Miért viszket a szúnyogcsípés?
És miért van az, hogy a szúnyogcsípés jobban feldagad, mint máskor?
A szúnyog csípésekor a rovar nyálával számos különböző anyagot juttat szervezetünkbe (pl. különböző fehérjéket, véralvadásgátlót, emésztő enzimeket) Az idegen anyagok jelenlétére szervezetünk allergiás reakcióval válaszol, melynek jellemző tünetei: viszketés, fájdalom, duzzanat, bőrpír.
Mint más allergiás reakcióknál is, javarészt az egyén immunrendszerétől és a bejutó testidegen anyag mennyiségétől függ a tünetek súlyossága. Van, akinél alig észlelhető a csípés, míg másoknál nagyobb duzzanat, komolyabb bőrpír, illetve viszketés jelentkezik.
Kell-e aggodni a Magyarországon megjelenő egzotikus szúnyogfajták miatt?
Európában az elmúlt két évtizedben több, alapvetően trópusi területeken élő szúnyogfaj jelent meg. Elsősorban a megnövekedett személy- és áruforgalom eredményezte bejutásukat és tovaterjedésüket Európában. Életmódjuk miatt sikeresen meg tudtak telepedni a legtöbb dél-európai országban, a városi környezet kedvez szaporodásuknak. Az éghajlat szab határt terjedésüknek.
Hazánkban a közegészségügyi szakemberek 2014 óta célzottan vizsgálják a behurcolt szúnyogfajok elterjedését. Három olyan behurcolt szúnyogfajt észleltek hazánkban, melyek eredeti élőhelye Délkelet-Ázsia. Az ázsiai bozótszúnyog (tudományos neve: Aedes japonicus), a koreai szúnyog (Aedes koreicus) valamint az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) vizsgálataink kezdetén még csak ritkán, 1-1 ponton volt észlelhető. Azóta sikeresen megtelepedtek hazánkban is, mára az ország nagy területén előfordulnak. Az ázsiai tigrisszúnyog és a koreai szúnyog előszeretettel táplálkozik emberi vérrel, és a városi szúnyogpopulációkban már gyakran nagyobb egyedszámban vannak jelen, mint az őshonos szúnyogfajok.
Mi jó szúnyogok ellen? Ezeket érdemes bevetnie, hogy ne csípjék agyon - kattintson tovább!
A behurcolt szúnyogfajok az őshonos szúnyogfajokhoz hasonlóan ugyan képesek lehetnek kórokozók terjesztésére. Az ázsiai tigrisszúnyog pl. a Dengue-, Chikungunya- és Zika vírusok terjesztője lehet. Ehhez azonban a szúnyognak fel kell vennie a kórokozót egy fertőzött (kórokozó hordozó) állatból vagy emberből. Az említett betegségek hazánkban csak ritkán és kizárólag behurcolt esetként fordulnak elő. (például valaki külföldi út alkalmával fertőződik meg). Önmagában a behurcolt újabb szúnyogfajok jelenléte nem eredményez járványügyi veszélyhelyzetet, nagyon kicsi annak az esélye, hogy egy szúnyog éppen olyan beteget csíp meg, aki fertőzött, és mindemellett minden további körülmény is adott ahhoz, hogy átadja a fertőzést újabb, fogékony embereknek.
Milyen betegségeket terjeszthetnek a csípőszúnyogok?
A hazánkban előforduló szúnyogok által terjesztett legfontosabb betegség a nyugat-nílusi láz. Szintén szúnyogok közvetítésével terjed, de járványügyi szempontból kevésbé számottevő az usutu vírus és a dirofilariosis (bőrférgesség).
Magyarországon szúnyogok terjesztette egyéb fertőzést csak behurcolt esetként írtak le. Ez azt jelenti, hogy a beteg külföldön kapta meg a fertőzést, majd hazatérése után diagnosztizálták a megbetegedését.
Trópusi területeken a malária, a sárgaláz, a zika, a japán-encephalitis, a dengue és chikungunya a legfontosabb szúnyog által terjesztett fertőzés. A „trópusi betegségek” közül Európában a dengue vírus (Franciaországban és Horvátországban) illetve a chikunygunya vírus (Olaszországban és Franciaországban) okozott idáig kisebb kiterjedésű járványokat.
