Majomhimlő: ezt tanácsolják az USA-ban a fertőzés ellen

Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) közzétette, mire érdemes figyelnünk, hogy lehetőség szerint ne kapjuk el a majomhimlőt.

Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) szerint bár a majomhimlő továbbra is alacsony kockázatot jelent a lakosság számára, elővigyázatosságból nem árt néhány dologra odafigyelni. Az egyik ilyen, hogy kerülni kell a láthatóan fertőzött emberrel való kontaktust, valamint érdemes az utazáshoz arcmaszkot hordani - írja a hvg.hu.

Majomhimlő: feltehetően sokan nemi úton kaphatták el

A CDC arra kéri az amerikaikat, hogy lehetőség szerint mindenki kerülje a szoros kontaktust azokkal, akiknek a bőrén vagy nemi szervén elváltozás látható, mert az influenzaszerű tünetek mellett ez a leggyakoribb jele a fertőzésnek. A korai vizsgálatok alapján feltehetően sokan nemi úton kaphatták el a majomhimlőt, bár a terjedés pontos mechanizmusa egyelőre nem ismert.

"Ez a majomhimlő-történet egyre rosszabbul fest. Úgy tűnik, egy ideje már elkezdődött a történet. Ha tippelnem kéne, azt mondanám, hogy sikerült Afrikán kívüli állatokra áthurcolni, ez magyarázná a két külön klasztert. De ha nem ez, akkor valami hasonló megdöbbentő lesz" - fogalmazott nemrég a Twitteren Kemenesi Gábor virológus, aki hozzátette, hogy szerinte a nem kezelt afrikai helyzet bosszulja meg most magát.

Mi is az a majomhimlő?

A majomhimlő úgynevezett zoonózis, vagyis állatról emberre terjedő fertőzés. Elsősorban Közép- és Nyugat-Afrikában élő rágcsálók között terjedő és fennmaradó vírusról van szó, ami alapvetően a főemlősöket érinti.

A majomhimlő a himlőhöz képest újabb betegség, melyet 1958-ban azonosítottak először. Meglepő módon a majomhimlő nem főként a majmokhoz kötődő betegség. Nevét egy több évtizede Dániában kitört járványról kapta, amelyben laboratóriumi majmok betegedtek meg. A legelső emberi megbetegedést 1970-ben regisztrálták.

Majomhimlő: hogyan terjed, mik a tünetek?

A betegek fertőzött állatokkal vagy az állatok testváladékaival (vérrel, nyállal) kerülnek kapcsolatba, a kórokozó belélegezve vagy a bőr apró sérülésein (harapás, karmolás) keresztül jut be a szervezetbe. A vírus emberről emberre leginkább testnedvekkel terjed a bőrön vagy a nyálkahártyán keresztül.

A fertőzés lappangási ideje igen hosszú, általában 5-15 nap, de akár 2-3 hét is lehet. A betegség tünetei:

• az enyhe fejfájás,
• izomfájdalom,
• gyengeség,
• és bőrelváltozások.

Majomhimlő: a spanyolokhoz már megérkezett az ellenszer - olvasson tovább!