Itt az influenzajárvány - virulensebb mint épp most az omikron!

Magyarországon túlléptük a járványküszöböt: influenzajárvány van.

Sokan csak legyintenek az influenzajárványra, miközben az évenként vissza-visszatérő megbetegedés igencsak veszélyes lehet. Ha a XX. század legtöbb emberéletet követelő katasztrófáját kell megnevezni, sokan a világháborúkat említik. Tévednek. Az 1918-19-ben pusztító spanyolnátha járvány ugyanis 50-100 millió ember halálát okozta, többét, mint az I. és a II. világháborúk összesen. Tudni kell azt, hogy a spanyolnáthát is influenzavírus okozta.

Jelenleg, 2022. 6. hetében a Nemzeti Népegészségügyi Központ jelentése alapján az influenza-helyzet a következő Magyarországon:

a virológiai adatok azt mutatják, hogy az elmúlt héten tovább erősödött az influenza aktivitás, és a 6. héten is nagyobb arányban volt felelős influenzavírus az influenzaszerű megbetegedésekért, mint a SARS-CoV-2 Omikron variánsa

NNK: ebben a magyar 3 megyében berobbant az influenzajárvány - kattintson!

Mennyire veszélyes mindez?

Megismétlődhet-e, a 104 évvel ezelőtti, világháborúnál is pusztítóbb influenzajárvány? Úgy tűnik, 2022 tavaszán nem kell spanyolnátha mértékű pusztítástól tartani, azonban nincs arra garancia, hogy a spanyolnáthához hasonló influenzajárvány soha többé nem fog megismétlődni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentéseiben és előrejelzéseiben mindig felsejlik egy újabb, influenzavírus okozta pandémia víziója.

Világháború után világjárvány

1918 tavaszán, az I. világháború vége felé, egyre többen betegedtek meg heveny felső légúti kórképekben és tüdőgyulladásban – köztük igen sok, a világháborús harcokban résztvevő katona is. A világégés érintette országokban a cenzúrázott sajtó mellőzte a betegséggel kapcsolatos híreket, hallgatott arról, és elsősorban a harctereken zajló eseményekről számolt be. Ezzel szemben az Ibériai-félsziget semleges országaiból egyre aggasztóbb hírek érkeztek egy újfajta, rohamosan terjedő influenzáról, amiben még maga a spanyol király, XII. Alfonz és számos minisztere is megbetegedett. Az orvosok tanácstalanok voltak.

A sajtóhírekre visszavezethetően a járvány spanyolnátha néven vonult be a történelembe, miközben a kiindulási pontja minden valószínűség szerint nem is az Ibériai-félszigeten volt. Vagyis, a világ spanyolnátháról beszélt, ami tulajdonképpen nem is biztos, hogy a spanyoloktól indult ki.

Honnan indult a spanyolnátha?

Máig nem mondható meg teljes bizonyossággal, hogy honnan indult a járvány, többen vélik azt Kínából, Oroszországból vagy az Amerikai Egyesült Államokból kiindulónak. Ez utóbbi feltételezést erősíti az a jelentés is, ami alapján az első beteget, Albert Gitchell-t, az USA-beli Kansas állam egyik katonai táborában regisztrálták 1918. március 4-én,- heves influenzaszerű tünetekkel. Ezt követően néhány órán belül katonák százai betegedtek meg a túlzsúfolt táborban, magas lázra, fej- és torokfájásra panaszkodva. Sok esetben életveszélyes tüdőgyulladásba torkollottak a szimptómák.

A veszedelmes betegség terjedésében a háborús konfliktusok miatti éhség és stressz, valamint a higiénia hiánya is jelentős szerepet játszott; azaz jelen voltak azok a tényezők, amik az immunrendszert gyengítik, és a szervezetet még fogékonyabbá teszik a fertőzésekkel szemben. Ehhez jött még a menekültáradat és a háborús hadműveletek jelentette mozgások, amik szintén elősegítették a járvány terjedését.

