Majomhimlő: Kemenesi szerint egyre rosszabbul fest a helyzet

A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa elmondta, miért alakulhatott ki 2 külön klaszter.

Kemenesi Gábor, virológus a Twitteren tett közzé egy bejegyzést, amiben arról ír, hogy az amerikai Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Központ kutatása alapján jelenleg legalább 2 különböző himlőjárvány zajlik Európában és Amerikában:

"Ez a majomhimlő-történet egyre rosszabbul fest. Úgy tűnik, egy ideje már elkezdődött a történet. Ha tippelnem kéne, azt mondanám, hogy sikerült Afrikán kívüli állatokra áthurcolni, ez magyarázná a két külön klasztert. De ha nem ez, akkor valami hasonló megdöbbentő lesz"

A virológus még hozzáteszi, hogy szerinte a nem kezelt afrikai helyzet bosszulja meg most magát.

Mi is az a majomhimlő?

A majomhimlő úgynevezett zoonózis, vagyis állatról emberre terjedő fertőzés. Elsősorban Közép- és Nyugat-Afrikában élő rágcsálók között terjedő és fennmaradó vírusról van szó, ami alapvetően a főemlősöket érinti.

A majomhimlő a himlőhöz képest újabb betegség, melyet 1958-ban azonosítottak először. Meglepő módon a majomhimlő nem főként a majmokhoz kötődő betegség. Nevét egy több évtizede Dániában kitört járványról kapta, amelyben laboratóriumi majmok betegedtek meg. A legelső emberi megbetegedést 1970-ben regisztrálták.

Hogyan terjed, mik a tünetek?

A betegek fertőzött állatokkal vagy az állatok testváladékaival (vérrel, nyállal) kerülnek kapcsolatba, a kórokozó belélegezve vagy a bőr apró sérülésein (harapás, karmolás) keresztül jut be a szervezetbe. A vírus emberről emberre leginkább testnedvekkel terjed a bőrön vagy a nyálkahártyán keresztül.

A fertőzés lappangási ideje igen hosszú, általában 5-15 nap, de akár 2-3 hét is lehet. A betegség tünetei:

• az enyhe fejfájás,
• izomfájdalom,
• gyengeség,
• és bőrelváltozások.