Megviselte a gyerekeket a pandémia: ezek a figyelmeztető jelek!

Az óvoda- és iskolakezdés kapcsán rengeteg, az elmúlt időszak bezártságára és elzártságára visszavezethető nehézség kerülhet felszínre.

A koronavírus pandémia, valamint a vele együtt járó szociális izoláció, bizonytalanná váló családi/baráti környezet és a napirend szétesése mentálisan leginkább a fiatalkorúakat sújtotta. Mindez mérhető az öngyilkossági kísérletek számában, a fiatalkori antidepresszáns-alkalmazás elterjedtségében vagy abban, hogy a gyermekek mennyire lettek visszahúzódók, társaságkerülők, beilleszkedési nehézséggel küzdők.

Mik a figyelmeztető jelek? Mit tehet a szülő?

Minden negyedik gyerek depressziós, minden ötödik szorong A Covid-19 pandémia másfél éve masszívan rajta hagyta a lenyomatát a felnőttek és a gyermekek mentális egészségén. Míg a felnőttek könnyebben beszélnek az új helyzet teremtette nehézségeikről, és talán egyszerűbb módon megszabadulhatnak az aggodalmaiktól, addig a gyermekeknél alattomos módon gyűlhet fel a szorongás és a félelem, a legkülönfélébb pszichés és testi tünetekhez vezetve.

Nagy esetszámú nemzetközi vizsgálatok mutatnak rá arra, hogy a pandémia következtében drasztikusan megnőtt a depressziós és szorongással küzdő gyermekek száma. Míg a világjárvány előtt a depresszió 8,5 %-os, a szorongás pedig 11,6 %-os gyakorisággal fordult elő a kiskorúaknál, addig napjainkban 25 %-ra, illetve 21 %-ra tehető a gyermekeknél a depresszió vagy a szorongásos tünetek előfordulási gyakorisága. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik gyermeknél a depresszió, minden ötödiknél pedig a szorongás jegyei ismerhetők fel.

Változatos tünetek: rémálmok, társaságkerülés, aggresszíó

Az UNICEF weboldalán korcsoportonkénti bontásban található néhány viselkedésbeli és szokásbeli változás, amiknek a hátterében a Covid-19 pandémiával összefüggő mentális probléma állhat.

• 5 évnél fiatalabb gyermekeknél: hüvelykujj szopása, ágybavizelés, túlzott ragaszkodás

a szülőkhöz, alvászavarok, étvágytalanság, sötétségtől való félelem, viselkedési regresszió (=visszafelé haladás) vagy a társas kapcsolatoktól való elzárkózás.

• 5 és 10 év közötti gyermekeknél: ingerlékenység, agresszivitás, túlzott ragaszkodás, rémálmok, iskolakerülés, gyenge koncentráció, valamint elvonatkoztatás a tevékenységektől és a barátoktól.

• 10 és 19 év közötti serdülőknél: hiperaktivitás, alvási és étkezési zavarok, izgatottság, fokozott konfliktusok, fizikai panaszok, bűnöző viselkedés és a szokásosnál gyengébb koncentráció.

Sok szülő szembesülhet azzal, hogy a gyermeke szorong, és emiatt alvási vagy koncentrációs nehézségekkel küzd. Mindezek, noha enyhe tüneteknek tekinthetők, rendkívül nyomasztóak, és hosszú távon kihathatnak a gyermek közérzetére, tanulmányi eredményére, önbizalmára.

A gyerek mentális problémája a szülő felelőssége

Néhány gyermeknél az átlagosnál nagyobb a veszélye az intenzív reakciók kialakulásának, beleértve a súlyos szorongást, depressziót és öngyilkossági hajlamot. Bármilyen, már meglévő mentális egészségügyi probléma, köztük a korábbi traumatikus események (pl. bántalmazás, a család instabilitása vagy egy szeretett személy elvesztése) nagyon sebezhetővé tehetik a gyerekeket a súlyos mentális egészségi állapotok kialakulásával szemben.

Amennyiben a mentális panaszok kialakultak, a legfontosabb, amit a szülő tehet, az a társas támogatás biztosítása, és szükség esetén szakemberhez fordulás. Pedagógus, védőnő, pszichológus vagy pszichiáter egyaránt segíthet a kritikus időszak átvészelésében.

Tanácsok a szülőknek az UNICEF-től

Mivel a gyerekek gyakran veszik át érzelmi jelzéseiket életük kulcsfontosságú felnőtteitől - beleértve a szülőket és a tanárokat is -, fontos, hogy a felnőttek megfelelően kezeljék érzelmeiket, és nyugodtak maradjanak, meghallgassák a gyermekek aggodalmait és megnyugtassák őket. A szülők számára a legjobb módja annak, hogy segítsenek gyermekeiknek, ha először önmaguk mentális jóllétéről gondoskodnak. Ez teszi lehetővé, hogy stabil, nyugodt és megnyugtató légkörben éljen a gyerek, ahol ellazulhat és összpontosíthat.

Útravaló óvoda- és iskolakezdéshez

A felügyelet nélküli mentális egészségügyi problémák megzavarhatják a gyermekek viselkedését otthon, az iskolában és a közösségben egyaránt. A szülőknek és tanároknak fel kell készülniük arra, hogy felismerjék és kezeljék a gyermekek közötti mentális egészségügyi problémák korai jeleit, hiszen ők vehetik észre először a gyermek érzelmeiben vagy viselkedésében bekövetkező változásokat.

Az UNICEF tanácsai között szerepel az is, hogy a szülő/gondozó nyugodt és proaktív legyen a gyermekekkel folytatott beszélgetések során. A gyermekeket és serdülőket arra kell ösztönözni, hogy beszéljenek érzéseikről, és forduljanak egy megbízható baráthoz vagy családtaghoz. A korai beavatkozás megakadályozhatja a Covid-19-járvány hosszú távú mentális egészségügyi következményeit.

Dr. Budai Marianna PhD.

szakgyógyszerész

Forrás:

(1) The impact of COVID-19 on children's mental health | UNICEF India

(2) Depression and anxiety doubled in children, pandemic study says | CIDRAP (umn.edu)