Kiderült, kik voltak a spanyolnátha járvány legelső áldozatai 1918-ban - olvasson tovább!

1918 júniusára már a Földközi-tenger medencéje környékén és Európa-szerte jelen volt a kór, ami rövid időn belül világszerte megjelent és pusztított. Ápolásra szoruló emberek ezrei feküdtek katonai kórházakban, arcmaszkokban, és haltak meg az állapotuk hirtelen rosszabbodása miatt akár néhány óra leforgása alatt. Mintegy 500 millió ember betegedett meg, ami akkoriban azt jelentette, hogy a Föld lakosságának a harmadát megfertőzte, majd kb. 2,5-5 %-át megölte a vírus.

Spanyolnátha: 2 év alatt 3 hullámban pusztított

A spanyolnátha mintegy 2 éven keresztül jelentett gyilkos fenyegetést. Az 1918 tavaszi első hullám viszonylag enyhe lefolyású volt, de világszerte jelen volt. A második hullám pusztító volt: 1918 augusztusa és decembere között hirtelen fellépő panaszokkal és néhány óra leforgása alatt halálos kimenettel járó fertőzésekről számolnak be, igen nagy számban. Aki pedig túlélte az influenzát, az gyakran heteken keresztül krónikus kimerültségtől, depressziótól és neurológiai zavaroktól szenvedett. Vagyis, a fertőzésnek voltak jelentős „utóhatásai”. A spanyolnáthának ez a halálos hulláma kevés országot kímélt meg, csak az Antarktisz, a brazil Amazonas-delta és a dél-atlanti Szent Ilona-sziget maradt ki belőle. A spanyolnátha harmadik hulláma, ami az 1920-as években is itt-ott felbukkant, súlyosságában az első kettő közé esik. Érdekes módon a spanyolnátha – az influenza-fertőzésekre jellemző módon - nem elsősorban a kisgyermekeket és az időseket támadta meg, hanem rengeteg áldozatot szedett a 20-40 éves korosztályból.

Azt sem tudták, hogy mi okozza

A XX. század elején még nem volt ismert az, hogy vírus okozza az influenzát, a kórkép kiváltójának az „influenza baktériumot” tartották. A spanyolnátha pusztítása a középkori pestiséhez mérhető, ezért is kételkedett annak idején sok tudós abban, hogy influenza követel ennyi emberéletet; többen tüdőpestisre gyanakodtak.

Nem volt megfelelő kezelés, csak próbálkozások

Az orvosok tüneti kezeléssel próbálkoztak, a legkülönfélébb hatóanyagokkal, köztük kininnel, finoman porított bórsavval, eukaliptuszolajjal, kámforral, mentollal, formaldehiddel, ópiummal, digitálisszal (gyűszűvirágból nyert kivonat) harcoltak a gyilkos kór ellen. Drágán megvásárolható acetilszalicilsavról, és az angoloknál receptre expediált whiskyről is beszámolnak korabeli írásokban.

Ma már tudjuk, hogy influenzavírus okozta a bajt

Majdnem 100 évet kellett várni arra, hogy a spanyolnátha vírusának a szerkezetét megismerjük. Jeffery Taubenberger és kutatótársai 2005-re rekonstruálták a vírus-RNS-t, ma már a teljes genom ismert. Megállapítható, hogy a gyilkos vírus több génszekvenciájában hasonlóságot mutat a madárinfluenza vírussal. Vagyis, ma már tudjuk, hogy kicsit több, mint 100 évvel ezelőtt a madárinfluenzához hasonlító influenzajárvány sújtotta a Földet, ami spanyolnátha néven több tízmillió ember életét követelte.

Dr. Budai Marianna PhD.

szakgyógyszerész

Forrás

(1) https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/influenza/influ_figyelosz_22/influ_2022_06.html

(2) https://www.pharmazeutische-zeitung.de/die-fast-vergessene-pandemie/seite/2/