Koronavírus: ez a 8 legfontosabb kérdés

Kell a koronavírustól tartanunk itthon? Kik a legveszélyeztetettebbek? Mi a helyzet a Kínából érkező internetes rendelésekkel? Íme, a válaszok!

Rengeteget lehet olvasni az új, kínai koronavírusról, folyamatosan érkeznek az újabb hírek és információk. Ennek ellenére, még mindig nagyon sok a kérdés és a félreértés a vírussal kapcsolatban.

Mindenkire ugyanolyan veszélyes a koronavírus?

A jelentések szerint a koronavírus okozta fertőzés az esetek többségében csak enyhe vagy közepesen súlyos tüneteket okoz. A legtöbb ember könnyen átvészeli, ugyanúgy, mint más hasonló tüneteket okozó légúti megbetegedéseket. A legsúlyosabban azokat érinti, akik idősebbek, legyengült az immunrendszerük, vagy krónikus betegségük van, például magas vérnyomás, szívbetegség, diabétesz.

Mennyire kell hazánkban tartani a koronavírustól?

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO egyelőre nem hirdetett globális vészhelyzetet. Európában Franciaországból jelentettek beteget, de oda is utazókon keresztül került. Magyarországon egyelőre még nem regisztráltak megbetegedést, csak gyanús eseteket vizsgáltak. Több érintett kínai városban karantént rendeltek el, és a nemzetközi repülőtereken is fokozott egészségügyi ellenőrzésnek vetik alá az utasokat, hogy a gyanús eseteket időben kiszűrjék és megvizsgálják, ezzel is lassítva a járvány terjedését. Sajnos, nem lehet egyértelműen kizárni annak a lehetőségét, hogy hazánkba is elérjen a koronavírus, de ennek esélye jelenleg kicsi.

Sokat vásárolok, rendelek külföldről, átvehetem a csomagjaimat, vagy megfertőződhetek a kínai áruktól?

A koronavírusnak élő gazdatestre van szüksége, és bár a kórokozók többsége hosszabb-rövidebb ideig megtalálható a különböző felületeken is, addig nem képesek életben maradni, míg egy csomag elér a megrendelőjéhez. Ez ugyanis általában több hét, sőt akár hónap is lehet.

Köhögök, lázas vagyok és gyengének érzem magam. Ez koronavírus?

A koronavírus tünetei valóban a láz, a száraz köhögés, a gyengeség és fáradékonyság, valamint a légzési nehézségek és a légszomj, de ez számtalan más betegség (többek között az influenza) jele is lehet. Hacsak nem mostanában érkeztünk haza Kínából, vagy nem kerültünk kapcsolatba olyan személlyel, aki bizonyítottan fertőzött, akkor nincs esély arra, hogy a koronavírus miatt köhögünk.

Melyik a veszélyesebb, az influenza- vagy a koronavírus-járvány?

Egyelőre nehéz megmondani, melyik lehet a veszélyesebb, hiszen a koronavírusról még mindig nagyon keveset tudunk. A szakemberek szerint éppen ez adhat okot aggodalomra. Nehezítheti a vírus elleni védekezést, hogy a tünetek erőssége a nagyon enyhétől a nagyon súlyosig terjedhet, illetve, hogy a lappangási idő alatt is megfertőzhetünk másokat. Ez ugyanis felgyorsíthatja a járványt, hiszen úgy is megfertőzhetünk másokat, hogy nem is tudunk erről.

Egyelőre nagyon ijesztőek a koronavírusról érkező adatok, hiszen hirtelen ugrott meg a betegek és a halálos áldozatok száma is. Ez azonban részben a jelentési kötelezettségnek és az egyre hatékonyabb diagnosztikai módszereknek köszönhető. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy éppen a tünetek erősségének sokszínűsége miatt valószínűleg sokkal többen érintettek. A megbetegedések száma azonban még mindig messze elmarad a szezonális influenzáétól, mely évente több tízmillió embert érint, a súlyos esetek száma 3-5 millió is lehet, és az influenzával összefüggő halálesetek száma is 700 000 körülre tehető. Ugyanakkor, a szakemberek szerint a koronavírus jobban fertőz, egy beteg átlagosan 3-5 másik embert fertőzhet meg, az influenza esetén ez csak 1-2.

A koronavírus esetén a halálozási arány a becslések szerint 3-5%, ez valamivel magasabb, mint az influenzával kapcsolatos halálozási ráta, ám ne feledjük: az influenza ellen létezik védőoltás, a koronavírus ellen egyelőre nem.

Hogyan indulhatott ki egy piacról a járvány?

A koronavírus okozta fertőzések a szakértői elemzések szerint egy hatalmas vuhani állatpiacra vezetik vissza. A piacon élő állatokat, nyers húst, halakat, tengeri herkenytüket és az ezekből készült termékeket is árusították, többek között olyan európai szemmel szokatlannak számító fajokat is, mint a kígyó, a denevér vagy a cibetmacska. Ezeknek az ázsiai piacoknak a jellegzetessége, hogy az állatokat gyakran helyben, a vevők előtt vágják le és dolgozzák fel.

Ez, valamint a higiéniás szabályok figyelmen kívül hagyása azt okozhatja, hogy az állatok szervezetében lévő kórokozók könnyen a levegőbe, majd onnan az emberi szervezetbe juthatnak. A zoonózis, vagyis az állatról emberre terjedő fertőzés meglehetősen gyakori, több járvány visszavezethető erre a jelenségre, és olyan betegségeket is állatoktól kaphatunk el (közvetlenül vagy közvetve), mint a veszettség, a tularémia, a liszterózis, a szalmonella, a toxoplazmózis vagy a Zika-láz.

Tényleg a kígyóevés miatt kezdődött a járvány?

Az első elképzelések szerint a koronavírus kígyók szervezetéből került át az emberekbe. A szakértők szerint erre azonban nagyon kicsi az esély, valószínűbb, hogy emlősállatból, esetleg madárból származik. Az új koronavírus közeli genetikai rokonságban van más, szintén légúti tüneteket okozó koronavírusokkal, így azokkal is, melyek a néhány évvel ezelőtti SARS, illetve MERS járványért voltak felelősek. Mindkettő esetében emlősökre, denevérekre, illetve tevékre volt visszavezethető a vírus.

Olvasson tovább! Hogyan terjed a koronavírus?

Ázsiai utazást terveztem, le kell mondanom?

Bár a hivatalos ajánlások szerint nem kell lemondani az ázsiai utazásokról, érdemes tisztában lenni azzal, hogy fokozott ellenőrzésekre számíthatunk, és egyre több országban korlátozzák az utazásokat, vagy állítják le a csoportos utazások szervezését. A leginkább érintett kínai tartományokba nem lehet sem be-, sem kiutazni, és egyre több állam dönt úgy, hogy evakuálja állampolgárait ezekről a területekről. Utazás előtt érdemes tájékozódni, és mindenképpen regisztrálni a célország magyar konzulátusán.