Koronavírus: külföldön már temetni se lehet
Gyászszertartás, búcsúztató és a szeretteik nélkül temetik el a koronavírus áldozatait a világ sok országában, hiszen azok sem távozhatnak az önkéntes karanténból, akik elveszítették egy hozzátartozójukat.
Világszerte folyamatosan nő a koronavírus halálos áldozatainak száma, ugyanakkor folyamatos félelemben élnek az emberek, hogy ők is elkapják a fertőzést. Ez pedig azzal jár együtt, hogy vallástól és szokásoktól függetlenül nem tudnak úgy elbúcsúztatni egy-egy elhunytat, mint korábban. Nemcsak a temetések gyakorlata változott, hanem az is, ahogyan a halottra emlékeznek, vagy ahogy a szerettüket elvesztők lelki szükségleteiről gondoskodnak.
Olaszországban a temetéseknél a minimumra szorítkoznak
Olaszországban egy rövid imádság után helyezik örök nyugalomra a halottakat. A legsúlyosabban érintett városokban, például Bergamóban megteltek a halottasházak, a krematóriumok megállás nélkül működnek. A helyi szervezetek szerint ötször-hatszor annyi temetést kell intézniük, mint egyébként. Az olasz kormány végső megoldásként a hadsereg segítségével, katonai teherautókkal szállítja el a holttesteket a kevésbé érintett területre. Egy temetkezési vállalat videóra veszi a papi áldást, hogy az elhunyt szerettei legalább így „részt vehessenek” a búcsúzásban, néha a halottaskocsival elmennek a család otthonához, hogy legalább ott, az utcán egy pillanatra megállhassanak és elmondhassanak egy imát az elhunytért.
„Mintha egy láthatatlan ellenséggel állnánk harcban” - mondja Roberta Caprini, egy bergamói temetkezési vállalat vezetője.
„2 hete megállás nélkül dolgozunk, 3-4 órát tudunk csak aludni. Mindenki, akit ismerünk, elveszített valakit, vagy éppen beteg egy hozzátartozója. A legborzasztóbb azoknak a családoknak, akiknek a beteg hozzátartozóját kórházba vitték, és soha többet nem láthatták.”
Iránban is hasonló a helyzet
Iránban is folyamatosan dolgoznak a sírásók, de igazi temetésekre még sincs lehetőség, még az iszlám előírásai szerinti rituális halottmosdást sem tudják elvégezni. Írországban azt javasolják, hogy a halottasházakban még az elhunytakra is helyezzenek arcmaszkot, hogy az esetleges fertőződés esélyét a minimálisra csökkentsék. Nem tarthatnak nyitott koporsós temetéseket, és azt sem ajánlják, hogy a halottat szokás szerint megcsókolják.
Dél-Koreában azt kérték, hogy a hamvasztást minél előbb végezzék el, a szokásos, több napig tartó temetést azonban halasszák el.
„Az elmúlt hetekben nagyon megváltoztak a temetésekkel kapcsolatos szokások. A gyászolók nem vacsoráznak együtt, és az ilyenkor megszokott pénzajándékot is banki átutalással küldik el.” - mondja Choi Min-Ho, a koreai temetkezési vállalkozások szervezetének főtitkára.
Beszélne telefonon egy orvossal? Most ingyen kipróbálhatja! Kattintson IDE!
Alapjában változnak meg a temetkezési szokások
A járvány megállítására tett intézkedések, javaslatok, például az, hogy ne menjünk közösségbe, ne vegyünk részt a családi összejöveteleken sem, alapjaiban forgatják fel a halottaktól való búcsúzási szokásainkat, ez pedig a gyászfolyamatokra is hatással lehet, mondja Andy Langford, egy brit jótékonysági szervezet gyászfeldolgozást támogató tanácsadója.
„A temetések lehetőséget teremtenek, hogy a gyászolók közösen elbúcsúzzanak, kifejezzék az érzelmeiket, beszélgessenek az elhunytról. Ha nincs erre lehetőség, ha úgy érezzük, nem mi irányítjuk, miként és hogyan búcsúzunk el, hogyan éljük meg ezeket az utolsó pillanatokat, az megnehezítheti a gyászfolyamatot, még rosszabbul érezhetjük magunkat” - magyarázza a szakember.
