Járványos agyhártyagyulladás: a koronavírus alatt is védekezni kell ellene
A gyermekgyógyászok szerint nagy kockázatot vállalnak, akik kihagyják az oltásokat. A meningococcus-fertőzés felismerése még a tapasztalt gyermekorvosok számára is kihívás lehet. 3 betegből legalább 1 tartós egészségkárosodással gyógyul.
A COVID–19-járvány alatt is fontos a gyermekek védelme a jellemzően gyors és rendkívül súlyos lefolyású invazív meningococcus-fertőzés ellen: a szakértők az oltási sorok elkezdését és befejezését egyaránt javasolják.
Kétféle oltásra van szükség a meningococcus ellen
Gyermekgyógyászok a betegség április 24-ei világnapja apropóján elmondták: a csecsemők az átlagosnál 24-szer gyakrabban betegednek meg meningococcus okozta agyhártyagyulladásban, és vérmérgezésben[3], ezért különösen fontos időben védőoltást kapniuk a betegség ellen.
Ráadásul a koronavírus okozta megváltozott ellátási környezetben különösen felértékelődik, ha a lázat okozó betegségek közül nagyobb biztonsággal ki lehet zárni olyan súlyos állapotokat, mint az invazív meningococcus-betegség. A betegséget okozó meningococcus-baktériumok B és C típusa ellen különböző védőoltásra van szükség, amelyek nem helyettesíthetik egymást. A hazai esetek többségét évek óta a B típus okozza[4], a fertőzés 24 óra alatt halálhoz vezethet[5], a túlélőknél pedig maradandó egészségkárosodással járhat.[6]
Miközben az egész világ a COVID–19 elleni védőoltást várja, még inkább felértékelődnek azok a vakcinák, amelyekkel eredményesen védekezhetünk más súlyos, fertőző betegségek ellen. Ezek közé tartoznak a járványos agyhártyagyulladást és vérmérgezést okozó meningococcus-baktérium egyes típusai elleni védőoltások is. A szakemberek a betegség közelgő, április 24-ei világnapja előtt ismét hangsúlyozták a betegség megelőzésének, azaz az oltási sorok korai elkezdésének és pontos befejezésének fontosságát.
„Érthető okokból a világ most a koronavírusra figyel, de sajnos ez nem jelenti azt, hogy a többi kórokozó szabadságra ment. Ilyen helyzetben különösen fontos a védőoltások nyújtotta biztonság, már csak azért is, mert senki sem szeretné, hogy a COVID–19 levonulását a védőoltással megelőzhető betegségek járványos elterjedése kövesse. Az infektológusszakma, a védőoltási szaktanácsadók és a gyermekgyógyászok álláspontja egyértelmű: a gyermekkori kötelező és ajánlott oltásokat az ajánlásnak megfelelően el kell kezdeni és be kell fejezni” – foglalta össze a szakma álláspontját dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.
A járványos agyhártyagyulladás leginkább az 5 év alatti gyerekekre veszélyes
A meningococcus-baktérium különböző típusai által okozott agyhártyagyulladás leginkább a csecsemőkre és az 5 év alatti gyermekekre veszélyes.[7] A betegség rendkívül gyors lefolyású, és szélsőséges esetben 24 óra alatt halált okozhat. A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy minden 10. beteg belehal a betegségbe, életét a gondos orvosi ellátás sem tudja megmenteni.[8]
A babák különösen kiszolgáltatottak a meningococcus-baktérium okozta fertőzésnek, ami Magyarországon is az 1 év alatti csecsemőknél fordul elő a leggyakrabban, a betegség gyakorisága közöttük 24-szerese az átlagosnak.[9] A betegek egyharmada csecsemő volt hazánkban a 2017–2018-as adatok szerint. Ugyancsak veszélyeztetett csoportot alkotnak az 1–5 év közötti kisgyermekek. A 2017–2018-as epidemiológiai év adatai szerint közülük került ki a betegek mintegy negyede.[10]
A védekezés szempontjából fontos tudni, hogy a járványos agyhártyagyulladást és vérmérgezést okozó baktériumnak több típusát is megkülönböztetik, és egyelőre nem létezik olyan vakcina, amely mindegyik ellen védelmet tudna nyújtani.
