Megvan, miért okozhat vérrögöt az AstraZeneca és a Janssen vakcina
Mivel vektorvakcina, a Szputnyik is érintett lehet.
Dobson Szabolcs, gyógyszerész-engedélyezési szakértő, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense is írt arról, amiről korábban már mi is beszámoltunk: úgy néz ki kiderült, miért okozhat vérrögöt az AstraZeneca. A gyógyszerész a mimikrin jelenségről írt.
A vektor vakcinák okozta vérrögképződés oka a mimikrin
"Megtalálták az adenovírus-vektor vakcinák (legalább is kettő: AstraZeneca és Janssen) által okozott ritka vérrőgképződés magyarázatát? A jelenséget vakcina által indukált COVID-19 mimikrinek (VIC19M szindrómának) nevezték el.
Német kutatók május 26-án még lektorálatlan közleményt töltöttek fel a ResearchSquare portálra, amelyben kísérleti adatokon alapuló elegáns elmélettel magyarázzák a vírusvektor vakcinákkal kapcsolatban megfigyelt vérlemezkeszám-csökkenéssel társuló vérrögképződés jelenségét.
Eszerint az adenovírusvektor vakcinákra spefifikus molekuláris genetikai okok miatt a sejtmembránhoz kötődő SARS-CoV-2 tüskefehérjék mellett oldható, töredékes tüskefehérje variánsok is létrejönnek és a vérkeringésbe jutva olyan érszakaszokban halmozódnak fel, ahol az erek belső falában lévő endotel sejtek felületén ACE2 receptorok találhatók.
Amikor az immunrendszer ellenanyagokat kezd termelni a tüskefehérjék ellen, ezek is hozzákapcsolódnak az endotelsejtekhez. Ezeken a helyeken gyulladásos folyamat indul el és egy ellenanyagfüggő, sejtmediált citotoxicitás (ADCC) vagy komplementfüggő citotoxicitás (CDC) nevű mechanizmus révén vérrögképződéshez (agyi vénás szinusz trombózishoz, illetve szplanchnikus vénás trombózishoz) vezet. Hogy miért éppen ezeken a helyeken, annak anatómiai okai vannak a kutatók szerint (amely miatt hosszabb ideig tartózkodnak bennük az oldható tüskefehérje-származékok).
Emellett a vérlemezkeszám-csökkenésért egy másik mechanizmus felelős, a VITT (vakcina által indukált trombotikus trombocitopénia), amelynek során az adenovírus fehérjék vagy DNS (örökítőanyag) a heparinhoz hasonlóan aktiválja a PF4 (platelet factor 4) fehérjét. Ez a PF4 elleni magas autoantitest szinttel rendelkező emberekben vérlemezkeszám-csökkenést okoz.
A fenti két folyamatot foglalja össze a bemutatott ábra.
A Szputnyik is érintett lehet
A kutatók azt is meg tudták magyarázni, hogy az AstraZeneca vakcina esetében miért gyakoribbak a fenti vérrögképződéses reakciók a Janssen vakcinához képest. A Szputnyik V szintén adenovírus vektor vakcina, és az elmélet szerint szintén érintett lehet, de ezt nem vizsgálták.
Azt, hogy főként 55 éves kor alatti nők érintettek a fenti jelenségben azzal a feltevéssel magyarázzák, hogy az idősebb emberek gyakrabban szednek véralvadásgátló, illetve gyulladáscsökkentő gyógyszereket, illetve a fiatalabbaknál az immunreakciók erősebbek, ezen belül pedig nőknél kifejezettebbek, mint férfiaknál.
Végül, a kutatók szerint racionális lehetőség nyílt az adenovírus vakcinák molekuláris genetikai korrekciójára (az úgynevezett nyitott olvasási keretek optimalizálására), amellyel megakadályozható lenne az oldható tüskefehérjék kialakulása."
Hivatkozás: Eric Kowarz, Lea Krutzke, Jenny Reis et al. "Vaccine-Induced Covid-19 Mimicry” Syndrome:Splice reactions within the SARS-CoV-2 Spike open reading frame result in Spike protein variants that may cause thromboembolic events in patients immunized with vector-based vaccines, 26 May 2021, PREPRINT (Version 1) available at Research Square [https://doi.org/10.21203/rs.3.rs-558954/v1]
Olvassa el ezt is!
