Koronavírus: ilyen, ha bejut az agyba
Ha a koronavírus bejut az agyba, akkor nemcsak idegrendszeri panaszokat okozhat, hanem pszichés elváltozásokat is. De hogyan képes eljutni az agyba?
A koronavírus elvékonyíthatja az agykérget
Mivel a koronavírus fertőzötteknél nemcsak légzőszervi, hanem neurológiai panaszok is kialakulhatnak, egyre több kutatás foglalkozik azzal, mit tesz a koronavírus az aggyal.
A kutatók szerint az, hogy a COVID-19 bejut az agyba a koronavírus sok tünetére adna magyarázatot. Az eddig is egyértelmű volt, hogy a nehézlégzésért a tüdőbe jutott koronavírusok felelnek, azonban a fáradtságért, levertségért jó eséllyel azok, amelyek az agyig is eljutottak.
Az új koronavírusnál számos olyan tünet – például az íz- és szagérzékelés elvesztése, a fejfájás, a zavartság, a hirtelen fellépő láz vagy a stroke, a rohamok és görcsök – arra utal, hogy ez a vírus képes az idegrendszert megfertőzni – mondja Dénes Ádám, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatója, aki arra vállalkozott, hogy feltérképezi az új koronavírus okozta fertőzés lehetséges agyi hatásait.
A kutató szerint a szagérzékelés elvesztése arra is utalhat, hogy a vírus az orrból az idegpályák mentén egészen az agyban levő szaglógumóig eljut. De a perifériás idegeken át vagy az agyi erek falán keresztül is eljuthat a nyúltvelőbe, a légzőközponthoz, illetve a hipotalamuszba vagy az agykamrák melletti agyterületekre. Akár ez is történhetett azokban a fent említett esetekben, amikor koronavírus-fertőzöttek viszonylag jó állapotú tüdővel lettek rosszul, és kerültek kórházba,
Így fertőzi az idegrendszert a koronavírus
Egy másik kutatás szerint a Covid-19 az agyat az asztrocitákhoz kapcsolódva károsítja. Az asztrociták kulcsfontosságú szerepet töltenek be: ezek látják el tápanyaggal a központi idegrendszer sejtjeit. Dr. Clarissa Lin Yasuda, a brazil Campinasi Egyetem idegsebészének laboratóriumi vizsgálatai során kimutatta, hogy a koronavírussal fertőzött asztrociták nem táplálták tovább a többi idegsejtet, épp ellenkezőleg: ismeretlen toxikus anyagot kibocsátva pusztították őket. A kutatás szerint ez okozhatja a koronavírus betegeknél a pszichés, neurológiai tüneteket.
A kutatás azonban nemcsak laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálatokra alapoz, hanem koronavírus fertőzésben elhunytak agyi szöveteit is tanulmányozták, valamint élő betegek agyi MRI képeit is elemezték.
Az enyhe lefolyású koronavírus fertőzés sem garancia
Az MRI vizsgálatok sem mutattak biztató képet: 81 enyhe lefolyású Covid fertőzött agyáról készült MRI-felvételt vetettek össze 145 egészséges önkéntesével, és azt találták, hogy a gondolkodásért felelős agykéreg a betegek esetében vékonyabb volt. Ilyen fokú elváltozást eddig tartós stresszt átélőknél, drogfogyasztóknál és HIV-fertőzötteknél tapasztaltak.
Mivel az agykéreg azon része vékonyodott el leginkább, amely az orrüreghez közel esik, kutatók azt gyanítják, az orrban futó idegek lehetnek a felelősek a koronavírus agyba jutásáért. A szakemberek hozzátették: ez nem jelenti azt, hogy a Covid minden fertőzött agyába eljut, de gyulladást okozva károsíthatja.
26 elhunyt betegből 5 esetben károsodott az agy
A koronavírus fertőzésben elhunytak agyi szöveteit vizsgálva 26 főből 5 esetében állapítottak meg agyi károsodást. Az eredmény a sorrendet illetően ugyanaz, mint a laboratóriumi kísérletek esetében: először az asztrociták fertőződtek meg, majd az idegsejtek.
Az egyelőre még elbírálásra váró tudományos publikáció eredményeit erősítik meg a magyar kutatók is: az MTA KOKI tudósai laboratóriumi vizsgálatok során megállapították, hogy az asztrociták annak ellenére fertőződtek meg koronavírussal, hogy nincs ACE2-receptorjuk, amihez a vírus -az eddigi ismeretek szerint - kapcsolódni tudna.
Helyette az NRP1 receptoron keresztül fertőződnek meg, így ahelyett, hogy az asztrociták táplálnák az idegsejteket, megmérgezik őket.
Ez is érdekelheti:
