Kinek nem ajánlott a Sinopharm kínai vakcina?
Ki az, aki beadathatja, és ki az, akinek inkább mást érdemes választania?
A Magyarországon is használt koronavírus elleni vakcina, a kínai vakcinaként ismert oltóanyag, inaktivált koronavírust tartalmaz.
Génbázisú, vektor alapú és inaktivált vírusos vakcinák
A koronavírus elleni vakcinák többsége jelenleg génbázisú, vagyis „csupán” mRNS-t tartalmaz, vagy valamilyen vektorba zárt géndarabkát juttat a szervezetbe,- és maga a koronavírus semmilyen formában nincs jelen bennük. Talán éppen emiatt, többen furcsán tekintenek a teljes koronavírust – inaktivált formában – tartalmazó vakcinákra. Félni azonban nem kell: mivel az oltás során csak inaktivált/elölt vírusok jutnak a szervezetbe, amik szaporodásra képtelenek, a megfertőződés, megbetegedés lehetősége kizárt.
Ellenben, az immunrendszer „idegenként” ismeri fel az inaktivált koronavírust, és működésbe lendül ellene. Kialakul az immunvédelem. Egy későbbi találkozás alkalmával, amikor „éles helyzetben”, már élő vírusok jutnak a szervezetbe, az immunrendszer jó eséllyel visszaveri a valós vírusok jelentette támadást, és nem alakul ki (súlyos) megbetegedés. Az inaktivált vírust tartalmazó vakcinák jellemzően erős immunválaszt generálnak, és emiatt nem ajánlott az alkalmazásuk kórosan gyengült immunrendszerű egyéneknél.
Felszaporítják a vírust, elölik, majd adjuvánst adnak hozzá
Megjegyzendő egyébként, hogy az inaktiválásos technológiával történő víruselőállítás az egyik legdrágább módja a vakcinagyártásnak. A felszaporított vírusokat speciális anyagok, hő vagy sugárzás segítségével inaktiválják, vagyis elölik; a Sinopharm vakcinánál ez béta-propiolaktonnal történik.
Az oltóanyagos ampullákba a meghatározott számú inaktivált víruson kívül hatásfokozó adjuváns is kerül. Az adjuváns általában nagyon kis mennyiségben, az egészségre semmiképpen sem ártalmas dózisban alkalmazott alumínium-só; a Sinopharm vakcinánál alumínium-hidroxid.
Nem a „kínai” az első és egyetlen inaktivált koronavírust tartalmazó oltóanyag
A modern vakcinák útvesztőjében sokszor elfelejtődik, hogy az inaktivált/elölt vírusokat tartalmazó vakcinák hatékony és biztonságos használata mekkora múltra tekint vissza. Elegendő csak arra gondolni, hogy Magyarországon a járványos gyermekbénulás elleni kötelező, csecsemőkori védőoltások, vagy például a veszettség elleni oltás is inaktivált vírusokkal történik.
A koronavírus elleni oltásokat tekintve is több vakcina inaktivált vírust tartalmaz: a hazánkban is használt Sinopharm „kínai” vakcinán kívül a szintén kínai Sinovac cég által fejlesztett CoronaVac, illetve a Bharat Biotech által fejlesztett Covaxin oltóanyagok is inaktivált vírusokat tartalmaznak (az utóbbi két vakcina nincs használatban Magyarországon).
Ez is érdekelheti:
- Melyik vakcina mennyire hatásos? Itt az összehasonlító táblázat
- Pfizer vakcina: ezek a 2. oltás utáni mellékhatások
- Szputnyik V vakcina: mennyire hatásos és biztonságos?
- Kínai vakcina: mikortól véd, miért nincs védettség az oltás után?
- Ez a teszt mutatja ki, hogy mennyi antitestje van oltás után
Aggodalomra semmi ok: a gyártástechnológia több évtizedre tekint vissza, az oltás biztos, hogy nem okoz megbetegedést, és a nemzetközi adatok alapján a kialakuló védelem nagy hatékonyságú. A Sinopharm vakcinájával kapcsolatosan közölt hatékonyságbeli adatok - a rangos The Lancet Infectious Diseases folyóiratban közöltek alapján – 79 %-os védelemről árulkodnak. A beoltott személyek körülbelül 30 %-ánál jelentkeznek az oltás követően mellékhatások, amik jellegükben enyhék és mérsékeltek, és tipikusan az injekció beadása helyén kialakult fájdalomról, illetve lázról számolnak be.
Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész
Forrás: medicalnewstoday