A meningococcus itthon legjellemzőbb B és C típusa ellen is különböző védőoltásokkal kell védekezni, ezek nem váltják ki, és nem is helyettesítik egymást, és egyik sem tartozik a kötelező védőoltások közé. „Újra és újra fel kell hívni a szülők figyelmét, hogy a két vakcina hatása között nincs átfedés: a másik baktérium okozhat betegséget, ha a gyermek csak az egyik típus ellen van beoltva” – hangsúlyozta dr. Póta György.
Az itthon jelentett megbetegedések többségét már évek óta a B-típus okozza: az elérhető legfrissebb adatok szerint a B-típus kétszer annyi fertőzésért felelős, mint a második leggyakoribb C típus.[11] Az életkori alkalmazhatóságot figyelembe véve a csecsemők és kisgyermekek meningococcus B elleni oltására jelenleg kizárólag a Bexsero védőoltás alkalmazható.[12] A hazai járványügyi szakemberek szerint a meningococcus elleni védelmet 2-3 hónapos korban javasolt elkezdeni, és 25 éves korig célszerű fenntartani.[13]
Néhány óra alatt válságosra fordulhat
A meningococcus okozta agyhártyagyulladás és vérmérgezés nem csupán azért alattomos betegség, mert bárkinél, még a korábban egészséges gyerekeknél is nagyon gyors és súlyos lefolyású lehet.[14],[15] Az is gondot jelent, hogy korai szakaszában nehézfelismerni, mivel többnyire olyan általános tünetekkel jelentkezik, amelyek hasonlíthatnak más gyakori betegségekhez. Emiatt későn születhet meg a pontos diagnózis, vagyis hogy milyen betegség áll a tünetek hátterében.[16] Ilyen nem specifikus kezdeti tünet például a láz, az erős fejfájás és a hányinger. Csecsemőknél magas hangú sírás, nyöszörgés, az evés visszautasítása, ébresztési nehézség is jelentkezhet.[17]
„Érthető, hogy a szülők aggódnak a COVID–19-járvány miatt, de a meningococcus betegség elleni védekezés halogatása önmagában nagyobb kockázatot jelenthet, mint a csecsemőket kevésbé veszélyeztető koronavírus – fogalmazott dr. Póta György. – A meningococcus B elleni ajánlott védőoltás beadása könnyedén időzíthető a kötelező oltások időpontjához, azaz a védettség megszerzése ebben a tekintetben nem okoz további terhet sem a szülőknek, sem a gyermekeknek.”
Miért védekezzünk?
A meningococcus-fertőzést követően a véráramba kerülő baktériumok órák alatt szétterjednek és szaporodni kezdenek az emberi szervezetben.[18] A kezdeti tünetek jelentkezésétől a beteg állapota rohamosan súlyosbodhat, és akár 24 órán belül életveszélyes állapotba kerülhet vagy meg is halhat.[19]
Nem éri el a háziorvosát? Hívja az Egészségkalauz orvosait! Kattintson IDE!
