Koronavírus oltás: ezt kell tudnia, ha krónikus beteg, és jelentkezett

Ki értesít, mit kell tenni oltás előtt, kit, mivel oltanak most?

Február első hetén elkezdődött a regisztrált legidősebbek oltása, ezzel párhuzamosan február második hetében megkezdődött a 60 év alatti krónikus betegek oltása is. Az oltások ütemét a rendelkezésre álló vakcina határozza meg.

Pontosan kiket oltanak most?

Január végén lezárult az egészségügyben dolgozók és az idősotthonok, bentlakásos szociális intézmények kampányszerű oltása. A második oltások beadása és az esetlegesen elmaradt első oltások ugyanakkor zajlik.

Február első hetében a védőoltásra postai úton vagy interneten regisztrált legidősebbeket kezdték el oltani. Minden háziorvos megkapta és heti frissítéssel megkapja a praxisában eddig regisztrált legidősebbek listáját. A lista egyben egy prioritási rend is, a praxishoz tartozó legidősebbtől halad sorban életkor szerint és figyelembe veszi az oltandó idős ember dokumentált krónikus betegségeit is. Tehát az életkoruk és egészségi állapotuk alapján legveszélyeztetettebbek vannak a lista elején, a háziorvosnak lehetőleg velük kell kezdeni az oltást, amelynek helyszínen lehet háziorvosi rendelő, kórházi oltópont vagy az idős ember otthona is.

Február második hetében, az AstraZeneca vakcinával megkezdődött a regisztrált 60 év alatti krónikus betegek oltása is. A háziorvosok ehhez is listát kapnak a praxisukhoz tartozó 60 év alatti krónikus betegekről. Őket is a háziorvosuk értesíti és egyeztet velük az oltás időpontjáról és helyszínéről. A háziorvos feladata eldönteni, hogy a krónikus betegei közül kiket tart indokoltnak elsőként beoltani. A háziorvos felelőssége az, hogy az oltási rend szerint a listából valóban a kockázati krónikus betegséggel jelenleg is küzdő, és veszélyeztetett egészségi állapotú személyeket részesítse előnyben az oltásnál.

Javasolt az idős embereknek a védőoltás?

Egyértelműen igen, hiszen az idős kor az egyik legnagyobb kockázat a koronavírus-fertőzés súlyos lefolyására. A fertőzéseket kiváltó kórokozók, köztük a vírusok okozta fertőzések ellen védőoltásokkal lehet a leghatékonyabban védekezni. Ez igaz az új koronavírus okozta fertőzésekre is.

Krónikus beteg kaphat védőoltást?

Igen. Sőt, nekik kifejezetten javasolt az oltás, hiszen az idős kor mellett a krónikus betegségek növelik a koronavírus-fertőzés súlyos lefolyásának a kockázatát. Minden esetben az oltóorvos dönt az olthatóságról, miután kikérdezte az oltandót és megismerte egészségi állapotát.

Az oltás okozhat koronavírus-fertőzést?

Nem.

Ki értesíti az oltandókat?

Jelenleg a háziorvos értesíti a praxisához tartozó oltandókat, hogy ki és mikor számíthat az oltásra. A háziorvos dönt arról is, hogy az oltásra jelentkezett oltható vagy nem oltható (pl.: akut lázas betegség esetén későbbre kell halasztani a védőoltást).

Hány ember és hol kapja meg most az oltást?

Azt, hogy hetente hány embert tudnak oltásra megszervezni a háziorvosok az aktuálisan rendelkezésre álló vakcina mennyisége határozza meg. A háziorvosok a heti feladataikat és az eloltható vakcinák számáról, fajtájáról szóló tudnivalókat a NEAK-tól és a megyei oltási bizottságoktól kapják meg.

Milyen vakcinával zajlik most az oltás Magyarországon? Melyik vakcinával kit oltanak? Melyikből mikor kell megkapni a 2. oltást?

Csak a hatóságok által engedélyezett biztonságos és hatásos oltóanyagokat alkalmazzuk Magyarországon.

