Ha fogproblémája van, nagyobb az esélye a súlyos Covidra

A kezeletlen fogágybetegségben szenvedők nagyobb arányban halhatnak meg vagy kerülhetnek súlyos állapotba COVID-19 fertőzés esetén.

A fogágybetegség a COVID-19 egyik rizikófaktora

Egy katari kutatásban, az első koronavírus hullám idején azt is vizsgálták, hogy a fogágybetegség (parodontitis) milyen összefüggésben áll a súlyos COVID-szövődményekkel (lélegeztető gép, intenzív osztályon való ellátás, illetve halál). A felmérés szerint a rendkívül súlyos COVID-19 tüneteket mutató betegek 95%-ának volt gyulladásos fogágy problémája, míg a könnyebben felépülő pácienseknél ez az arány csak 40%-os volt.

A folyamat hátterében az áll, hogy a fogágybetegség nyitott kapuként szolgál a különböző kórokozók és toxinok számára, amelyek a szervezetbe jutva fokozzák a gyulladásos reakciókat, így hozzájárulhatnak az úgynevezett citokin vihar kialakulásához is. Tehát a világjárvány is rámutatott arra, hogy a szájüreg és a fogak egészsége nemcsak a fogak megőrzése, de az egész szervezet védelme szempontjából fontos.[1]

Mi az a parodontitis és miként előzhető meg?

Ez a fogágyrendszer gyulladásos megbetegedése. A nem megfelelő szájhigiénia következtében bizonyos hajlamosító tényezők (dohányzás, genetikai hajlam, egyes általános megbetegedések megléte) mellett fogágygyulladás alakul ki, amely a fogak kilazulásához, majd elvesztéséhez vezethet.

Kezdő lépése minden esetben a fogínygyulladás, amely később átterjed a fogágy mélyebb szöveteire, a fog tartó szerkezetére. Legfőbb tünetei a vérző, duzzadt íny, az íny visszahúzódása, a kellemetlen szájszag, a fogak elmozdulása. A parodontitist leginkább a helyes fogmosással lehet megelőzni, amely megakadályozza a kórokozók elszaporodását, a fogkő kialakulását és nem mellesleg a fogszuvasodást is.

Milyen a hatékony fogmosás?

Nem csak a rendszeresség a lényeg, hanem az alaposság és a helyes módszer is. Ezzel kapcsolatban a Curaprox szakértője, Dr. Tihanyi Dóra parodontológus fogorvos elmondta: „A fogágybetegség megelőzése szempontjából nagyon fontos, hogy a fogakon azokat a részeket tisztítsuk meg alaposan fogmosáskor, amelyek nem öntisztulóak. Két ilyen kritikus területet emelnék ki: a fog és az íny találkozásánál lévő fognyaki részt, illetve a két fog közötti területet.

A fognyaki résznél a fogkefét az íny felé döntve, körkörös mozdulatokkal kell mosni a fogat, ehhez pedig érdemes puha, sűrű csomózású fogkefét használni, hiszen a kemény sörték felsérthetik az ínyt. A fogközöket pedig megfelelő méretű, fogköztisztító kefékkel kell megtisztítani. A fogyágy gyulladás elkerülésére azért is érdemes odafigyelni, mert ez a betegség nem csak a fogak elvesztéséhez vezethet, hanem a szervezet egyéb gyulladásos betegségeit is súlyosbíthatja.”

Kéz- és fogmosás, nem csak a COVID-higiénia alapjai

Az elmúlt másfél évben nem kevés szó esett arról, hogy milyen fontos a gyakori és alapos kézmosás. Ugyanakkor arról nem igen beszéltek, hogy a megfelelő szájhigiénia jelentősen hozzájárul nem csak a szájüreg, hanem a szervezet általános egészségi állapotának fenntartásához.

Ez is érdekelheti:

• Melyik vakcina mennyire hatásos? Itt az összehasonlító táblázat
• Pfizer vakcina: ezek a 2. oltás utáni mellékhatások
• Szputnyik V vakcina: mennyire hatásos és biztonságos?
• Kínai vakcina: mikortól véd, miért nincs védettség az oltás után?
• Ez a teszt mutatja ki, hogy mennyi antitestje van oltás után

A rendszeres és helyes fogmosás megelőzi a parodontitis kialakulását, ami az egyik rizikófaktora a COVID-19 betegség súlyos szövődményeinek. Amikor home office-ban dolgozunk, sokat vagyunk otthon, hajlamosak vagyunk elhanyagolni vagy éppen kihagyni a mindennapos testápolási rutinunkat, beleértve a fogmosásokat is. Ez a hajnál, a sminknél, a borotválkozásnál csupán esztétikai probléma, ugyanakkor a szájhigiénia COVID-vonatkozásai miatt a fogmosás inkább egészségügyi kérdés. Jelenleg zajlik egy online kutatás, amely azt méri fel, hogy a magyarok fog- és testápolási szokásai miként változtak a pandémia, a home office, karantén idején.

[1] https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/jcpe.13435