Koronavírus - ezért okozhat hallucinációkat és fejfájást is
A COVID-19 az idegrendszert is megtámadhatja, és neurológiai tünetekhez és szövődményekhez is vezethet a fertőzés.
A koronavírus leggyakoribb tünetei közé tartozik a magas láz, a köhögés, az általános gyengeség és rossz közérzet, valamint a szag- és ízérzékelés elvesztése. A tapasztalatok szerint azonban egyre biztosabbak lehetünk abban, hogy a koronavírus-fertőzés más, elsősorban az idegrendszert érintő tüneteket is okoz.
Miért okoz a koronavírus fejfájást?
Szakemberek szerint a kórházi ellátásra szoruló betegek mintegy 80 százalékának vannak neurológiai tünetei, például fejfájás, szédülés, zavarodottság, koncentrációs nehézségek. Az idegrendszeri tünetek közé sorolhatjuk az izomfájdalmakat és izomgyengeséget, az izmok feletti kontroll elvesztését, a görcsöket, de ritkábban még a hallucinációkat is.
Bár a koronavírus-fertőzés azonosításában nem az idegrendszeri tünetek játsszák a legfőbb szerepet, a szakemberek szerint ezeket sem szabad félvállról venni. Megnehezítheti azonban az orvosok dolgát, hogy ezek a tünetek más problémákat is jelezhetnek, és az átfedések éppen azoknál lehetnek a legjellemzőbbek, akiket a leginkább veszélyeztet a COVID-19.
Az idősebbek körében ugyanis jóval gyakoribb például a demencia, aminek a tünetei nagyon hasonlóak lehetnek a koronavírus idegrendszert érintő tüneteihez. Vagyis, egy idős betegnél – aki nem lázas, nem köhög –, a koronavírust könnyen kizárhatják, hiszen tünetei inkább csak az „öregedéssel járó” idegrendszeri problémákként írhatók le.
Hallucinációkat is okoz a koronavírus?
Még a szakemberek sem tudják pontosan, miért okozhat egyes betegeknél hallucinációkat a koronavírus. Előfordulhat, hogy a súlyos betegségeket vagy kórházi ellátást időnként kísérő delírium része a hallucináció, más szakértők véleménye szerint viszont a légzőszerveket érintő gyulladás, és az ezzel összefüggő krónikus oxigénhiány okozza, hogy olyan dolgokat is látni vagy hallani vélnek a betegek, amelyek valójában nem léteznek.
Más vélemények szerint a koronavírus közvetlenül is képes megtámadni az agyat, és az is előfordulhat, hogy a gyulladásos folyamatok okoznak változásokat az agyműködésben és az érzékelésben.
Miért okozhat idegrendszeri tüneteket a koronavírus?
A koronavírus az ACE-2 receptorokhoz kapcsolódva jut be a szervezetünkbe, ezek a legnagyobb számban a légutak sejtjeiben találhatóak meg. Ugyanakkor a receptorok más szervrendszerek sejtjeiben is jelen vannak, többek között a központi idegrendszerben is. Vagyis, a vírus ezekhez is hozzákapcsolódhat. Kutatások szerint a központi idegrendszerbe az orrüregen, illetve a véráramon keresztül kerülhet be a koronavírus. Pontosan azonban még nem tudták megállapítani ennek a folyamatát.
Az idegrendszerben aztán a vírus aktiválja a citokineknek nevezett fehérjéket, ún. citokinvihart idéz elő, ami széles körű gyulladásokkal jár együtt. A gyulladások velejárói pedig az idegrendszerhez kapcsolódó tünetek lehetnek.
Mikor áll helyre az idegrendszer működése?
A delíriummal összefüggő hallucinációk és zavarodottság általában a gyógyulással egy időben el is múlnak. Más idegrendszeri tünetek azonban hosszabb ideig megmaradhatnak. A szakemberek szerint a koronavírus-fertőzés legsúlyosabb szövődményei közé sorolhatjuk a hosszú távú idegrendszeri hatásokat.
Ezek között akár hónapokig tartó fejfájást, kognitív zavarokat, zavarodottságot, fáradtságot és szellemi kimerültséget is találhatunk. A legsúlyosabb esetekben ezek legalább olyan terhet jelenthetnek a beteg és környezete számára, mint a légzőszerveket érintő tünetek.
Ez is érdekelheti:
- Koronavírus teszt: ezt jó ha tudja,különben kidobott pénz a szűrés
- Influenza vagy koronavírus? Ez a teszt mindkettőt kimutatja
- Így végezheti el otthon a PCR-tesztet
Súlyos következmények
Felmerülhet a kérdés, mennyire lehet maradandó az a károsodás, amit a COVID-19 okoz az idegrendszerben. Nem lehet ugyanis kizárni, hogy a koronavírus neurológiai szövődményei más, súlyos, gyógyíthatatlan betegségek (pl. a Parkinson-kór) rizikóját is a sokszorosára növelik.
Szakemberek szerint éppen ezért rendkívül fontos lehet a koronavírus-fertőzésből felépült betegek rendszeres vizsgálata, után követése, még akkor is, ha az idegrendszeri tüneteik enyhék voltak.
