Koronavírus: két magyar szakember megoldást talált a gyors és olcsó tesztekre
Két magyar megoldást talált arra, hogyan lehetne sokkal több koronavírus-tesztet elvégezni, sokkal kevesebb pénzért.
A javaslatuk a tömeges nyálmintára alapoz, ami az automatizált polimeráz-láncreakció, azaz a PCR módszerén alapul. A PCR módszerét az egészségügyi laboratóriumokban már eleve alkalmazzák világszerte például az örökletes betegségek kimutatására és a fertőző betegségek diagnosztizálására is.
Glattfelder Tamás közgazdász és Török Ákos informatikus már hosszabb ideje foglalkozik egészségügyi problémák megoldásával. Mikrobiológus és genetikus barátaik bevonásával hétfőre kidolgoztak egy olyan javaslatcsomagot, amely tömeges szűréssel kezelné a még csak most kibontakozó vírushelyzetet. - írja a Qubit. A lap a két szakembert kérdezte a módszerről.
Egyéni helyett tömeges nyálminta
A két szakember szerint most gyors és tömeges mintavételre van szükség a koronavírus fertőzöttek elkülönítése miatt. A tömeges teszteléseket napok alatt el lehetne végezni a már eleve meglévő 200-250 berendezéssel:
„ezzel emberéleteket mentünk meg, valamint elérhető, hogy a nem-fertőzöttek minél hamarabb működtessék a gazdaságot, társadalmat..így az elhalálozási szám is alacsonyan tartható lenne, a GDP-ben mért gazdasági visszaesés pedig még a legszerényebb számítások szerint is 120-130 milliárd forinttal csökkenthető volna pár hónapra vetítve”.
A PCR pooling módszerrel minimum 15, maximum 64 személytől tudnának nyálmintát venni, aminek során teljes családokat, közösségeket, akár egy munkahelyen dolgozókat tesztelnének. Egyszerre 200 gépen naponta 153 600 mérést tudnának elvégezni. Ezt kell megszorozni 15-tel vagy 64-gyel, így az eredmény 2,3 millió személy naponta:
„Ha újra és újra szűrünk, és izoláljuk a fertőzötteket, akkor gyakorlatilag mindig visszaugrunk az exponenciális görbe egy igen korai pontjára."
Nem éri el a háziorvosát? Hívja az Egészségkalauz orvosait! Kattintson IDE!
Mennyire pontos?
A gyorsaság mellett a költséghatékonyság sem utolsó szempont: a két szakember szerint az egy főre jutó teszt anyagára 4700 forintról 317 forintra csökkenne, azaz a teljes lakosságra kivetítve 42 milliárd helyett maximum 2,9 milliárd forintot jelentene.
A metódusnak további előnye az is, hogy egyben az előnye is: ha a csoportos nyálminta során pozitív eredményt kapnak a vizsgálat, az a viselkedésükben is nagy mértékben eltérő eredményre vezet, így még inkább akadályozható a koronavírus terjedése.
Glattfelder és Török szerint a későbbiekben 14-30 naponta a teljes lakosság tesztelését meg kellene ismételni legalább fél éven át.
Forrás: Qubit