Koronavírus járvány - ezek az elmúlt két év tanulságai

Két éve kezdődött a covid járvány - azóta sok mindenre fény derült.

2020 márciusa előtt mindenki azt hitte, hogy a komoly fennakadásokat okozó járványok ideje lejárt. Aztán megjelent köztünk a covid, ami mára a világ minden tájára, minden országba eljutott, és okozott enyhébb, súlyosabb és sajnos halálos kimenetelű fertőzéseket. Ezalatt a 2 év alatt a vírus fejlődött, kialakított különböző változatokat., azonban a tudósok sem tétlenkedtek, azóta sokoldalú tanulmányok segítségével megismerhették a koronavírus okozta betegségeket, és levonhatták a tanulságokat.

A Covid-19 felbukkanása

Közép-Kínában hirtelen megnőtt a tüdőgyulladásos esetek száma 2019 végén. Január 7-ig a tudósok beazonosították az addig ismeretlen kórokozót, a SARS-CoV-2-t.

2020. március 11-e volt az a nap, amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárványnak nyilvánította a Covid-19-et. Az azóta eltelt 2 év alatt a hatóságok több, mint 458 millió covidos esetet regisztráltak, és a koronavírusnak több, mint 6 millió ember halálához köze lehetett.

A covid járvány kezdete

• 2019. december 29.: 4 különös eredetű tüdőgyulladásos esetet kötöttek össze a közép-kínai vuhani Huanan Seafood nagykereskedelmi piaccal.
• 2020. január 2.: az orvosok megerősítették, hogy egy vuhani kórházban 41 embernek volt SARS-CoV-2 által okozott súlyos légúti betegsége, és közülük 27-en fogyasztottak a vuhani piacon kapható tenger gyümölcseiből.
• 2020. január 7.: a kutatók izolálták a SARS-CoV-2 nevű kórokozót.
• 2020. január 10.: szekvenálták a genomját, vagyis a vírus szervezetében az örökítő információk sorrendjét meg tudták határozni.

Egyéb emberre veszélyes koronavírusok

Számos koronavírus létezik, ami embert, állatot egyaránt érinthet. Ezek legtöbbje enyhe vagy közepes tünetekkel járó felsőlégúti megbetegedést okozhat. Az elmúlt évek során 2 koronavírus (SARS-CoV, MERS-CoV) okozott súlyosabb panaszokat. Mindkettő magas halálozási aránnyal járt, de sikerült megakadályozni a komolyabb elterjedését, mielőtt világjárványt okozott volna bármelyik.

• SARS-CoV: A tudósok 2002 novemberében azonosították, és súlyos akut légúti szindrómát (SARS= Severe Acute Restiratory Syndrome) okozott Ázsiában. Az ismert 8096 eset közül 774 végződött halállal. 2004 óta ilyen esettel nem találkoztak a szakemberek.
• MERS-CoV: 2012-ben, Szaúd-Arábiában azonosították az adott vírus által okozott betegséget, amit közel-keleti légúti szindrómának (MERS= Middle East Respiratory Syndroeme) is neveznek. Halálozási aránya igen magas, 10 fertőzött emberből 3-4 meghal. Ez a fertőzés az adott térségben alkalmanként továbbra is felbukkan.

A Covid-19 eredete

A kutatók azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a vírus a denevérekből származik, de az emberekre valamilyen köztes gazdán keresztül tevődött át. Több tanulmány is készült a közelmúltban, amely a pontos eredetet kutatja. Ezek közül az egyik, a vuhani Huanan Seafood piacon értékesített élő emlősöket adja meg kiindulópontnak, a másik szerint több állatról emberre terjedő fertőző betegség eredménye is lehet. Ezek a kutatások azonban még szakértői értékelésre várnak.

Egyes sajtó által felvetett alternatíva szerint pedig egy vuhani laboratóriumból származó vírusról van szó, de ezt a WHO elég valószínűtlen magyarázatnak tartja.

Botrány a koronavírus eredete körül: Vuhanban génsebészeti vizsgálatokat folytattak?

Koronavírus variánsok kialakulása, terjedése

Majdnem egy éven keresztül a koronavírus eredeti változata okozta a covid fertőzéseket világszerte. 2020 végén Délkelet-Angliában és az Egyesült Királyságban azonban számottevően megnőtt a covidos esetek száma, aminek az oka egy új variáns kialakulása volt. Az megbetegedések számának megugrása abból adódott, hogy ez az új, az eddigihez képest 17 egyedi mutációval rendelkező változat sokkal, mintegy 50 %-kal fertőzőbb volt. Ezt a változatot a WHO 2020 decemberében B.1.1.7-nek, vagyis Alfa-változatnak nevezte el.

A szakemberek azóta a koronavírus számos más változatát azonosították, viszont aggodalomra csak 5 adhat okot a WHO megítélése szerint. Ezeket összefoglaló néven VOC-változatokként emlegetik. Ide tartoznak a következők, kezdeti megjelenési helyükkel kiegészítve:

• Alfa (B.1.1.7): Az Egyesült Királyság, 2020. szeptember
• Béta (B.1.351): Dél-Afrika, 2020. október
• Gamma (P.1): Brazília, 2020. december
• Delta (B.1.617.2): India, 2020. október
• Omikron (B.1.1.529): Több ország, 2021. november

Minden változat más-más tulajdonságokkal, fertőzőképességgel, virulens készséggel rendelkezik, így okozhatták a covid többszörös hullámát. A folyamatos új variánsok gyors megjelenése által a járvány lefolyása sajnos kiszámíthatatlanná vált.

Koronavírus-variánsok – alfától omikronig: egyre „veszélyesebb” verziók jelennek meg?

Miért jelennek meg mindig új változatok?

A vírusok folyamatosan változnak, vagyis mutálódnak. Gyakran másolják genetikai anyagukat helytelenül szaporodás közben, ilyenkor következhetnek be a mutációk. Ennek során az esetek többségében szaporodni és emberek közötti terjedésre képtelen vírus alakul ki, azonban néhány alkalommal replikálódni képes, fertőző változat keletkezik. A mutáció együtt járhat jobb átviteli (terjedési) képességgel, vagy például azzal, hogy a megfertőzött emberben komolyabb problémákat okoz, mint a koronavírus előző változatai. Bizonyos helyzetek több lehetőséget adnak a mutációra, például ha immunhiányos szervezetről van szó. Ott ugyanis a vírus könnyebben replikálódik, így a mutációk száma is növekedhet. Ezt fejtegette Dr. Christopher Coleman, a Nottinghami Egyetem fertőzési immunológiai adjunktusa.

Az emberről állatra és állatról emberre történő terjedés

Az is növelheti a mutációk esélyét és számát, ha állatok és emberek között történik a vírus terjedése. Történt például egy michigani nercfarmon, ahol több állat is koronavírussal fertőződött meg, hogy ezekről az állatokról visszaterjedt a kórokozó az ott dolgozókra. Ezt azzal tudták bizonyítani, hogy a tesztelés, azonosítás során kimutathatóak voltak az állatokhoz kapcsolódó mutációk az emberek vírusmintáiban is.

Védőoltások

Az vezetett a vakcina gyors kifejlesztéséhez, hogy a szakemberek a koronavírust már több évtizede kutatják sok új technológiát felhasználva. Szerencsésnek mondható, hogy ez az oltás ilyen hamar létre tudott jönni, szemben azzal, hogy több régóta ismert vírus által okozott betegség van, amire a mai napig nem létezik védőoltás, lásd HIV vírus.

A covid elleni vakcinák igen hatékonynak bizonyultak a Covid-19-cel szemben, ugyanakkor a rendre kialakuló mutációk megnehezítették a dolgukat. Az egyik változat ellen tervezett vakcinák hatástalanok lehetnek egy másik változat ellen. Azonban a különböző variánsok kifejlődésének ellenére is még mindig hatékony védelmet nyújtanak a súlyos covid ellen, különösen a már többszörösen oltott egyéneknél.

Vége van a járványnak?

2 év telt el a járvány kezdete óta, ez idő alatt már mindenki belefáradt a coviddal kapcsolatos korlátozásokba. Lassan a kormányok a legtöbb helyen megszűntetik az óvintézkedéseket, ezzel együtt a tesztelést és a ellenőrzéseket. Emiatt is sokan úgy vélik, vége van ennek a szörnyű időszaknak, de Prof. Jonathan Stoye, a londoni Francis Crick Intézet virológusa szerint ezt még korai kijelenteni, valamint a tesztelések és ellenőrzések elmaradásával nehezebb lesz egy esetleges új, veszélyes váltotatot felismerni időben.

Tanulságok a jövő számára

Talán a legfontosabb tanulsága az utóbbi 2 évnek az, hogy felelősségteljesen kell kezelni geopolitikailag az ilyesfajta globális veszélyt. Sajnos sosem tudhatjuk, mikor bukkan fel egy hasonló károkat okozó vírus, így fokozottan oda kell figyelni egymásra. Beleértve például a vakcinaeloszlást, ugyanis ennek egyenlőtlensége miatt előfordulhat, hogy egy nagyobb területen élők nem jutnak megfelelő mennyiségű oltáshoz, ami lehetőséget ad az adott vírus további változatainak a kialakulására.

Dr. Szabó Linda

Gyógyszerész