Kolerajárvány: kell-e tőle tartanunk Magyarországon?
Európára jelenleg nem jellemző a kolera-járvány, de egy természeti katasztrófa vagy egy háború következtében ez megváltozhat. Ráadásul, behurcolt esetekkel számolni lehet.
Napjainkban (2023 októbere) világszerte több mint 50 országban van kolerajárvány. Elsősorban ázsiai és afrikai országokról van szó, de például a Karib-szigeteken is előfordulnak járványok. Ez a szám az elmúlt évekhez képest magas; sok ország érintett, köztük olyanok is, amelyek korábban nem számítottak a kolera szempontjából gócpontnak. Tény azonban, hogy a természeti katasztrófák, köztük a földrengések és az árvizek, illetve a háborúk is jelentősen növelik az esélyét annak, hogy kipattanjon egy kolerajárvány.
Érdemes tudni, hogy sokan külföldi útjaik során fertőződnek meg a kolerával, és hurcolják azt haza. Az USA-ba például 2007 és 2017 között igazoltan 117 esetben történt „behurcolás”, több esetben például Indiába vagy Pakisztánba nyúlt vissza a fertőzött beteg esete, de voltak délkelet-ázsiai, illetve afrikai eredetű esetek is.
Baktérium okozza a kolera fertőzést
A kolera kórokozója ma már ismert, az a Vibrio cholerae baktérium. Leggyakrabban a Vibrio cholerae baktériumokkal szennyezett ivóvíz vagy ételek fogyasztása okozza a megbetegedést, és a fertőzés valószínűsége ugrásszerűen megnő akkor, ha a széklet vízzel, ivóvízzel keveredik, ami például természeti katasztrófák alkalmával könnyen megtörténhet. A szennyezett ivóvízen kívül a kolera-baktériummal szennyezett ételek fogyasztása is okozhat megbetegedést, gyakran a szennyezett vízből származó halak, tenger gyümölcsi a baj okozói. A személyről személyre való átvitel ugyan viszonylag ritka, de megtörténhet.
Ha valaki megfertőződik, akkor a tünetek jellemzően 5 napon belül fellépnek nála, de nem zárható ki a tünetmentes hordozás lehetősége sem. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az illető ugyan nem mutat tüneteket, de például a székletével terjesztheti a kolerát.
Összességében a legnagyobb veszélynek azok vannak kitéve, akik olyan területre utaznak, ahol éppen kolerajárvány tombol, és nem ügyelnek kellően a higiéniai szabályok betartására. A biztonságos és tiszta ivóvíz, a kézmosás és -fertőtlenítés, az elfogyasztott ételek alapos megtisztítása és hőkezelése kulcsfontosságúak, ha el akarjuk kerülni a kolerát.
Megfigyelték, hogy azoknál, akiknél a gyomor savtermelése nem kielégítő mértékű, fokozott a megfertőződés esélye, hiszen nincs jelen a gyomorsav, ami elpusztíthatná a kórokozót. Azaz, azoknál, akik gyomorsavcsökkentő gyógyszert szednek, fokozott lehet a megbetegedés rizikója.
Hogyan zajlik le, mi a kolera tünete?
A kolera legfőbb jellemzője a vizes hasmenés, amely során nagy mennyiségű folyadék ürül a szervezetből. Előfordulhat, hogy óránként akár 1 liternyi vizes széklet is távozik, amely igen rövid időn belül kiszáradáshoz, az életfunkciók felborulásához és akár elhalálozáshoz is vezethet. A helyzetet hányinger és hányás súlyosbíthatja. A folyadék- és sóvesztés egyéb tüneteket is előidézhet, így például alacsony vérnyomást, heves szívdobogást, izomgörcsöket, szomjúságérzetet és gyengeséget.
A kolerával fertőzöttek körülbelül tizedében alakul ki súlyos lefolyású kórkép, ahol a vizes, rizslé-szerű hasmenés az életet fenyegetően súlyos mértékű. A fertőzés kimenete attól függ, hogy részesül-e szakszerű orvosi kezelésben a beteg vagy sem. Ha nem kezelik a betegeket, vagyis nem valósul meg a folyadékpótlás akár szájon át, akár infúzió formájában, az érintettek fele elhalálozik. Megfelelő kezeléssel 10 súlyos esetből 9 esetben javulás érhető el ugyan, de átlagosan 1 esetben itt is elveszítik a beteget.
Hogyan kezelhető a kolerás beteg?
Fontos, hogy a tünetekkel rendelkező beteget elkülönítsék a családtagjaitól, társaitól, és folyadékpótlásban részesüljön. Folyadékpótlásra a legtökéletesebb megoldásnak annak a sós-cukros oldatnak az itatása bizonyul, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is ajánl.
Lehetőség esetén érdemes a kórokozót laboratóriumban kitenyészteni, és mivel baktériumról van szó, lehetőség van olyan antibiotikumos kezelésre, amellyel szemben érzékenységet mutat a kórokozó. Nagyon sok országban napjainkban az antibiotikumok közül a doxiciklin hatóanyagot használják.
Megelőzhető-e a megfertőződés?
Ha kolerával sújtott területre utazunk, az antibiotikumos profilaxisnak nincs jelentősége, vagyis az „előre” történő antibiotikum-szedés hiábavaló. Védőoltásokat fejlesztettek ugyan az elmúlt időszakban, de azok hatástartama és hatásossága sok esetben elmarad a várttól.
A legbölcsebb dolog – továbbra is – a higiéniai szabályokra való odafigyelés.
Kell-e tartani Magyarországon kolerától?
Európában régóta nem endémiás a kolera, azaz helyi járványok sem jellemzők. Mindez elsősorban a magas higiéniai standardoknak köszönhető. Ha ezen csorba esik, természeti katasztrófa, háború vagy emberi mulasztás miatt, akkor nem zárható ki teljes bizonyossággal egy kolera-járvány.
Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész
Olvasta már?
- 1848: a kolera és a nemi baj többeket ölt meg mint a puskagolyó
- Ezt kell tudni a közelmúltban jelentett majomhimlő esetekről
- A WHO szerint a háború miatt ezek a járványok bukkanhatnak fel
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Pestis, kolera, himlő: ma is félnünk kell ezektől a betegségektől?
