Ezért olyan aggasztó a mostani majomhimlő járvány
A WHO aggodalmát fejezte ki a járvány miatt.
Az Egészségügyi Világszervezet globális egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította az Afrikában zajló himlőjárványt, amely a nemzetközi egészségügyi törvények szerint a legmagasabb szintű riasztás.
Már Svédországban is diagnosztizáltak majomhimlős esetet a múlt héten- ez az első alkalom, hogy Afrikán kívül is regisztráltak beteget.
„A délután folyamán megerősítést kaptunk arról, hogy Svédországban van egy esetünk az mpox súlyosabb variánsából, az úgynevezett Mpox-Klád I-ből” – közölte Jakob Forssmed szociális ügyi miniszter. A svéd közegészségügyi hivatal vezetője szerint a lakosság nincs veszélyben.
Afrikában azonban egyre több a himlőfertőzés - a vírus egy veszélyesebb törzse, az Ib klád gyorsan terjed, és elérte már legalább négy, korábban nem érintett afrikai országot is. Attól tartanak, hogy jelentős globális járványt okozhat.
- Egybehangzóan a mostani járvány rendkívüli esemény – mondta Dimie Ogoina, a WHO sürgősségi bizottságának elnöke. -Ami Afrikában van, az a jéghegy csúcsa. … Nem ismerjük, nincs teljes képünk az mpox okozta terhekről.
Mi is pontosan az mpox?
Az mpox - majomhimlő- , egy vírusos fertőző betegség, mely már régóta terjed Közép- és Nyugat-Afrikában élő állatok, például rágcsálók és majmok között, ám időnként átmegy az emberekre is.
Az influenzaszerű tüneteket - beleértve a lázat, a hidegrázást és az izomfájdalmakat- általában kiütések követik, amelyek kiemelkedő foltokkal kezdődnek, majd folyadékkal teli hólyagokká alakulnak, amik aztán varrasodnak és hetek alatt megszűnnek. A kiütések általában az arcon kezdődnek, mielőtt kiterjednének a kezekre és a lábakra, majd szerte az testre.
A WHO szerint szoros érintkezéssel terjed, például érintéssel, csókkal, szexuális együttlétek sorén, valamint szennyezett anyagokon, például lepedőn, ruhán, tűn keresztül.
Két különböző típusa létezik, az I. és a II. klád. Az I. klád súlyosabb és nagyobb halálozási kockázattal jár. Ennek egyik altípusa az Ib. klád – ez okozza a mostani járványt, míg korábban inkább a II. volt a jellemző.
A betegség főleg a gyermekeket, az immungyenge, illetve a terhes embereket veszélyezteti.
Miért szaporodtak meg a majomhimlős esetek?
Az I. kládot korábban jellemzően azok terjesztették, akik fertőzött állattal érintkeztek (pl. harapás), vagy fertőzött ételt fogyasztottak. Az Ib klád azonban emberről emberre terjed, így nagyobb járványt okoz – főleg azért, mert a vírus egyéb formái továbbra is jelen vannak.
Van ellene vakcina?
Bár van a majomhimlőre oltás, de hozzáférési problémák miatt csak kevesen jutnak hozzá. Az Africa CDC szerint 10 millió adagra van szükség, de csupán 200 000 áll rendelkezésre. Ráadásul nemcsak a kezelés, de a diagnosztika hiánya is ront a helyzeten – írja a Guardian.
A WHO két vakcina sürgősségi felhasználási listáját indította el, amely lehetővé teszi többek között az Unicef számára azt, hogy beszerezzék azokat és terjesszék.
Szakemberek szerint az oltás csak akkor javasolt, ha valaki olyan helyen jár, ahol nagy a kockázata a fertőzésnek. Azoknál, akik nem tartózkodnak a jelenlegi járvány által érintett területeken, a kockázat továbbra is nagyon alacsony, így nekik teljesen felesleges a vakcina.
Összegezve
- A WHO globális egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította az Afrikában zajló majomhimlőjárványt.
- Svédországban diagnosztizálták az első olyan esetet, amelyet Afrikán kívüli országban regisztráltak.
- Az mpox, vagyis a majomhimlő, súlyosabb variánsa, az Ib klád gyorsan terjed.
- Az I. klád súlyosabb és nagyobb halálozási kockázattal jár, és főleg a gyermekeket, az immungyengéket és terheseket veszélyezteti.
- Afrikában problémák vannak az oltás hozzáférhetőségével.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Mit kell tenni majomhimlő ellen? Az orvos válaszol