A betegséget túlélők közül sem mindenki épül fel maradványtünetek nélkül. A nemzetközi statisztikák szerint a bakteriális meningitiszt és szepszist túlélő minden 2-3 betegből egynél tartósan megmarad egy vagy akár több egészségi probléma is.[20] A tipikus testi / idegrendszeri következmények közé tartozik az ujjak vagy teljes végtagok elvesztése, az agykárosodás, az epilepszia és a halláskárosodás.[21],[22] Ezek olyan helyrehozhatatlan következményei a betegségnek, amelyek a fertőzésen átesettek, valamint családjuk és környezetük életminőségét hosszú távon, akár teljes életen át befolyásolják.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) adatai szerint a meningococcus-baktériumok évente mintegy 500 000 megbetegedést okoznak globálisan, halálozási mutatójuk pedig rendkívül magas: évente 50 000 ember veszíti életét e fertőzés következtében.[23]
A koronavírus okozta megváltozott ellátási környezetben különösen felértékelődik, ha a lázat okozó betegségek közül nagyobb biztonsággal ki lehet zárni olyan súlyos állapotokat, mint az invazív meningococcus-betegség. A betegség korai szakaszában – különösen influenzaszezonban – még a gyakorlott gyermekorvos is könnyen összetévesztheti egy egyszerű vírusfertőzéssel a meningococcus okozta agyhártyagyulladást.
Hivatkozások:
[1] Rosenstein NE. N Engl J Med. 2001 May 3;344(18):1378–88.
[2] NHS - Meningitis https://www.nhs.uk/conditions/meningitis/complications/ Utolsó felkeresés: 2020. 04. 15.
[3] Módszertani levél az invazív meningococcus betegségről II., átdolgozott kiadás, 2017
[4] Módszertani levél az invazív meningococcus betegségről II., átdolgozott kiadás, 2017
[5] Thompson MJ et al. Clinical recognition of meningococcal disease in children and adolescents. Lancet. 2006;367:397–403.
[6] NHS - Meningitis https://www.nhs.uk/conditions/meningitis/complications/ Utolsó felkeresés: 2020. 04. 15.
[7] Az invazív meningococcus betegség járványügyi helyzete. Epidemiológusok szakmai napja Budapest, 2018. szept. 20. https://www.antsz.hu/data/cms88903/IMB_jarvanyugyi_helyzete_2017_2018.pdf Utolsó felkeresés: 2020. 04. 15.
[8] WHO Weekly epidemiological record. Meningococcal vaccines: WHO positioning paper, 2011, 86, 521–540.
[9] Módszertani levél az invazív meningococcus betegségről II., átdolgozott kiadás, 2017
[10] https://www.antsz.hu/data/cms88903/IMB_jarvanyugyi_helyzete_2017_2018.pdf Utolsó felkeresés: 2020. 04. 15.
[11] https://www.antsz.hu/data/cms88903/IMB_jarvanyugyi_helyzete_2017_2018.pdf Utolsó felkeresés: 2020. 04. 15.
[12] Módszertani levél az invazív meningococcus betegségről II., átdolgozott kiadás, 2017
[13] Módszertani levél az invazív meningococcus betegségről II., átdolgozott kiadás, 2017
[14] World Health Organization (WHO), 2018. Meningococcal meningitis Fact sheet no 141. https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/meningococcal-meningitis Utolsó felkeresés: 2020. 04. 15.
[15] Thompson MJ et al. Clinical recognition of meningococcal disease in children and adolescents. Lancet. 2006;367:397–403.
[16] Rosenstein NE. N Engl J Med. 2001 May 3;344(18):1378–88.
[17] Módszertani levél az invazív meningococcus betegségről II., átdolgozott kiadás, 2017
[18] WHO Weekly epidemiological record. Meningococcal vaccines: WHO positioning paper, 2011, 86, 521–540.
[19] Thompson MJ. Lancet. 2006 Feb 4;367(9508):397–403.
[20] NHS - Meningitis https://www.nhs.uk/conditions/meningitis/complications/ Utolsó felkeresés: 2020. 04. 15.
[21] NHS - Meningitis https://www.nhs.uk/conditions/meningitis/ Utolsó felkeresés: 2020. 04. 15.
[22] WHO Weekly epidemiological record. Meningococcal vaccines: WHO positioning paper, 2011, 86, 521–540.
[23] Control of epidemic meningococcal disease. WHO practical guidelines. 2nd edition p.16 http://www.who.int/csr/resources/publications/meningitis/whoemcbac983.pdf Utolsó felkeresés: 2020. 04. 15.
