Koronavírus: egy országos felmérés szerint a magyarok belefáradtak a Covid második hullámába
Országos felmérés készült a magyarok maszkviselési szokásairól és arról, ki hogyan készül, vagy épp nem készül a koronavírus második hullámára.
Minden 2. magyar fontosnak tartja, hogy megfelelően védjen a szájmaszk a koronavírus ellen, mégis a megkérdezettek csupán 8%-a hord minősített szájmaszkot - derült ki a SzerszamKell.hu 2436 fő bevonásával készített piackutatásából. Az online barkácsáruház arra volt kíváncsi, hogy a koronavírus első hullámához képest hogyan változtak az online vásárlási szokások, valamint arra, hogy milyen típusú maszkot hordanak az emberek, mi alapján választják ki, honnan szerzik be, hogyan hordják azokat és ráadásként mit gondolnak a Covid-19 második hullámáról. A válaszadók fele 25-54 év közötti budapesti lakos volt.
Szeretnénk, ha védene a maszk, mégsem olyat hordunk
A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók több, mint a fele (68%) többször használatos textil, vagy eldobható orvosi szájmaszkot hord és úgy gondolja, hogy ezek a típusú maszkok védenek a leginkább a megbetegedések és a koronavírus ellen. Ez az arány annak tudatában érdekes, hogy 47%-uk tartja fontosnak, hogy minősített, EU-s szabványnak megfelelő legyen a maszk, amit hord. Sajnos azonban ezek a típusú maszkok nem rendelkeznek semmilyen tanúsítvánnyal, és nem alkalmasak a vírusok megfelelő szűrésére sem.
Nagy Gábor munkavédelmi szakember és a barkácsáruház ügyvezetője szerint az egészségügyi eldobható maszkok és a textil maszkok csupán a védelem hamis illúzióját keltik:
“Mivel nem fedik teljesen az arcot, oldalt a réseken ugyanúgy bejuthatnak a vírusok, a kilélegzett pára miatt benedvesedett felület pedig a baktériumok melegágya lehet.”
Arra kérdésre, hogy jellemzően hogyan hordják a maszkot, 17%-uk felelte azt, hogy az orrát szabadon hagyja, vagy az állára húzva hordja a szájmaszkot, hogy jobban kapjon levegőt és ne párásodjon a szemüvege. A válaszadók 80%-a bevallásuk szerint rendeltetésszerűen, az orrát és a száját eltakarva viseli a szájmaszkot.
Az ár erős szempont, akkor is, ha nem a legmegbízhatóbb a maszk
Ami a maszkok beszerzését illeti, legtöbben a bolti vásárlást részesítik előnyben és főleg az ár dönt: azok az emberek, akiknek nem számít, hogy minősített legyen a maszk, biztosan az első, és legolcsóbb eldobható, vagy textil maszkot veszik le a polcról.
Akiknek számít, hogy megfelelően védjen, az jellemzően ajánlás útján dönt, de ugyanúgy megnézi a maszk árát és valószínű, hogy a boltban veszi meg. Ami mindkét csoportban közös, (49%-a a válaszadóknak) hogy legyen a lehető legolcsóbb akkor is, ha nem feltétlen az a leghatékonyabb.
A Covid kitörése óta többször vásárolunk online?
58% válaszolt határozott igennel a kérdésre, annak ellenére, hogy a szájmaszkot csupán a kitöltők 23% szerzi be online.
“Ha csak a Netpincér, vagy a KFC házhozszállítás kulcsszavakra történő kereséseket nézzük, a Netpincér esetében az előző két évben a stabil 500 ezres kereséshez képest a koronavírus kezdetekor másfélszeresére nőtt a találatok száma (1,6 millió keresés), azóta pedig beállt egy lassú növekedésre, ami jelenleg kb. 860 ezer keresést jelent.” - árulta el Alberti Dorina, marketing szakember, majd hozzátette:
“Könnyen elképzelhető, hogy az utóbbi hónapokban sokkal inkább az életünk részévé vált az online rendelés, mint korábban, a Covi-19 kitörése előtt. A kérdés az, hogy jellemzően milyen termékeket rendelünk online és mit vásárolunk még mindig boltban.”
Mit gondolunk a koronavírus második hullámáról?
A kutatás készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy mire számítunk a második hullámtól, és hogyan készülünk fel rá? A megkérdezettek 65% úgy látja, hogy komoly szigorítások érkeznek, mégis közel a felük nem készül különösebben rá, vagy teljesen figyelmen kívül hagyja a Covid jelenlétét.
Olvasson tovább! Ez a vizsgálat megmutatja, mennyire fertőzött a környezet, amiben élünk!
“Áruházunk megrendelési statisztikái szerint, amíg az első hullám kitörésekor tapasztalt rendelés szám tízszerese volt a normál napi rendelés számnak, addig a második hullám kezdetekor nem volt tapasztalható ekkora kiugrás.
Elképzelhető, hogy belefáradtunk a folytonos készenléti állapotba és a rengeteg napról napra változó rendelkezésbe, ezért az ingerküszöbünk is kitolódott a koronavírussal kapcsolatban.” - vélte a szakember.
