Lelki sokk a járvány után: így lehet legyőzni

A Covid és az elmúlt egy év minden nyűgje a pszichénket is megviselte, aminek a hatását sokáig érezhetjük. Mit tehetünk a mentális egészségünkért?

A COVID-19 világjárvány több mint egy éve határozza meg a mindennapjainkat. Soha nem tapasztalt kihívásokkal kellett szembenéznei az egészségügyi ellátórendszernek, a tudósoknak és az átlagembereknek is. Milyen hatásai vannak ennek a pszichére?

Mint minden krízishelyzetben, a pandémia idején is komoly pszichológiai, pszichiátriai hatásokkal kell számolni. Nő például a pszichés zavarok kockázata, nemcsak azoknál, akiknél korábban már mentális zavarokat diagnosztizáltak, hanem azoknál is, akik egyébként egészségesnek tekinthetőek - olvasható Dr. Túry Ferenc és Dr. Szényei Gábor pszichiáterek nemrég megjelent tanulmányában, mely a pandémia pszichológiai hatásaival foglalkozik.

Bizonytalanság a pandémia alatt

Mint minden pandémia a Covid-19 pandémia megjósolhatatlanságának, a bizonytalanságnak, a helyzet által megkövetelt, kényszerű korlátozásoknak a főbb mentális következményei: krónikus stressz, szorongás, félelem a fertőzéstől, depresszió, alvászavar. Megnő a kockázata annak, hogy tudatmódosító szerekhez, alkoholhoz nyúljon valaki.

A szakemberek szerint a legfőbb stresszforrások közé tartozik többek között a koronavírus tesztelési kezelési források valamint a vakcinák szűkössége, a szokatlan és megterhelő, a személyes szabadságot korlátozó intézkedések, a nagymértékű és növekvő pénzügyi veszteségek, a hatóságok ellentmondó üzenetei és a szociális izoláció.

Covidos agyi köd: memóriazavarok, motiválatlanság, gyenge fókusz - kattinson, ha ismerős

Elhúzódó lelki hatások

A szakemberek szerint a pandémiával összefüggő hangulatzavarok, a gyakoribb anyaghasználat, a stressz és a bizonytalanság többek között sajnos a szuicid (öngyilkosságra hajlamos) viselkedés kockázatának növekedésével is együtt jár, ráadásul a hatások elhúzódóak lehetnek. Vagyis pszichés következmények "csúcspontja" nincs összhangban a járvány csúcspontjával, az valószínűleg jóval később jelentkezik majd.

Különösen súlyos pszichés hatással van a járvány azokra, akik az egészségügyben dolgoznak. Ők nemcsak a saját és szeretteik egészségéért aggódtak, hiszen fokozottan ki voltak téve a fertőződés kockázatának, de a munkaterhelésük is sokszorosa volt a korábbinak. Az egészségügyi szakemberek esetében napról napra nagyobb a veszélye a kiégésnek.

Lehetőség a változásra?

Dr. Túry Ferenc és Dr. Szényei Gábor szerint a járvány okozta kihívások nem csupán destruktív hatásúak, hanem alapjaiban változtathatják meg a mentális betegségek elleni küzdelmet. Egyre többen használják ki például a technika adta lehetőségeket, sok terápiás vagy diagnosztikai lépés megoldható a telemedicina, az online pszichoterápia segítségével.

Ez jelentős idő- és pénzmegtakarítással járhat, és több ember számára teszi lehetővé, hogy szakemberhez forduljon a problémáival. "A katasztrófák idején sok ember új erőforrásokra képes találni. Ahogyan a krízishelyzetekben látni szoktuk, van poszttraumás növekedés is. Reméljük, hogy a pandémia kifulladásával ezeket a - ma még kevéssé átlátható – előnyöket is számba vehetjük" - fogalmaznak a szakemberek.

Poszttraumás stressz-szindróma

Pszichológusok korábban azt prognosztizálták, hogy előbb-utóbb mind több lesz a poszttraumás stresszben (PTSD) szenvedő betegek száma Magyarországon.

Poszttraumás stressz zavarok alatt a súlyos testi és lelki megrázkódtatások, fizikai és pszichés traumák hatására kialakult szorongásos kórképeket értjük. Jellemző, hogy a traumára az egyén intenzív félelemmel, tehetetlenséggel reagált, és a traumatikus eseményt ismételten, újra meg újra átéli, illetve kerüli a traumával összefüggő helyzeteket, emlékeket ébresztő tevékenységeket.

Gyakori kísérő tünetek az alvászavarok, a dühkitörések vagy irritabilitás, a koncentrációs nehézség, a felfokozott "vészjelzés-készség". A tünetek a beteg számára jelentős szenvedést okoznak. A poszttraumás stressz zavar diagnózisához a tünetek több mint egy hónapos fennállása szükséges. Előfordul, hogy a trauma után súlyos tünetek lépnek fel, melyek néhány hét alatt elmúlnak. Ebben az esetben akut stressz-reakcióról beszélhetünk. A PTSD gyakran csak több hét, vagy akár hónap után jelentkezik.

Hogyan jöjjünk ki a járvány okozta lehangolt állapotból?

• A munka világába és az iskolába való visszatérés valamelyest újra keretbe rendezi a napokat, a létbiztonság megteremtése a kiapadó források utántöltése is nyugtatóan hathat a kétséges idők után.
• Egészségügyi kilátásaink a növekvő átoltottsággal javulnak biztonságérzetet adhatnak az állandóan ugrásra készen álló idegrendszernek.
• A megtépázott családi-baráti kapcsolatainkat elkezdhetjük újraápolni, a szociális érintkezések is javíthatnak a kimerült, stresszes, beszűkült tudatállapotunkon.
• Ha úgy érezzük, hogy mindezek nem segítenek, kérjünk segítséget szakembertől.

Mentális Poszt-Covid ambulancia nyílt Budapesten

Az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet – Nyírő Gyula Kórház április 2-a óta várja azok jelentkezését, akik a poszt-Covid-szindróma mentális tüneteit észlelik magukon. A kórház pszichiátriai és pszichoterápiás ambulanciát nyitott, hogy kezelje ezeket a Covid-betegeket. Az intézet honlapján a pszichiátriai igazgatónál, Kéri Szabolcsnál lehet időpontot kérni.

Az igazgató korábban így nyilatkozott:

Nagyon sokan küzdenek mentális poszt-Coviddal, a fertőzésen átesettek 30 százalékát is elérheti az arányuk. Náluk depressziós, szorongásos tünetek jelentkeztek, esetleg kóros fáradékonyság, alvásproblémák miatt alakult ki valamilyen lelki betegség. Az ambulancián nem csupán őket várjuk, hanem azokat is, akiknél társadalmi okok miatt jelentkezik a poszt-Covid-szindróma. Ha valaki egy családtagját vagy a munkahelyét veszítette el a vírus miatt, ugyanúgy jelentkezhetnek a tünetek.

A terápia egyelőre a hagyományos kereteket követi, heti 1-2 alkalommal, egyórás beszélgetést jelent. A Budapesttől távolabb lakók és azok számára, akik a vírus miatt nem szeretnének utazni, online is lesz lehetőség részt venni a kezelésben.