Koronavírus: a neurológus szerint ezért nem maradnak otthon az idősek
Az idősek közül sokan aktívan dolgoznak még 70 felett is, míg mások ellátásra szorulnak. Vannak, akik követik a híreket, és használják a közösségi médiát, vannak, akik nem. Akárhogyan is élnek, a koronavírus szempontjából mindannyian a legveszélyeztetettebbek közé tartoznak.
Miért nem maradnak otthon?
Sokaknak az a tapasztalata, hogy az idősek a kérések ellenére nem maradnak otthoni karanténban, és nem kerülik a tömeget, illetve a közösségi közlekedést. Dr. Egervári Ágnes évek óta vesz részt az idősek ellátásában, az ő tapasztalatai szerint nem feltétlenül arról van szó, hogy a szép korúak figyelmen kívül hagyják a koronavírus miatt hozott intelmeket. Sok idős ember él egyedül, legtöbbjük nem tud több 10 kilónyi ételt hazacipelni, és autó sem áll a rendelkezésére, így számukra csak a mindennapi bevásárlás marad. A szakember kiemeli azt is, hogy nem mindenki tájékozódik az internetről, közösségi médiából az idősek közül.
Így küzdenek a vírus ellen az idősek otthonában
A szép korúak egy része idősek otthonában él, azaz fekvőbeteg-ellátást nem igényelnek, napi 4 óra gondozást viszont igen. Számukra a legnagyobb változást a látogatási tilalom jelenti. Ilyenkor nem csupán a rokonok, barátok látogatásáról kell lemondaniuk, hanem a különböző programokról is: nem megy a polgármester felköszönteni a kerek születésnaposokat, nincs kutyás foglalkozás, és torna sem. Vagyis, nagyon kevés inger éri őket.
Az intézményekben dolgozók most mindent megtesznek annak érdekében, hogy nehogy bejusson a vírus, hiszen tudják, hogy ha csak egy lakó is megfertőződne, annak nagyon súlyos következményei lennének. Az otthonokban lakók többsége nemcsak a kora miatt tartozik a koronavírus rizikócsoportjába, hanem valamilyen krónikus betegség miatt is.
Hogyan élik meg a helyzetet a demenciával küzdők?
A demenciával élőknél minden másképp működik: amíg nyugalom van körülöttük, addig nem feltétlenül érzékelik a járvány következményeit, az azzal járó korlátozásokat. Az őket gondozó szakembereket viszont rengeteg kihívás elé állítja ez a helyzet.
A középsúlyos és súlyos állapotú demenciában szenvedő betegek egy része bentlakásos intézményben él. A demens betegek számára összefolyik idő, nem tudják, mikor volt utoljára látogatójuk. Amíg megkapják a megfelelő ellátást, nem érzik a koronavírus miatt tomboló feszültséget, de azt érzik, hogy valami nincsen rendben. Erre a viselkedésükkel reagálnak: nyugtalanná, türelmetlenné, nehezebben kezelhetővé válnak, ami miatt több időt vesz igénybe az ellátásuk.
Nem éri el a háziorvosát? Hívja az Egészségkalauz orvosait! Kattintson IDE!
A gondozók magukra maradtak
Dr. Egervári Ágnes szerint a gondozói szakértelem, a türelem és a tapasztalat az, ami meghatározza, hogyan élik meg ezt az időszakot a legkiszolgáltatottabbak. Kiemeli viszont, hogy a gondozók már a járvány kitörése előtt is kevesen voltak, hiszen ennek a szakmának méltatlanul alacsony a presztízse, és a vele járó jövedelem sem túl magas. Ezen a létszámon tovább ront az, hogy a látogatási tilalommal kiesett a hozzátartozók segítsége, és az is, hogy néhány dolgozó otthoni karanténra kényszerült.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy megjelent egy rendelkezés arról, hogy a 65 év feletti orvosok és szakdolgozók nem találkozhatnak közvetlenül a betegekkel. A fizikai ápolás és gondozás nem oldható meg közvetlen kontaktus nélkül, így szociális gondozók és ápolók nem küldhetőek haza. A még dolgozó szakemberek megtesznek mindent, amit tudnak, erejükön felül ápolják és gondozzák a rájuk bízott időseket, és telefonon tartják a kapcsolatot a hozzátartozókkal. “Sok hős van itt most körülöttünk: a szociális gondozók is igazi hősök.” - mondta a szakember.
