Így hatott a karanténidőszak az iskolás gyerekekre
Többet aludtak és ettek, sokkal kevesebbet mozogtak, és a szülőket is megterhelte a gyerekekkel való összezártság.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége közel 400 család megkérdezésével felmérte, hogy a koronavírus miatti megszorítások és az intézménybezárás milyen változásokat okoztak az általános iskolás gyermekek életében.
A karantén túlsúly a gyerekeket sem kímélte
A felmérést a jelenleg Diósgyőrben működő GYERE® – Gyermekek Egészsége Program keretében végezte el a szakmai szervezet a projekt kutatócsapatával együttműködve, amiből kiderült, hogy a legsúlyosabbnak a mozgás hiánya bizonyult. A megkérdezettek 40%-a többet evett és némi plusz kilót is szedett magára. Ugyanakkor pozitívumnak tekinthető, hogy az étkezések rendszeresebbekké váltak és több, friss alapanyagból elkészített főtt étel került a családok asztalára.
2018 óta fut a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége GYERE® – Gyermekek Egészsége Programja Diósgyőr oktatási intézményeiben. A program célja, hogy a helyi közösség összefogásával, annak aktív bevonásával visszaszorítsa a gyermekkori túlsúlyt és elhízást. A tanév végén a szakmai szervezet együttműködve a projekt kutatócsapatával egy felméréssel vizsgálta meg, hogy az intézménybezárás milyen hatással volt a diósgyőri általános iskolás gyerekek életére.
5 diósgyőri általános iskolába járó diákok szüleit kérdezték meg, közülük 387-en töltötték ki önkéntesen és anonim módon a kérdőívet. A gyerekeknél a nemek aránya közel azonos volt, 48% lány, 52% fiú, szinte valamennyien a városban élnek, mindössze 4%-uk lakik Miskolc környéki falvakban vagy tanyán.
A felmérésből kiderült, hogy a rendkívüli helyzet a szülőkre is több terhet rótt, ezért 48%-uknak plusz segítségre volt szüksége. Leginkább a gyerekek tanulásában kellett sokkal aktívabban részt venniük, a szülők 67%-a ezt nevezte meg a legnagyobb nehézségnek. 43%-uknak az jelentette a problémát, hogy a digitális átállás miatt a saját számítógépes ismereteiket azonnal fejleszteniük kellett, harmadikként pedig azt jelölték meg, hogy a bezártság miatt több alkalommal volt szükség konfliktuskezelésre és nehezebb volt hasznos szabadidős tevékenységet kitalálni a gyerekeknek. Segítséget elsősorban az iskolától kaptak, másodikként a barátoktól, rokonoktól, harmadikként pedig az internetes portálokról vagy a közösségi médiából.
Több gép előtt töltött idő és még több nassolás
A gyerekek 70%-a szülői felügyelet mellett töltötte a karantént, 18%-uk azonban egyedül volt, vagy a testvérével, 12%-ukra pedig valaki más vigyázott.
A gyerekek 60%-a többet aludt, mint szokott, a legaggasztóbb adat pedig talán az volt, hogy 64%-uk jóval kevesebbet mozgott, mint korábban. Csupán 14%-uk figyelt oda, hogy a bezártság alatt is aktívan éljen és egy kicsit még többet is mozogjon.
A mozgás hiánya összefüggött azzal is, hogy megnőtt a képernyő előtt töltött idő, az online tanulás miatt általában 15-20%-kal több időt töltöttek a gyerekek a számítógépnél vagy a telefonjukkal. Ráadásul nem csak a tanulás növelte meg a képernyő használatot, hanem a szabadidős tevékenységek is, ezért elmondható, hogy a legtöbben 4-6 órával(!) többet ültek a gép előtt, mint korábban.
A másik problémát a mozgásszegény életmód mellett az jelentette, hogy 40%-uk többet evett, mint szokott. 48%-uknál nem változott az elfogyasztott étel mennyisége, 12%-uk pedig kevesebbet evett.
A jó hír az, hogy a gyerekek 42%-ának táplálkozása egészségesebbé vált, ami azt jelentette, hogy több zöldség és gyümölcs kapott helyet az étrendjükben, kevesebbszer maradt ki a reggeli, több cukormentes folyadékot és vizet ittak, a legnagyobb pozitívum pedig az volt, hogy közel 30%-uk többször evett főtt ételt a karanténidőszak alatt. Negatívum viszont, hogy több lett a nassolás, és sajnos a gyerekek 44%-a hízott ebben az időszakban.
Olvasson tovább! Így hatnak a hormonok a plusz kilókra
A családok 60%-ában sikerült az új helyzetnek megfelelő napirendet kialakítani, de 40%-uknál nem valósult meg. Valószínűleg ez és a mozgáshiány is hozzájárult ahhoz, hogy a gyerekek 41%-a rosszul élte meg a bezártságot, és csak 20%-uk élvezte az otthonlétet.
Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
