Miért nem oltatják magukat a magyarok?
Miért csappant meg a magyarok oltási kedve, miért érzik úgy, hogy az oltásokból ennyi elég? A nyugat.hu összegyűjtött néhány lehetséges magyarázatot.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy ez az oltottsági szint nem lesz elég a negyedik hullám kivédéséhez, a delta variáns elterjedése miatt a számok lassú, de biztos emelkedésnek indulnak, és gyakorlatilag minden beoltatlan megfertőződik majd.
Koronavírus: nem félnek a negyedik hullámtól a magyarok - olvasson tovább!
A koronavírus ellen beoltott körülbelül 5,8 millió felnőttkorú magyar állampolgár fele május óta nem kapott újabb oltást, azaz számukra hamarosan letelik a legtöbb országban elfogadott, 6 hónap hosszúságú elméleti védettségi idő.
Az Ipsos legfrissebb kutatása szerint a 18 év felettiek 39%-a biztos, további 40% valószínűnek tartja a negyedik hullám kialakulását, míg tízből mindössze egy lakos nem lát erre esélyt. Összességében erősödtek a félelemek a két hónappal ezelőtti méréshez képest.
Az egészségügyi intézmények a lassabb terjedés miatt várhatóan kezelni tudják majd a helyzetet, de az áldozatok magas számától így is lehet tartani. A nyugat.hu összegyűjtött néhány lehetséges magyarázatot arra, hogy miért maradhatott el a nagyobb roham az oltópontoknál?
Ezért nincs nagyobb roham az oltópontoknál?
- A magyar állampolgárok történelmi okok miatt nem bíznak az államban. Ha az állam mond valamit, akkor dacból sem azt csinálják.
- Bejátszanak a politikai okok. Ha nem szeretem a kormányt, akkor nem szeretem az intézkedéseit sem, beleértve az oltásra buzdító kampányait.
- A keleti vakcinával oltottak kálváriája sokakban kétséget ébresztett, hogy mennyire van átgondolva a kormány oltási koncepciója.
- Miért is oltatná bele magát valaki, ha annak nincs kézzelfogható előnye? Az oltási kedv akkor csappant meg látványosan, amikor eltörölték az oltási igazolvány szükségességét szinte mindenhol, és az emelkedő számok ellenére most nincs hír arról, hogy ismét bevezetnék a használatát.
- Nem lebecsülendő azok tábora, akik kételkednek abban, hogy komolyan kell venni a járványt.
- Meghökkentően sokan hisznek azokban az összeesküvés-elméletekben, mely szerint az oltásokkal valakik szándékosan valami rosszat akarnak tenni az emberiséggel (chipet tartalmaz, betegséget terjeszt, emberkísérlet stb.)
Ez is érdekelheti:
- Így tudhatja meg, melyik koronavírus mutáció fertőzte meg
- Delta variáns vagy nátha? Így lehet különbséget tenni már kezdetben
- Koronavírus elleni oltás: így hat az idősebb nőkre
Az Ipsos felmérése szerint az egyes társadalmi szegmensek közül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők közel negyede (24%) valószínűtlennek tart egy újabb megbetegedési hullámot. Szintén szkeptikusabb az átlagnál a vírus felfutásával kapcsolatban a legfiatalabb felnőttek korosztálya: a 18-29 évesek 17%-a nem tartja elképzelhetőnek, hogy megismétlődjenek a korábbiak. Velük szemben a 60 év felettiek állnak, körükben csak 4% véli úgy, hogy nem lesz őszi hullám, míg 48% biztos annak kialakulásában.
