Koronavírus: kiket érint a legsúlyosabban?
Ahogy nő a koronavírus-fertőzéssel diagnosztizáltak száma, úgy tudunk meg egyre többet a betegséget okozó vírusról, és arról, miért lehetnek egyeseknek enyhe, másoknak viszont életveszélyes tünetei.
Minden egészségi problémánál, így a fertőző betegségeknél is jól meg lehet határozni, hogy kik azok, akik gyakrabban érintettek, illetve, ki az, akinél valószínűbbek a súlyosabb tünetek és a komolyabb szövődmények. A kockázatot számos dolog alakíthatja, részben olyanok, melyeket nem tudunk befolyásolni (életkor, nem), részben pedig olyanok, melyek ellen tudatos lépésekkel tehetünk. A fertőző betegségek esetében általában a kisgyerekek, az idősebb korosztály tagjai, a krónikus betegek és a legyengült immunrendszerűek a leginkább veszélyeztetettek.
A koronavírus esetében az adatok azt mutatják, hogy a gyerekekre kevésbé hat a vírus, az idősebbek azonban sokkal nagyobb veszélyben vannak. Esetükben nemcsak a tünetek komolyabbak, de a gyógyulás esélye is kisebb.
Van, akinél alig érezhetőek a tünetek
Más, hasonló, a légutakat érintő megbetegedésekhez hasonlóan, a COVID-19 okozta tünetek is nagyon széles skálán mozoghatnak, a rendkívül enyhe náthaszerű betegségtől az életveszélyesig. Van, aki nem is tudja magáról, hogy a koronavírus fertőzte meg (ez pedig sajnos gyorsíthatja a járvány terjedését), mások viszont rendkívül súlyos tünetekkel kerülnek kórházba, és sajnos a halálesetek száma sem elhanyagolható.
A koronavírus-fertőzés adatainak elemzése alapján a diagnosztizált esetek 85 százalékában csak enyhe vagy közepes tüneteket okoz, a betegség a fertőzöttek 15%-ánál súlyos. A halálozási arányokkal kapcsolatban még mindig sok a kérdőjel, de a szakértők 1,5-4% közöttre teszik ezt. Összehasonlításként, a veszettség (kezelés nélkül) 99,99%-os halálozással jár, az ebolánál ez az arány (kezelés nélkül) 70-80%, a pestisnél (kezelés nélkül) 30-50%, az influenzánál pedig kevesebb, mint 0,5%. Természetesen, egy fertőző betegség súlyosságát nemcsak az alapján határozzák meg, hogy mennyi halálos áldozata lehet.
A COVID-19-et okozó koronavírusról, a SARS-CoV-2-ról sajnos még mindig keveset tudunk. A kutatók folyamatosan dolgoznak azon, hogy kiderítsék, miért okoz komolyabb tüneteket egyeseknél, enyhéket másoknál. Azt sem tudják még pontosan, miért vannak súlyosabb szövődményei, mint más koronavírusoknak, melyek többek között az egyszerű, hétköznapi náthát is okozhatják. Ahogy nő azonban a megbetegedések száma, úgy kaphatunk egyre pontosabb képet arról, kik vannak fokozott veszélyben.
Veszélyben az idősebbek, a férfiak, a krónikus betegek
Az elemzések azt mutatják, hogy az 50 év felettieknél sokszorosára nő a halálozás rizikója, a legtöbb haláleset pedig a 80 év felettieknél fordult elő. 10 év alattiaknál nemcsak a súlyos fertőzés rendkívül ritka, hanem maga a COVID-19 is. Gyerekek között nem volt halálos áldozata a fertőzésnek. A férfiak nagyobb veszélyben vannak, mint a nők: a halálozás tekintve majdnem másfélszer annyi férfi halt meg, mint nő.
Az sem mindegy, hogy valakinek volt-e valamilyen krónikus betegsége a fertőzést megelőzően, vagy sem. Az adatokból az derült ki, hogy az egyébként egészséges betegeknél a halálozási arány 1% alatti, a krónikus betegségek azonban sokszorosára növelheti a halálozás kockázatát. Az elhunytak között sokaknak volt szívbetegsége, diabétesze, krónikus légzőszervi megbetegedése, magas vérnyomása, illetve daganatos betegsége.
A szakemberek még nem tudják pontosan, milyen fiziológiás vagy biokémiai folyamatok okozzák, hogy az idősebb korosztályba tartozóknál súlyosabb betegséget okoz a koronavírus. Valószínű azonban, hogy a válasz az immunrendszer működésének gyengülésében keresendő.
Olvasson tovább! Ezek a koronavírus tünetei!
Az, hogy úgy tűnik, a nőket kevésbé érinti a betegség, a feltételezések szerint részben genetikai, részben hormonális okokra vezethető vissza. Általánosságban kijelenthető, hogy a nők immunrendszere erősebb, jobban ellenáll a fertőző betegségeknek, és ha meg is fertőződnek, jobban viselik a betegséget. Állatkísérletek, illetve a COVID-19-hez hasonló SARS és MERS járványok adatainak elemzéséből kiderült, hogy a vírus gyakrabban betegítheti meg azokat, akiknél egy bizonyos proteinvariáns megtalálható. Ez a variáns azonban az X-kromoszómához köthető, így a nőknek kétszer akkor esélye van arra, hogy ne legyen meg a szervezetükben a „hibás” gén. Egy kutatásból pedig az derült ki, hogy az ösztrogén nevű női nemi hormonnak is lehet védő hatása.
