Friss koronavírus hírek ma
Koronavírus szövődmény: így alakulhat ki a vérrög és a tüdőembólia
Koronavírus-fertőzés súlyos szövődménye lehet a tüdőembólia. Mi váltja ki? Milyen vizsgálatok és milyen kezelést javasolt a megelőzésére?
Mi váltja ki a COVID-19 betegekben a súlyos szövődményeket? Az egyik kiváltó ok lehet a citokinvihar. Ahogy arról korábban már írtunk, a citokinvihar az immunrendszer túl heves gyulladásos reakciója, ami szervi elégtelenséghez és végül a szervezet teljes összeomlásához vezethet. A citokinek olyan molekulák, amelyek az immunsejtek közötti információátadást szolgálják. Normális esetben ezek szabályozzák az immunválasz erősségét egy kórokozó ellen. A citokinek hirtelen, nagy mennyiségben történő felszabadulása a citokinvihar.
Ahogy a fenti illusztráción is látszik, a Covid-19 az érrendszerre is rossz hatással lehet, méghozzá úgy, hogy ez az erős gyulladásos válasz megnöveli a vérrögképződés kockázatát.
A vérrögök helyi érszűkületet, mélyvénás trombózis és tüdőembóliát okozhatnak.
"A COVID-19 fertőzés összes jelenleg rendelkezésre álló orvosi, laboratóriumi és képalkotó adatának elemzése alapján világossá vált, hogy a tünetek és a diagnosztikai tesztek nem magyarázhatók pusztán a károsodott tüdőátáramlással" – idézi Dr. Edwin van Beek kutatót a brit Edinburgh-i Egyetemről a radiologia.hu.
Mivel a véralvadási folyamatokra a COVID-19 fertőzés hatással van, ezért van Beek csoportja áttekintést készített a COVID-19 fertőzés által kiváltott tromboembolikus szövődmények megelőzésének és kezelésének legjobb módjairól.
A csoport a következő ajánlásokat sorolta fel a COVID-19 fertőzött betegek kezelésére:
- Megelőző (profilaktikus) dózisú, alacsony molekulatömegű heparint kell adni minden olyan betegnek, akik feltételezett COVID-19 fertőzés miatt kórházba kerülnek.
- Az orvosoknak egy kiindulási, kontrasztanyag nélküli mellkasi CT-t kell elvégeztetniük minden olyan betegnél, aki feltételezett COVID-19 fertőzés miatt kórházi felvételre javasolt.
- COVID-19 fertőzés, valamint tüdőembólia-gyanús betegek esetén a klinikusoknak CT pulmonalis angiográfiát (ez a mellkasi CT-vizsgálat a tüdőembólia diagnosztizálásának elfogadott módja) kell elvégeztetniük, ha az adott személynek megnövekedett D-dimer szintje van. A magas D-dimer-szint arra utal, hogy a vér fokozottabban alvad valahol a szervezetünkben, például vérrögösödés miatt.
- A kutatóorvos mindenképpen ajánlja, hogy a kórházban elhelyezett COVID-19 fertőzött betegeken végezzenek D-dimer tesztelést a bekerülésükkor, valamint a benntartózkodásuk alatt is.
Ez is érdekelheti:
- Koronavírus: az első oltás után 2 hétig nincs semmilyen védettség
- Koronavírus: ezért jöhetnek elő covidos tünetek oltás után
- Mikortól véd a Pfizer és a Moderna? Itt vannak az adatok
"A képalkotó vizsgálatok és a boncolás tapasztalatai megerősítették, hogy a COVID-19 olyan gyulladásos folyamat, amely kezdetben befolyásolja a tüdő vérkeringését, de később egymást követően a test összes szervét érinti" – mondta van Beek. "Ezért szigorú trombózis-megelőzés, szoros laboratóriumi és megfelelő képalkotó ellenőrzés indokolt korai vérhigító kezelés mellett a vénás tromboembolia gyanúja esetén."
Tüdőembólia: ha tünete van, már késő? - olvasson tovább!
Van Beek és kollégái ajánlásait két másik kutatás is megerősítette. Egy francia orvoscsapat azt találta, hogy a kontrasztos CT-vizsgálaton átesett COVID-19 fertőzött betegek 23 százalékánál volt megfigyelhető tüdőembólia és ezeknek a betegeknek nagyobb valószínűséggel van szükségük intenzív terápiás ellátásra (74%) és mechanikai lélegztetésre (65%). Az eredmények alapján a csoport arra a következtetésre jutott, hogy "a súlyos COVID-19 tünetekkel rendelkező betegeknek társuló akut tüdőembóliája lehet".
"A COVID-19 befolyásolja a tüdő és más szervek érrendszerét, és magas trombóziskockázattal jár, amelyek megfelelő véralvadásgátló kezelést igényelnek laboratóriumi megfigyelés mellett, szükség esetén megfelelő képalkotó vizsgálatokkal" – zárta a közleményét van Beek.
