Merjenek-e oltatni az allergiások Pfizerrel?
Milyen allergia esetén nem javasolt a Covid-19 elleni vakcina beadatása?
A Covid-19 elleni oltóanyagok ellenjavallatai között jelenleg csak kevés alapbetegség, illetve állapot szerepel, a súlyos allergiás állapot azonban kizáró tényező lehet.
Az allergiások óvakodjanak a koronavírus vakcinától?
Legyen szó bármelyik oltóanyagról, akár a Pfizer/Biontech mRNS alapú oltóanyagáról, akár az “orosz vakcinaként” ismert, vektorvírus alapú Szputnyik V-vakcináról, a velük szembeni ellenjavallatok egyike a beteg kórtörténetében szereplő súlyos allergiás állapot, illetve az oltóanyagok összetevőivel szemben mutatott allergia.
Tény, hogy a koronavírus oltóanyagok beadása az arra érzékeny személyeknél allergiás reakciót idézhet elő. Mindez nem meglepő, hiszen az oltóanyagokon kívül az élelmiszerek fogyasztása, a háztartási tisztítószerek használata, de akár az ékszerek viselése is allergiás reakciót idézhet elő, ami a legsúlyosabb esetben ajaktáji, szájüregi duzzanattal és zsibbadással, nyelési és légzési nehézséggel, légszomjjal és életveszéllyel fenyegető anafilaxiás sokkba torkollhat.
Kaphat-e oltást, aki penicillinérzékeny? Olvassa el, kattintson tovább!
Volt már példa anafilaxiás reakcióra
A több országban megkezdett koronavírus elleni oltássorozat részeként már néhány esetben tapasztalták az anafilaxiás reakció fellépését.
Nemrégiben számoltak be arról, hogy a Pfizer/Biontech vakcina beadása után 10 perccel az egyik beoltott alaszkai páciensnél (aki egyébként egészségügyi dolgozó volt) anafilaxiás reakció jelentkezett. Meglepő módon a beteg kórtörténetében nem szerepelt allergia, vagyis korábban nem volt allergiás.
Nagy-Britanniában a tömeges koronavírus oltások megkezdését követően két esetben tapasztaltak az oltás beadását követően anafilaxiás reakciót. Ez esetben azonban mindkét érintett beteg kórtörténetében szerepelt korábbi allergiás panasz, így mindkét beteg rendszeresen magánál tartotta – vészhelyzet esetére – a noradrenalinos autoinjektort.
Kiemelendő, hogy az eddigi tapasztalatok alapján az anafilaxiás reakciók igen ritkák. A Pfizer/Biontech vakcinával eddig körülbelül 44000 embert oltottak be a klinikai vizsgálatok részeként, akik közül több mint 42000-en már a második adag oltóanyagot is megkapták,- anélkül, hogy komoly biztonságossági aggályok merültek volna fel.
A koronavírus vakcinák beadásával összefüggésben igen ritka esetben bekövetkezett anafilaxiás reakciók egyetlen esetben sem vezettek elhalálozáshoz, a védőoltást beadó egészségügyi szakszemélyzet minden esetben eredményesen és hatékonyan kezelte az allergiás reakciót. Az anafilaxiás reakció kezelése – függetlenül attól, hogy azt koronavírus elleni vakcina, élelmiszerkomponens vagy darázscsípés váltja ki – elsősorban noradrenalin és antihisztamin hatóanyagok adásán alapul.
Merjenek oltatni az allergiások?
Minden esetben a védőoltást beadó orvossal kell megbeszélni azt, hogy milyen alapbetegségekkel, milyen allergiákkal küzd az oltandó személy.
Feltétlenül közölni kell az orvossal, ha korábban már előfordult anafilaxiás sokk az oltandó páciensnél. Megnyugtató tudni, hogy a szabályozások értelmében a koronavírus elleni oltást követően legalább fél óráig az oltópontban kell maradnia a beoltott személynek. Ez az az időszak, ami alatt kialakulhat egy esetleges anafilaxiás reakció, és a megfigyelési időtartamnak köszönhetően ebben az időszakaszban is biztonságban érezheti magát a beoltott személy.
Ez is érdekelheti:
- Baj, ha oltás után nem érzünk semmit?
- Ennyi antitestet termelnek a vakcinák az 1. és a 2. oltás után
- Erősebb az AstraZeneca? Pfizerrel hasonlították össze az immunválaszt
- Mikortó véd a kínai vakcina?
Dr. Budai Marianna PhD., szakgyógyszerész
Források:
