Koronavírus brit-variáns: sokkal halálosabb, mint gondoltuk
A Covid-19 brit mutánsa miatt az alacsony kockázatú csoportból is sokan kerülnek kórházba, a halálozás pedig sokkal magasabb, mint a vuhani esetében.
Magasabb a halálos kimenetelű betegség aránya azoknál, akik a koronavírus brit variánsával, a B.1.1.7-tel fertőződnek meg – állapította meg egy nemrég megjelent kutatás.
Halálosabb a brit variáns
A British Medical Journal című szakmai lapban megjelent tanulmány szerzői szerint a koronavírus brit variánsa átlagosan 64 százalékkal halálosabb, mint más vírusvariánsok. Ez pedig azt is jelenti, hogy sokkal komolyabban kell venni a betegséget, és mindent meg kell tenniük azért, hogy a halálos áldozatok számát csökkentsük. „A COVID-19 okozta halálozás még mindig viszonylag ritka, de az új, brit variáns miatt ez a kockázat jelentős mértékben növekedhet. Ehhez járul még hozzá az is, hogy a B.1.1.7 variáns gyorsabban is terjed” - írta Robert Challen, az egyik kutatást vezető szakember.
A University of Exeter és a University of Bristol epidemiológusai a koronavírus különböző variánsaival megfertőzött betegek közötti halálozási arányokat hasonlították össze. Úgy találták, hogy a vizsgált közel 110 000 (2*55 000) fertőzött közül a brit, B.1.1.7 variáns 227 halálesetet okozott, míg más variánsok 141-et. 1000 esetre vetítve tehát 2,5-ről 4,1-re nőtt a halálos áldozatok száma. A vizsgált csoportokat életkor, nem, lakóhely és egyéb tényezők alapján is „megfeleltették egymásnak”.
Többen kerültek kórházba
Szintén ijesztő adat, hogy a B.1.1.7-tel megfertőződött betegek még akkor is gyakrabban kerültek kórházba, ha egyébként az alacsony kockázatú csoportba tartoztak.
„A SARS-CoV-2, vagyis a COVID-19-et okozó koronavírus a jelek szerint gyorsan képes mutálódni. Valódi aggodalomra adhat okot, hogy más variánsok is megjelenhetnek és elterjedhetnek, és ezek között lehet olyan is, melyek rezisztensnek bizonyulhatnak a védőoltásokra” - írta Leon Dannon, a kutatáshoz tartozó tanulmány vezető szerzője. „Rendkívül fontos, hogy az új variánsokat a lehető leggyorsabban megfigyeljék, jellegzetességeiket leírják, és az új információk alapján változtassanak a szükséges intézkedéseken.”
A koronavírus brit variánsát először 2020 szeptemberében azonosították, azóta pedig a világ 100 másik országában is megjelent. A dél-afrikai és a brazil variánsokkal együtt ez az, mely az Ensz Egészségügyi Világszervezete, a WHO szerint is aggodalomra ad okot. Az új variánsok nemcsak könnyebben terjednek, de az immunrendszer sem tud annyira jól megküzdeni velük.
Egy vakcina minden variáns ellen?
Bár folyamatosan dolgoznak az újabb és újabb, még biztonságosabb és hatékonyabb védőoltásokon, komoly kihívás elé állítja a tudósokat, hogy a folyamatosan mutálódó koronavírushoz igazodjanak. Az egyik célkitűzés tehát egy olyan „univerzális” vakcina, mely minden Covid-19 variáns ellen véd, sőt akár még más koronavírusok ellen is bevethető – talán még az ellen is, amelyet eddig még nem azonosítottak.
Ehhez azonban rendkívül alaposan fel kell térképezni a koronavírusok genetikáját, a génszekvenciák elemzése és összehasonlítása is szükséges, hogy megtalálják azokat a közös pontokat, melyeket utána „támadni” lehet. Egy másik lehetőség, hogy az immunrendszer felől közelítjük meg a szervezetet megfertőző koronavírusokat, vagyis azt vizsgáljuk, az immunrendszer sejtjei, pl. az antitestek vagy T-sejtek pontosan hol támadják meg a vírusrészecskéket. Vagyis, egy olyan védőoltás kifejlesztése a cél, amely képes „megtanítani” az immunrendszernek, hogyan ismerje fel a vírus gyenge, támadható pontjait.
Ez is érdekelheti:
- Szputnyik V: hogyan működik az orosz vakcina?
- Ezek a brit mutáció tünetei
- Ezt jó, ha tudja a kínai vakcináról
- Koronavírus tünetei napról napra
Alternatív megközelítés lehet a „mozaik-vakcina”, mely különböző koronavírusokból vagy koronavírus-variánsokból származó antigéneket tartalmazhat. Ebben az esetben az immunrendszerünk maga elemezheti a vírusokat, és ő maga „jöhet rá”, mi a közös bennük, és olyan antitesteket termelhet, melyek sokféle vírus ellen hatásosnak bizonyulhatnak. Ezt az elméletet állatkísérletek során más sikeresen alkalmazták.
