz közérzet, végtagfájdalom, álmatlanság, viszketés az injekció beadási helyén.
Ezek általában enyhék vagy közepesen súlyosak és a vakcina beadása után pár napon belül elmúlnak. A felsorolt reakciók enyhítésére fájdalomcsillapító és/vagy lázcsillapító gyógyszerekkel (pl. Paracetamolt tartalmazó termékekkel) tüneti kezelés alkalmazható.
A 2. oltás után súlyosabbak lehetnek az oltási reakciók?
Sokaknál a második oltás után kissé intenzívebben jelentkezhetnek a fent leírt mellékhatások. Fontos, hogy ne ijedjenek meg, ez normális és 1-2 nap alatt el fognak múlni a tünetek.
Mit tegyünk, ha az oltás utáni rosszullét 2-3 nap elteltével sem enyhül?
Fontos, hogy ezt mindenképpen jelezzük az orvosnak. A súlyos mellékhatásokat kötelezően jelenteni kell, de az is előfordulhat, hogy - tünetmentes - koronavírusosak lettünk, és úgy kaptuk meg az oltást. Ekkor sincs baj, nem kell megijedni, fontos, hogy megfigyelés alatt legyünk és az orvosa utasítása szerint járjunk el.
Olvassa el ezt is!
