Koronavírus: kevesen adnak plazmát, pedig fontos lenne! Ezért legyen plazmadonor, ha felgyógyult

A tapasztalatok azt mutatják, hogy hiába tudna egy gyógyult covid-os vérplazma adással segíteni a súlyos koronavírus fertőzötteken, csak kevesen mennek el plazmadonornak.

Egyetlen embertől származó vérplazma mennyiség akár 2-3 életet is megmenthet. G. Valéria 3 negatív koronavírus teszt után ment el plazmát adni Székesfehérvárra, az ő posztjából idézünk egy részletet:

" Éreztem, hogy nem gyakran jár itt olyan ember, aki a súlyosan beteg covidosokon szeretne segíteni, úgyhogy ezt a kérdést fel is tettem. És akkor jött a mélységes döbbenet: közölték, hogy én vagyok az első. Nem tudtam megszólalni... Mélységes döbbenet...elkeseredés...felháborodás... ez nem lehet...egy ekkora városban... teljes értetlenség... Beültem az autóba és ömlöttek a könnyeim.

Kedves sorstársaim! Mi meggyógyultunk! Könyörgöm, ha meggyógyultatok, menjetek el plazmát adni! Hiszen nem tudhatjuk: lehet, hogy legközelebb a te szeretett hozzátartozódnak lesz (lenne) szüksége arra a plazmára. Nekünk nem nagy dolog, de másnak igen!"

Miért fontos, hogy egy gyógyult covidos plazmát adjon?

Igazolt koronavírus fertőzésen átesett, nemrégiben gyógyult (konvaleszcens) személytől azzal a céllal gyűjtött plazma, hogy abból vérkészítményt állítsanak elő, és azt koronavírusos betegek (COVID-19) gyógyítására használják.

Hogyan szűrik a jelentkezőket, ki adhat plazmát, és ki nem?

A jelentkezők előzetes orvosi kivizsgáláson vesznek részt, ahol a kérdőív, személyes beszélgetés és fizikális vizsgálat alapján szakembereink döntenek a jelentkező alkalmasságáról a plazmaferezist illetően, valamint tájékoztatást adnak magáról a plazmaferezisről. Az eljárás során mintavétel is történik, amelynek révén speciális laboratóriumi vizsgálatokkal (vércsoport-meghatározás, transzfúzióval átvihető fertőző ágensek kimutatása, SARS-CoV-2 vírus ellenes antitest-szint meghatározása) jutnak információhoz az előállítandó konvaleszcens FFP felhasználhatóságáról és terápiás hasznosságáról.

Annak, akik konvaleszcens plazmadonorok szeretnének lenni, az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

• betegsége során legalább egyszer, orr-garat nyálkahártyáról vett mintából un. PCR vizsgálattal kimutatták a koronavírust (SARS-CoV-2 vagy WnCoV vizsgálati eredmény pozitív);
• meggyógyult koronavírus betegségéből, azaz minimum 3 hete tünetmentes és a járványügyi elkülönítésüket (karantén) feloldották;
• alkalmas véradónak, illetve plazmaferezis donornak;
• hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy egy tudományos program keretében nyilvántartsák leadott plazmája gyógyító hatását, és ennek érdekében kezeljék adatait.
• Alsó életkori korlát: 18 év
• Felső életkori korlát: 60 év (ha korábban adott már vért, akkor 65 év)
• Testsúly minimálisan: 50 kg
• Életmód: nincs életmódjából eredő magas kockázat arra, hogy HIV, HBV, HCV vagy más ismert, vérrel terjedő kórokozóval legyen fertőzött;
• Betegségek: nincs olyan aktív betegsége vagy kórállapota, amely miatt az aferezises plazmaadás kockázattal járhat, például: epilepszia; görcsrohamok; inzulinnal kezelt cukorbetegség; kezeletlen magas vérnyomás; vérző fekély; anaemia; rosszindulatú betegség; szív-, tüdő-, vese- vagy májbetegség; tuberculosis; vérzékenység;
• Gyógyszerszedés: nem kap antikoaguláns (vérhígító kezelést); valamint nem szed olyan gyógyszert, ami a beteg számára káros lehet (véradás előtt részletes kérdőívet kell kitöltenie);
• Korábbi plazmaferezis során tapasztalt kizáró előzmények: nem megfelelő véna; rosszullétre, ájulásra való hajlam stb.;

Allergia: nincs a vérvételi/mintavételi eszközök anyagok által kiváltható bármely ismert rendellenesség, például korábbi anafilaxia; csillapíthatatlan vérzés.

Hol kell jelentkezni plazmadonornak, mit kell magunkkal vinni?

Amennyiben Ön gyógyult COVID-19 beteg, akkor 3 héttel a gyógyulást követően, bármelyik vérellátó intézményben vagy kiszállásos vérgyűjtési eseményen jelentkezhet. Vigye magával a következőket:

• személyazonosító igazolvány,

• eredeti TAJ-kártya,

• eredeti lakcímkártya,

• POZITÍV PCR (SARS-CoV-2 illetve WnCoV) vizsgálati eredmény.

Hogyan történik a plazmaadás?

Ha Ön konvaleszcens plazmadonornak jelentkezik, és bemutatja a szükséges dokumentumokat, akkor adatait rögzítik a számítógépes rendszerben és vérmintákat vesznek előzetes vizsgálatokhoz: HIV/HCV/HBV/anti-TP (szifilisz) szűrővizsgálat; továbbá vérfehérje szint; anti-SARS-CoV-2_Ab szint (koronavírus elleni antitest); hemoglobin szint; továbbá ABO és RhD vércsoport, valamint vörösvérsejt elleni irreguláris ellenanyag meghatározás. Amennyiben a vizsgálatok eredménye megfelelő, az OVSz ügyintézője telefonon egyeztet egy időpontot, amikor valamelyik szerződéses plazmagyűjtő állomás fogadja Önt.

Kérdőív segítségével és részletes kikérdezéssel minden egyes plazmaadás előtt ellenőrzik az Ön egészségi állapotát, megmérik a vérnyomását, a pulzusát, a testhőmérsékletét és a vérének festékanyag-tartalmát (hemoglobin). A vizsgálatok alapján minden esetben orvos dönt az Ön alkalmasságáról.

A plazmagyűjtő állomáson leveszik a gyógyításhoz szükséges mennyiségű vérplazmát. A plazmaadás (szaknyelven: plazmaferezis) során a véradással ellentétben csak a vér folyékony alkotórésze (a vérplazma) kerül levételre, a vér sejtes elemeit a donor visszakapja. A testtömegtől függően levett plazmamennyiség egyszerhasználatos műanyag palackba kerül. A levett plazma kivizsgálását és tárolását az Országos Vérellátó Szolgálat végzi.

A plazmaadás alkalmával levett véralkotó részek 1-2 napon belül pótlódnak.