Koronavírus: minden, amit tudni érdemes róla
Egyre több helyen jelenik meg koronavírus, a fertőzöttek száma is folyamatosan növekszik. Összegyűjtöttük a legfontosabb fogalmakat. Koronavírus címszavakban.
Arcmaszk: A koronavírus jelenlegi tudásunk szerint cseppfertőzéssel terjed. A beteg ember szervezetéből köhögéssel, tüsszentéssel jut tovább a vírus és fertőz meg másokat. Arcmaszk segítségével csökkenthetjük annak a rizikóját, hogy a koronavírus bekerüljön a szervezetünkbe.
Betegek száma: A legújabb jelentések szerint világszerte több, mint 4500 betegnél azonosították a koronavírust, a betegek nagyjából 99%-a Kínában van. Kínán kívül több, mint 60 esetet azonosítottak, összesen 17 országban. További közel 6000 gyanús, nem bizonyított esetet tartanak nyilván. A szakemberek szerint a valóban fertőzöttek száma ennek sokszorosa is lehet.
Coronaviridae: A nemrég felfedezett új, 2019-nCov nevű koronavírus a Coronaviridae víruscsaládba tartozik. Ezek a vírusok jellegzetes alakjukról kapták a nevüket. Jelenlegi tudásunk szerint hét olyan koronavírus van, amely az embereket is képes megbetegíteni. A koronavírusok okozta betegségek a hétköznapi náthától a súlyos légúti tüneteket okozó SARS-ig terjedhetnek.
Denevér: Jelenlegi információink szerint az elsődleges vírusgazda valamilyen denevérfaj lehetett, ebből kerülhetett át az emberi szervezetbe azon a kínai piacon, ahová a koronavírus megjelenését visszavezették.
Európa: A koronavírus egyre több helyen jelent meg a világban, így Európában is több esetet azonosítottak. Jelenleg Franciaországból és Németországból érkeztek jelentések koronavírussal fertőzött betegekről.
Fertőzőképesség: A koronavírus közepesen fertőzőnek számít, egy beteg további 2-4 embert képes megfertőzni. A járvány terjedését gyorsíthatja, hogy a koronavírus a tünetek megjelenése előtt, a lappangási idő alatt is fertőz.
Gyógymód: A koronavírus ellen nincs specifikus gyógymód, a terápia elsődlegesen a tünetek enyhítését, például a lázcsillapítást célozza. Jelenleg is folynak a vizsgálatok az antivirális szerek koronavírusra gyakorolt hatásairól.
Halálozás: A halálos esetek száma már meghaladta a 100 főt, ez nagyjából 3% halálozási arány. A koronavírus halálos áldozatai az idősebb korosztály tagjai közül kerültek ki, és többségüknek volt valamilyen, az immunrendszert is gyengítő krónikus betegsége. Kínán kívül még nem követelt halálos áldozatot a koronavírus.
Influenza: A koronavírus és a szezonális influenza, illetve nátha között sok átfedés lehet. Egyrészt, hasonló tünetekkel járnak, másrészt, a megelőzésükre vonatkozó szabályok is nagyon hasonlóak. A legfőbb különbség az influenza és a koronavírus között, hogy az előbbi tünete lehet orrfolyás, orrdugulás, ízületi és izomfájdalom is, ezeket a koronavírusnál még nem jegyezték fel.
Járvány: A koronavírus-járvány 2019 decemberében, a Kína középső részén található Vuhanból indult. A fertőzés néhány héten belül nemcsak Ázsia más országaiba jutott el, de a világ más részeibe, így Ausztráliában, az USA-ba, Franciaországba és Németországba is. Az előrejelzések szerint sajnos további terjedésre is számítani kell, a becslések szerint a koronavírus-járvány akár több hónapig is elhúzódhat.
Komplikációk: A legsúlyosabb esetekben a koronavírus komplikációja tüdőgyulladás, veseelégtelenség, illetve halál is lehet.
Lappangás: A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a vírusfertőzés lappangási ideje 2-10 nap. A szakemberek szerint a járvány terjedését gyorsíthatja, hogy a koronavírus a lappangási idő alatt, az első tünetek megjelenése előtt is fertőzhet.
Megelőzés: A koronavírus megelőzésére vonatkozó legfontosabb tanácsok között találjuk a rendszeres, alapos kézmosást, a fertőzött vagy fertőzésgyanús személyekkel való kontaktus és a zsúfolt helyek kerülését, köhögéskor vagy tüsszentéskor az orr és a száj eltakarását.