Mindig a rendelkezésre álló vakcinával zajlik az oltás. Jelenleg ezek a következők:

• A Pfizer-vakcinánál az első oltást követő 21. napon kell beadni a második oltást. Hazánkban 18 év felett alkalmazzák.
• A Moderna-vakcinánál az első oltást követő a 28. napon kell beadni a második oltást. 18 év felett alkalmazzák.
• A Szputnyik-vakcinánál az első oltást követő a 21. napon kell beadni a második oltást. A regisztrált idősebb, krónikus betegséggel nem rendelkezőket kezdik el vele oltani.
• Az AstraZeneca-vakcinánál az első oltást követő 4. héten kell beadni a második oltást. Ezzel a vakcinával a 60 év alatti krónikus betegek oltását kezdték.

Az oltóanyagokat nem lehet felcserélni, az első és a második oltást ugyanazon oltóanyaggal kell elvégezni. Ha a második oltást a tervezett időpontban valamilyen oknál fogva nem lehet beadni (pl. akut betegség, akadályoztatás esetén), akkor az oltóorvossal megbeszélt időpontban kell bepótolni.

Gyakorlati teendők a védőoltás előtt

Az ügyintézés gyorsítása érdekében kinyomtatva, ha teheti kitöltve hozza magával a beleegyezőnyilatkozatot. https://koronavirus.gov.hu/sites/default/files/sites/default/files/imce/_hozzajarulo_nyilatkozat_vedooltashoz_0.pdf

Gondolja végig, hogy: van-e krónikus betegsége, a közelmúltban volt-e súlyos betegsége (különösen az elmúlt 3 hónapban), volt-e az elmúlt 2 hétben akut megbetegedése?

Érdemes összeírni, hogy milyen gyógyszereket szed. Amennyiben a közelmúltban immunrendszert gyengítő kezelésben részesült jelezze azt az oltóorvosnak.

A kórházi oltópontra, orvosi rendelőbe vigye magával a személyazonosító iratait és a TAJ-kártyáját!

A védőoltás előtt – a szokásos napi ritmusának megfelelően – igyon és egyen! Amennyiben vérvételkor, védőoltáskor vagy injekció beadása kapcsán előfordult már ájulás, akkor az oltásra vigyen magával egy palack vizet és esetleg szőlőcukrot! Ezt mindenképp jelezze az oltás előtt az oltóorvosnak.

Lehetőleg olyan öltözékben érkezzen a kórházi oltópontra vagy rendelőbe, amiben könnyen szabaddá tudja tenni a felkarját.

Hogyan zajlik az oltás?

Az oltóorvos az oltást megelőzően kikérdezi és fizikálisan megvizsgálja az oltandó személyt. Az oltás kapcsán néhány dokumentumot ki kell tölteni, pl. hozzájárulási nyilatkozatot.

Az oltást a felkarba adják. Az oltást követően legalább 15-30 percig a védőoltásban részesülteket meg kell figyelni, hogy esetleg fellép-e nála oltási reakció.

Az első oltás során közlik a második oltás időpontját is. Az oltásemlékeztető kártyán a védőoltás nevét és gyártási tételszámát az oltóhelyen egyértelműen fel kell tüntetni. A kártyát a második adag beadásakor az oltandó személynek magával kell vinnie, és a továbbiakban is megőrizni!

Mikor alakul ki a védettség a koronavírus ellen?

A koronavírus elleni védettség kialakulásához általában két oltásra van szükség. Már az első oltás is kivált egy bizonyos védettséget, de az oltottak teljes védelme csak a vakcina második adagját követően alakul ki, várhatóan 1-2 héten belül.

Mint minden védőoltásnál, a COVID-19 fertőzés elleni védőoltás esetében is előfordulhat, hogy az nem véd meg minden beoltott személyt, így kevesen, de lehetnek olyanok, akik mégis megfertőződhetnek, azonban az oltással nagymértékben csökkenthető a súlyos megbetegedés kockázata.

Vissza lehet utasítani az oltást, a vakcinát?

Az oltás önkéntes, senki sem kötelezett a védőoltásra. Az oltást megelőzően az oltandónak mindig ki kell tölteni egy hozzájáruló nyilatkozatot.

Ki nem kaphat oltást?

Ellenjavallatok idősek esetén:

• Akut lázas betegség
• A beadandó vakcina bármely összetevőjével szembeni súlyos allergiás reakció
• Az anamnézisben súlyos, kórházi ellátást igénylő gyógyszerrel (pl.penicillin) vagy védőoltással kapcsolatos anafilaxiás reakció
• Egyéb ellenjavallatokat az egyes vakcinák alkalmazási előírása tartalmazhat, amelyet az oltóorvosok ismernek és aszerint döntenek az olthatóságról.

A vakcina második adagját nem szabad beadni azoknak sem, akik anafilaxiás reakciót mutattak az első oltás alkalmazása során.

Milyen oltási reakciók léphetnek fel?

Bármelyik védőoltás után jelentkezhet oltási reakció. Magyarországon az eddig beoltottaknál - beleértve az időseket is – csak néhány esetben tapasztaltak enyhe oltási reakciót.

A lehetséges oltási reakciókra az oltóorvos fogja felhívni a figyelmet. Ezek azonban átmeneti reakciók, melyek szövődmények nélkül megszűnnek. A leggyakoribbak: fájdalom a beadás helyén, fejfájás, hidegrázás, fáradtság, izomfájdalom, láz, injekció beadási helyén jelentkező duzzanat. Nagyon ritkán előfordulhat: megnagyobbodott nyirokcsomók (hónalji nyirokcsomó duzzanata, érzékenysége), rossz közérzet, végtagfájdalom, álmatlanság, viszketés az injekció beadási helyén.

Ezek általában enyhék vagy közepesen súlyosak és a vakcina beadása után pár napon belül elmúlnak.

A felsorolt reakciók enyhítésére fájdalomcsillapító és / vagy lázcsillapító gyógyszerekkel (pl. Paracetamolt tartalmazó termékekkel) tüneti kezelés alkalmazható.

Regisztráltam a védőoltásra, de még nem hívott a háziorvos. Én mikor kerülök sorra?

Mindenki sorra fog kerülni, aki jelentkezett védőoltásra. Az oltás ütemét leginkább a rendelkezésre álló vakcinák határozzák meg. A Magyarországra érkező vakcinaszállítmányok ütemében tudjuk ellátni a háziorvosokat oltóanyaggal, és a háziorvosok a praxishoz tartozó prioritási lista alapján sorra fogják hívni a regisztrált betegeiket a következő hetekben.

Ez is érdekelheti:

• Koronavírus: ilyen rombolást végez, ha bejut az agyba
• Koronavírus: így károsítja a szívet a Covid
• Koronavírus: hallucinációkat is okozhat, nem csak fejfájást

Még nem regisztráltam, megtehetem még?

Igen. A regisztráció folyamatos a www.vakcinainfo.gov.hu honlapon, vagy az a 60 év feletti, aki még nem tette, akkor postán is visszaküldheti a Magyar Államkincstárhoz a jelentkezését. A regisztráltak névsorát heti rendszerességgel frissítjük és továbbítjuk a háziorvosokhoz.

Amennyiben valakinek nincsen internetes elérhetősége, az interneten történő regisztrációban rokona, ismerőse is nyújthat segítséget részére, így tudnak a leggyorsabban regisztrálni.

A 60 év felettiek postai regisztrációja

Amennyiben a postai küldemény esetlegesen nem érkezett meg a 60 év feletti személyhez, lehetőség van a levél újraküldésének kérésére. Ehhez a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságát szükséges felkeresni az alábbi elérhetőségek valamelyikén:

Telefonszám:06-80-204-884, e-mail: nyufig@allamkincstar.gov.hu

Ügyfélfogadási idő: H,K,Cs: 7:30-15:45, Sze: 7:30-18:00, P: 7:30-13:00

A beazonosításhoz szükséges adatok: ellátás folyósítási törzsszáma, név, lakcím, anyja neve, születési idő, TAJ szám.

Az alábbi tájékoztató innen is letölthető: Mit kell tudni a regisztrált legidősebbek és a 60 év alatti krónikus betegek oltásáról?