Hogyan terjesztik a betegségeket a szúnyogok? Milyen szúnyogfajok veszélyesek?
A csípéskor a szúnyogok nyála bejut szervezetünkbe. Betegséget ez akkor okozhat, ha a rovar nyálával együtt életképes kórokozók is a szervezetünkbe jutnak.
A fertőzés átviteléhez több feltételnek kell egyszerre teljesülnie:
- A szúnyognak hordoznia kell a kórokozót. Ezt a szúnyog korábbi csípésével veheti fel egy fertőzött állatból vagy emberből. A kórokozónak kellően nagy mennyiségben kell jelen lennie a gazdaállat (fertőző forrás) vérében, hogy a szúnyog felvehesse azt.
- A szúnyogban a kórokozónak általában fejlődnie vagy szaporodnia kell, illetve be kell kerülnie a szúnyog nyálába. Ehhez legtöbbször időre (napok, vagy akár hetek) és megfelelő hőmérsékletre van szükség. A kórokozók esetenként magát a szúnyogot is legyengíthetik, megbetegíthetik.
- A szúnyognak a kórokozót fertőzőképes állapotban, megfelelő mennyiségben kell átadnia a következő vérszívással az új gazdának.
- Az új gazdának fogékonynak kell lennie a fertőzésre.
A fentiekből látszik, hogy a folyamat meglehetősen bonyolult. Nem minden szúnyogfaj alkalmas betegségek terjesztésére és a kórokozóknak is csak egy kis csoportja terjedhet szúnyogok csípésével. Még egy fajon belül is eltérő az egyes szúnyogok fertőzést terjesztő képessége és ezt az éghajlat is befolyásolja.
A tudomány mai állása szerint a hazánkban a nyugat-nílusi láz terjesztéséért főként az országszerte gyakori dalos szúnyog (Culex pipiens) tehető felelőssé, de más hazai szúnyogfajokban is kimutatták már a vírust.
A dirofilaria terjesztésére valószínűleg számos hazai szúnyogfaj alkalmas, a kórokozót több fajban is kimutatták.
Csökkent a szúnyogártalom, kevesebb beavatkozásra lesz szükség
Az elmúlt hetek meleg, nagyobbrészt száraz időjárásának köszönhetően folyamatosan csökkent a csípőszúnyogok lárvái számára ideális vizes élőhelyek száma és kiterjedése. Jelenleg már csak egyes Duna menti területeken, a Dráva-mentén és a Tisza-tónál van jelentősebb szúnyogártalom. Problémát egyre inkább a ház körüli élőhelyeken fejlődő fajok okoznak, amelyek nem az összefüggő árterületeken, hanem a kisebb, mesterséges vízmegállásokban szaporodnak. Az esővízgyűjtőkben, dísz- és kerti tavakban, a kihelyezett madáritatókban és kerti gyerekjátékokban megmaradó néhány deciliter víz is elég ahhoz, hogy sok száz szúnyog kifejlődjön. Ezeken a helyeken szervezett lárvagyérítést nem lehet végezni. A ház körüli csípőszúnyog-tenyészőhelyek felszámolását a Nemzeti Népegészségügyi Központ készített tájékoztató alapján magunk végezhetjük el, ezzel csökkentve a szúnyogártalmat és az inváziós fajok további terjedését.
A héten kilenc vármegye száznyolcvannégy településén és a főváros hat kerületében, összesen csaknem harminchétezer hektáron végeznek szúnyoggyérítést a szakemberek. A következő napokban a Szigetközben, a főváros több vízparti kerületében, a Csepel-sziget és környékének településein, Sopron térségében, a Dráva mentén, a Tisza-tónál és Miskolcon lesz földi szúnyoggyérítés. A platós gépjárművekről végzett permetezést az esti, éjszakai órákban végzik a szakemberek. A gyérítések pontos ütemezése megtalálható a katasztrófavédelem honlapján, emellett az érintett önkormányzatok egyedi értesítést is kapnak, amely alapján tájékoztatják a lakosságot a munkavégzés idejéről.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Csípik a szúnyogok? Nem hinné, de még a ruháját is megnézik!
