Koronavírus: az elhízás rontja a Covid elleni védekezőképességet

Ha túlsúlyos, rosszabb esélyekkel indul a koronavírus ellen.

Az elhízás, a magas vérnyomás, az emelkedett vérzsír- és vércukorszint alkotta négyes, a metabolikus szindróma számos további betegség rizikófaktora, és a legújabb kutatások szerint a koronavírus súlyos szövődményeinek kockázatát is növeli. Dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus a nemzetközi felmérések eredményeire reflektált és a lehetséges megoldásokra hívta fel a figyelmet.

Összefüggés a metabolikus szindróma és a súlyos COVID-szövődmények közt

Kínai és ausztrál kutatók publikálták azt a tanulmányt, amelynek célja az volt, hogy felmérje, milyen összefüggés lehet az elhízással, magas vérnyomással, emelkedett vérzsír- és vércukorszinttel (esetleg cukorbetegséggel) élő személyek állapota és a koronavírus fertőzés kimenetele között. A szakértők súlyos kimenetelnek tekintették a lélegeztetésre szorulást, az intenzív ellátás szükségességét, és természetesen az elhalálozást.

A vizsgált 1871 személy mindegyike COVID-diagnózissal rendelkezett, és mindegyiküknél tekintetbe vették a társbetegségeket, az életkort, a BMI-t (testtömeg-indexet), a dohányzást, a laboratóriumi adatokat, és az esetleges kórházi kezelés részleteit. A vizsgált koronavírusos betegek 30,6 %-a élt metabolikus szindrómával. Az eredmények azt mutatták, hogy ez utóbbi csoportnak 1.6-szor nagyobb volt az esélye az intenzív ellátásra, 1.9-szer nőtt a lélegeztetés szükségességének rizikója, és 1.4-szer nagyobb volt a halálos kimenetel előfordulása. Vagyis a metabolikus szindróma megléte jelentősen emelte a koronavírus komoly szövődményeinek esélyét. (A szindróma egyes elemei közül a cukorbetegség megléte bizonyult a legkockázatosabbnak.)

Az elhízással küzdők veszélyeztetettebbek

A COVID miatt bekövetkező halálozások tízszer nagyobb arányban fordulnak elő azokban az országokban, amelyekben a felnőtt lakosság több, mint fele elhízott – ez áll a World Obesity Federation jelentésében. A 160 országból származó adatok egyértelmű összefüggéseket mutatnak. Példaként hozzák Vietnámot, ahol a legalacsonyabb a koronavírus miatti halálozás aránya, és a második legalacsonyabb az elhízott populáció aránya.

Ezzel szemben Nagy-Britanniában, ahol a harmadik legrosszabb a halálozási ráta, a felnőttek 63,7 %-a elhízott, ami a negyedik legmagasabb arány a világon. Ennek okaként a szakértők azt az összefüggést jelölik meg, hogy az elhízás önmagában is hajlamosít a légzőszervi betegségekre.

Ez is érdekelheti:

• Szputnyik V: hogyan működik az orosz vakcina?
• Ezek a brit mutáció tünetei
• Ezt jó, ha tudja a kínai vakcináról
• Koronavírus tünetei napról napra

Nem hibáztatni kell, hanem megoldást keresni

- A friss tanulmányok megállapításai meglehetősen határozottak, de nagyon fontos hangsúlyozni, hogy nem eshetünk bele az áldozathibáztatás csapdájába. A metabolikus szindrómával élőkben sem szabad félelmet kelteni, viszont mindenképpen fel kell hívni a figyelmüket a védekezés jelentőségére, a maszkviseléstől az oltásig – hangsúlyozza dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus. – A hosszabb távú teendők pedig esetükben egyértelműek. A metabolikus szindróma ugyanis „rendszerszinten” és egyes elemeire nézve is kezelhető, sőt kezelendő. Az életmódváltás és szükség esetén a gyógyszeres segítség jelentősen tudja javítani az értékeket, és ezzel az életkilátásokat is.

A tudatosan, szakemberek segítségével felépített mozgás- és étkezési program már 3 hónap alatt mérhető változásokat eredményezhet, 3 kiló testsúly csökkenés pedig már pozitívan hat a cukor- és zsíranyagcserére és a vérnyomásra is. A komplex életmód terápia ráadásul a gyógyszerszükségletet is fokozatosan csökkentheti, sőt idejében elkezdve a páciens gyógyszermentessé is válhat mellette. Mindenesetre az életmódváltás – különösen, ha jelentősebb változtatásokról van szó – akkor a legbiztonságosabb, ha egy összetett orvosi kivizsgálással, a szív-érrendszer állapotának felmérésével indul. Ehhez a laborvizsgálatokon és a fizikális vizsgálatokon túl szükséges lehet nyugalmi- és terheléses EKG, szívultrahang és esetleg más szakorvosi vizsgálatok is.

Forrás: KardioKözpont