Nemzetközi intézkedések: A WHO 2020.01.30-án nemzetközi egészségügyi vészhelyzetet hirdetett ki., de számos ország már ez előtt is vezetett be különleges intézkedéseket azért, hogy a koronavírus terjedését megállítsák, lelassítsák. Néhány ázsiai országban lezárták a Kínával közös határokat, és korlátozták az érintett területekre való ki- és beutazást, fokozott ellenőrzéseket vezettek be a repülőtereken, pályaudvarokon. Leállították a csoportos utazásokat, korlátozzák a vízumkiadást, több nagy turistalátványosságot lezártak. Ezen felül jó néhány ország (közöttük Franciaország, Olaszország, Japán és Dél-Korea) döntött úgy, hogy evakulája állampolgárait a koronavírus által leginkább érintett területekről.
Olvasson tovább! Nátha, influenza vagy koronavírus? Így döntheti el!
Orvosi vizsgálat: Nátha- és influenzaszezon van, ezeknek a betegségeknek pedig a koronavírushoz hasonló tüneteik is lehetnek. Jelenleg minimális annak az esélye, hogy ha valaki köhögést, lázat tapasztal, akkor koronavírussal fertőzött legyen hazánkban! Azoknak van nagyobb esélye erre, akik nemrég tértek haza Ázsiából, főként Kínából, vagy kapcsolatba kerülhettek fertőzött személlyel. Krónikus köhögéssel, lázzal és egyéb tünetekkel azonban orvoshoz kell fordulni! Ha utazás után tapasztaljuk magunkon a tüneteket, mindenképpen minél hamarabb menjünk orvoshoz, és jelezzük azt is, hogy nemrég tértünk haza!
Rizikócsoport: Jelenlegi információink szerint a koronavírussal fertőzött személyek átlagéletkora 45 év, a legfiatalabb beteg 2, a legidősebb 74 éves volt, a diagnosztizált esetek többsége férfi. A legsúlyosabban az idősebb, 60 év feletti korosztály tagjai az érintettek, komolyabb komplikációk pedig azoknál alakultak ki, akiknek már volt valamilyen krónikus betegsége (pl. szívbetegség, diabétesz), illetve, akiknek legyengült az immunrendszere.
SARS: A mostani koronavírus és a hozzá kapcsolódó járvány nagyon hasonló a 2002-2003-as, szintén Kínából induló SARS-járványhoz. A SARS-ért szintén koronavírus a felelős, és szintén légúti tüneteket okoz. A SARS halálozási aránya azonban jóval magasabb, mintegy 9% volt, a vírus terjedése viszont lassabb volt. A jelenlegi járványt enyhébbnek tartják, mint a korábbit, és az akkor szervezett tapasztalatok felbecsülhetetlenek a mostani koronavírus elleni küzdelemben.
Tünetek: A koronavírus-fertőzés tünetei többek között a száraz köhögés, a láz, a légzési nehézségek és a légszomj.
Utazás: Napjainkban nemcsak könnyebben elérhetőek a távoli célpontok, de az utazás sokkal gyorsabb is lett, ez pedig a koronavírus terjedését is felgyorsíthatja. A járvány megállítására, lassítására tett intézkedések között kulcsfontosságú az utazások kontrollálása, az utazók ellenőrzése. Bizonyos helyeken lezárták a közlekedési csomópontokat, pályaudvarokat, repülőtereket, leállították a gyorsvasutat. Az utazást tervezőknek mindenképpen ajánlott indulás előtt tájékozódni. Azoknak, akik az esetlegesen érintett területekről érkeznek haza, és olyan tüneteket észlelnek magukon, melyek a koronavírusra is utalhatnak, haladéktalanul forduljanak orvoshoz, és jelezzék, hogy nemrég tértek haza.
Védőoltás: A koronavírus ellen jelenleg nincs védőoltás. Több kutatócsoport is dolgozik ennek kifejlesztésén, de arra, hogy ezek forgalomba is kerüljenek, valószínűleg hónapokat kell majd várni.
Zoonózis: Az állatokról emberekre terjedő fertőzéseket nevezik zoonózisnak. Az embert megfertőző kórokozók több mint fele állati eredetű, és olyan betegségek is ezek közé tartoznak, mint a szalmonellózis, a toxoplazmózis, a Lyme-kór vagy a veszettség. Jelenlegi információink szerint a koronavírus is zoonózis, ám a járvány elleni küzdelmet megnehezíti, hogy nemcsak állatról emberrre, de emberről emberre is terjed.
