Koronavírus: ezért tarol a brit mutáció

Miért olyan bivalyerős ez a koronavírus variáns, hogy a fél vilgáot letarolja? Mekkora veszélyt jelenthetnek az új variánsok, azok is ugyanilyen fertőzőek? A válasz: egyelőre nem!

A brazil és a dél-afrikai koronavírus mutáns mellett most két, a Fülöp-szigetekről származó koronavírus-variánssal fertőzöttet azonosítottak Angliában. Kutatások szerint ezek a variánsok a várttal ellentétben mégsem annyira fertőzők, aminek két oka lehet: 1. az idejében bevezetett korlátozások, 2. a brazil mutáció mindent visz.

A P.3 névre keresztelt változatról a fülöp-szigeteki tisztviselők március 9-én számoltak be, és a többi tengerentúlról érkező variánshoz hasonló mutációt tartalmaz. Az Egyesült Királyság eddig sikeresnek bizonyult annak megakadályozásában, hogy a változatok futótűzként terjedjenek a lakosság körében. Szakértők úgy vélik, hogy az eddigi viszonylag szerény elterjedésük annak köszönhető, hogy a brit variánsnak evolúciós előnye van az újonnan érkező mutánsokkal szemben.

"Egyre világosabb, hogy az aggodalomra okot adó egyéb változatok nem terjednek annyira, mint a B.1.1.7., brit mutáció" - mondta Dr. Jeffrey Barrett, a Wellcome Sanger Intézet Covid-19 genomikai központjának igazgatója. Barrett megjegyezte, hogy az intenzív korlátozás nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy a világ minden tájáról érkező változatok nem robbantak be.

A tudósok úgy vélik, hogy a Sov-Cov-2, a Covid-19-et okozó vírus átlagosan havonta körülbelül két mutációt szerez, ez az influenza arányának körülbelül a fele és a HIV-nek egynegyede. De ezek közül a véletlenszerű genetikai változatok közül csak néhány okoz aggodalmat.

Mégsem olyan erősek az új mutánsok?

Az egyik ilyen törzset, az 501.v2 néven először Dél-Afrikában találták meg tavaly év végén, és nem sokkal később megjelent Európában is. Számos tanulmány azt sugallta, hogy a dél-afrikai mutáns fertőzőbb, halálosabb és jobban elkerüli az oltásokat, mint számos elődje. Az elmúlt hat hétben azonban az Egyesült Királyságban az esetek száma 77-ről csak 344-re nőtt.

A Brazíliából származó P.1 brazil mutáns a briteknél is komoly aggodalmat okozott, amikor február végén hat esetet azonosítottak. Gyors terjedésével kapcsolatos aggodalmakat súlyosbították azok a tanulmányok, amelyek szerint kétszer olyan fertőző volt, mint a Brazíliában keringő egyéb törzsek, és képes volt elkerülni az előzetes fertőzés okozta természetes immunitást. Három héttel az Egyesült Királyságba érkezése után a feltárt P.1-es esetek száma csak 12-re nőtt.

Ez is érdekelheti

• Vérhigítóval kivédhető a Covid súlyos szövődménye?
• Ezek a brit mutáció tünetei
• Ezt jó, ha tudja a kínai vakcináról

A B.1.1.7-et jelenleg az Egyesült Királyságban tartják a leginkább fertőző vonalnak, amely a betegségek körülbelül 97 százalékát okozza, emellett azt találták, hogy a brit mutáció 30-100 százalékkal halálosabb, mint a korábbi törzsek.

Sharon Peacock, a cambridge-i egyetem professzora elmondta, hogy „világszintű terjedés folyik”, megjegyezve, hogy minden országban, ahová eljutott, nagyon meghatározóvá vált. Most a koronavírusos esetek mintegy 40 százalékát teszi ki az Egyesült Államokban és Franciaországban.

Az új Covid-variánsokkal szemben a hagyományos tesztelési eljárás is csődöt mondhat, miután kiderült, hogy némelyikük kicselezheti a PCR-tesztet. Ráadásul néhány új változat, például a P.1 és az 501.v2 figyelmeztető jeleket mutatott arra vonatkozóan, hogy legalább részben elkerülhetik az oltások által kiváltott immunitást, ami a B.1.1.7. esetében nem igaz. "Az immunitással rendelkező lakosság száma az oltásoknak köszönhetően gyorsan emelkedik" - mondta Barrett és hozzátette, hogy nagyon kell figyelni, mikor kezdenek enyhíteni a korlátozásokon.

Az Egyesült Királyságban a 10 aggodalomra okot adó változat közül hat tartalmazza ugyanazt az E484K mutációt - beceneve Eric vagy Eek -, amely megváltoztatja a tüskefehérje felületét. Ez megnehezíti az immunrendszer számára a vírus felismerését és megsemmisítését, ha azt korábbi formákon alapuló oltások képezték ki. A megnövekedett vírusátvitelért felelős másik gyakori változás a tüskefehérje N501Y mutációja, amely megtalálható a B.1.1.7. brit, valamint a Dél-Afrikából, Brazíliából és a Fülöp-szigetekről származó variánsokban.

A tudományos közösség megoszlik abban a kérdésben, hogy a genetikai változásoknak ez a „konvergenciája” arra utal-e, hogy a vírus elérte a csúcsképességet, vagyis bármilyen jövőbeli mutáció kevésbé károsítja azt, vagy elkerülhetetlenek a ravaszabb adaptációk, mivel az oltások nagyobb evolúciós nyomást gyakorolnak. „Elértük ac súcsot - mondta Peacock -, de amit nem tudunk, hogy van-e még feljebb.

Forrás: https://www.ft.com/content/d3db9fac-4399-481a-9db8-fe117beda404