Koronavírus: mit jelent és hogyan alakul ki pandémia?

Világszerte egyre többeket érint az új koronavírus, és sok szakember beszél egy globális méretű pandémia lehetőségéről. De pontosan mit is jelent az a kifejezés? Van esély arra, hogy a COVID-19 is pandémia legyen?

A fertőző betegségek előfordulási gyakorisága egy-egy geográfiai területen (régión, országon) igen különböző lehet.

• Sporadikus a fertőzés, ha viszonylag kis számú fertőzött van, időben és térben is elkülönülve. Jellemző példa erre Magyarországon a malária, melyből évente néhány esetet regisztrálnak. A sporadikus fertőzéseket nagyon gyakran utazók „hozzák haza”, hurcolják be külföldről, fokozottan érintett területekről.
• Endémia esetén a betegség jól körülhatárolható földrajzi területhez köthető, ahol tartósan előfordul.
• Epidémia, mikor a fertőző betegség egy adott területen rövid idő alatt kiugróan sokszor, a megszokottnál jóval nagyobb számban fordul elő. Hazánkban jól ismert például a szezonális influenzajárvány, vagyis epidémia. A december és március közötti hetekben megszokottnál sokkal többen fertőződnek meg influenzával (hiszen az influenza egyéb időszakban is jelen van).
• Pandémia esetén a járvány több földrészre is kiterjed, vagyis több országban, régióban is viszonylag rövid idő alatt nagymértékben megemelkedik a fertőzöttek száma. A pandémia szó maga is erre utal: a görög pandemos azt jelenti, az egész népesség.

A WHO által meghatározott 6 régió: Afrika, Észak- és Dél-Amerika, Kelet-Mediterráneum (ez a Közel-Keletet és Afrika bizonyos részeit foglalja magában), Európa (Ázsia bizonyos részeivel együtt), Délkelet-Ázsia, Nyugat-Óceánia (Kína, Japán és Ausztrália is ide tartozik).

Mikor beszélhetünk pandémiáról?

Az ENSz Egészségügyi Világszervezetének, a WHO-nak a kritériumai szerint pandémiáról akkor beszélhetünk, ha:

• a népesség számára új betegségről van szó
• a kórokozó embereket fertőz meg
• komoly betegséget okoz
• a kórokozó könnyen terjed emberről emberre
• több földrajzi régiót is érint

Nem tekinthető tehát pandémiának a rendszeres influenzajárvány, még akkor sem, ha a világ szinte minden országában jelen van. A feltételrendszer szerint nem pandémia az állatokat érintő járvány, pl. a sertéspestis. Az, hogy egy betegségnek magas a mortalitása, sokan halnak meg benne, szintén nem elegendő, nem beszélhetünk például a daganatos betegségek pandémiájáról.

Pandémiákkal évszázadok óta számolnia kell az emberiségnek, az egyik legsúlyosabbnak az 1918-1920-as spanyolnáthát tartják, mely a Föld akkori népességének legalább egyharmadát megfertőzte, és közel 50 millió halálos áldozatot követelt. Legutóbb 2009-2010-ben határoztak meg pandémiaként egy járványt, a H1N1 néven is ismert „új” influenzát.

Egy pandémia 6 szakasza

Néhány évvel ezelőtt a WHO határozta meg , milyen szakaszokra bontható egy pandémia kialakulása, ezek alapján pedig mennyire tekinthető veszélyesnek egy-egy fertőző betegség. A kategóriarendszer alapja az influenza, de más fertőző betegségeknél is hasonló mintázat figyelhető meg.

1. Az állatok szervezetében lévő kórokozókat emberben még nem mutatták ki.

2. Az állati eredetű kórokozó embert is megfertőzött, így potenciális veszélyforrást jelenthet.

3. Az állati eredetű kórokozó genetikailag módosul, elszigetelt esetekben, kisebb gócpontokban több embert is megfertőz, de nagyobb méretekben még nem terjed el.

4. A kórokozó emberről emberre terjed, megnő annak a veszélye, hogy nagyobb közösségekben is elterjedjen, számos ember fertőződjön meg.

5. A betegséget okozó mikroba legalább kettő, egy régión belül található országban fertőz.

6. A fertőzés már nem csak egy régióban van jelen, egy másik régióban található országban is sok embert érintő járvány alakul ki. Ez az utolsó szakasz tekinthető tulajdonképpen a pandémiának.

Olvasson tovább! Ez a különbség a koronavírus és az influenza között!

Lesz-e pandémia a koronavírus?

Járványüggyel foglalkozó szakemberek szerint nem kérdés, hogy előbb-utóbb pandémia lesz a koronavírus, mások szerint már bele is léptünk ebbe a kategóriába, annak kimondása, hogy világméretű járvánnyal nézünk szembe, puszta formalitás. A WHO vezetője, dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus szerint az új koronavírus „egyértelműen hordozza magában a pandémia potenciálját”. Néhány napja azonban úgy nyilatkozott, jelenleg még nem tekintik pandémiának a COVID-19-et, mert „nincs szó ellenőrizhetetlenül, globális szinten terjedő vírusról, sem arról, hogy a súlyos tünetek és a halálozás nagy léptékű lenne”.

A koronavírussal kapcsolatban jelenleg 4 nagyobb gócpontról tudunk, Kínában, Dél-Koreában, Olaszországban és Iránban diagnosztizálták a legtöbb megbetegedést. Ezek (a WHO meghatározása szerint) három régióban találhatóak. Kínán és Dél-Koreán kívül azonban 1000-nél kevesebb megbetegedést okozott a COVID-19 – legalábbis egyelőre.