Gyerekvakcina: merjem-e vele oltatni a gyerekem? Vakcinainfó - Az orvos válaszol
Kedves Orvosok! Mit gondolnak a gyermekoltásról? A kisfiam korosztályát kezdik oltani, lassan dönteni kellene. Én hajlok rá, de félek is.
A legtöbb orvostól igent hallottam, de volt olyan is, aki azt mondta, hogy a szívizomgyulladás lehet szövődmény es a covid meg a gyerekeknél enyhe lefolyású, ő nem oltatna. Teljesen összezavarodott vagyok. A férjem a tíz-tizenöt év múlva megjelenő károktól tart: pl meddő nemzedék? Tudom sci-fi-nek hangzik, de az egész vírus az, és a gyermekével kapcsolatban az ember jobban aggódik, mint saját magáért.
Előre is köszönöm a válaszukat!
Az 5-11 éves gyermekkel rendelkező szülők a napokban döntéshelyzetbe kerülnek: választaniuk kell, kérik-e a Covid-oltást gyermekeik számára is, vagy sem. Hogy megkönnyítsük a döntést, feldolgoztuk Önöknek nagy vonalakban, emészthetőbb formában az Amerikai Járványügyi Hivatal ezen korosztályról kiadott, igen részletes statisztikai adatait, illetve utánajártunk a rettegett szívizomgyulladás sejthető kockázatainak is. Minden kutatást linkben mellékeltünk, így az érdeklődők a teljes dokumentumokat is át tudják tekinteni, a mi célunk csupán egy tömörebb, emészthetőbb adatsor összeállítása volt.
A vakcinainfó csoport orvosai
Covid-19 betegség és oltások kockázata: 5-11 éves korosztály
A következő dokumentumban szeretnénk némi támpontot adni azon szülőknek, akik adatok hiányában vacillálnak az 5-11 éves gyermekeik oltása kapcsán. A következőkben (részletes magyar adatok híján) az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) által készített, 29 oldalas jelentést dolgozzuk majd fel nagyobb vonalakban, a dokumentum végén pedig szót ejtünk majd az esetleges kockázatokról is. A teljes dokumentumot ide kattintva találják.
Az USA-ban 17 hónap alatt közel 2 millió igazolt esetet jelentettek ezen korosztályból. Ezen korosztály 100.000 főre vetített esetszámai relatíve alacsonyak voltak a felnőtt korosztályhoz képest, azonban a védőoltások, majd a delta variáns megjelenésével a két görbe igen közel került egymáshoz, magyarán a felnőtt populációban jelentkező új esetek száma közel megegyezett az 5-11 évesek körében jelentkező új esetek számával. A dokumentum ugyanakkor kiemeli, hogy reprezentatív adatok szerint a gyermekek 38%-a rendelkezett antitestekkel, vagyis átesett a betegségen. Ezek alapján jóval többre tehető a tényleges fertőzöttek száma, mint amennyit teszteléssel igazoltak.
Az említett korosztályból hetente 100.000 (figyelem, nem 100.000 covidos, hanem simán 100.000!!) főre vetítve 0-0.5 beteg került kórházba, nagyjából a negyedik hullám kezdétéig, ekkor az a szám 0.5-1 közé emelkedett, ez minden bizonnyal a delta variáns megjelenésének tudható be. A fenti adatsorban némileg meglepő, hogy a 0-4 és a 12-17 éves korosztály kórházba kerülési statisztikái magasabbak, mint az 5-11 évesekéi.
Viszonyítás a 2019-es, 5-11 éves korosztály halálozási statisztikáihoz. Ezen korosztály vezető halálozási oka sorrendben a baleset, rosszindulatú daganatos betegségek, veleszületett rendellenességek, emberölés, szívbetegség, krónikus alsó légúti betegségek, influenza és tüdőgyulladás, öngyilkosság, agyi érbetegségek, szepszis (vérmérgezés). A covid-19 miatti halálozás (1 évre vetítve) ezekhez viszonyítva nagyjából az öngyilkossági rátával egyenlő.
Jöjjön egy kicsit meredekebb statisztika: az ún. MIS-C, avagy magyarul „többszervi gyulladásos szindróma gyermekekben”. Ez a kórkép lezajlott Covid-19 fertőzés után 2-6 héttel alakul ki, igen változatos tünetekkel és komplikációkkal. A betegség minden 3200. Covid-19 fertőzöttnél alakul ki, a betegek 60-70%-a intenzív osztályos kezelésre szorult, 1- 2% hunyt el.
Újabb nyomós statisztika: a post-covid adatok. Az Egyesült Királyságban mért adatok alapján a gyermekek 7-8%-a szenved több mint 12 hét után is post-covidos tünetektől. A gyakoribb ilyen jellegű panaszok: fáradékonyság, fejfájás, álmatlanság, koncentrációs zavar, ízületi- és izomfájdalom, köhögés. Ezen panaszok a fizikai aktivitás csökkenéséhez, általános stresszállapothoz, mentális változásokhoz, az iskolai teljesítmény csökkenéséhez vezetnek. A dokumentum szót ejt a fertőzésen való átesettségről is: ilyen esetben a védettség kb. 6 hónapig tarthat, de nem 100%-os, és a delta variáns ezen a statisztikán tovább ronthat. A védőoltásokkal sokkal hatékonyabb védettséget értek el.
Az összesítésből a következő adatok derülnek ki:
- Az 5-11 évesek fertőzési adatai igencsak közelítenek a felnőttekéihez (ez a delta variánsnak, és a felnőttek átoltottságának is köszönhető).
- A gyermekeknél az antitest tesztek alapján jóval több az igazolatlan fertőzött, mint a felnőttek körében.
- Közel 2 millió esetből több mint 8300 gyermek került kórházba. A kórházba kerülő gyermekek harmada igényelt intenzív osztályos kezelést.
- Legalább 94 igazolt halálesetet jelentettek.
- A többszervi gyulladásos szindróma relatív gyakorisága magas ezen korosztályban (3200-ból 1)
- A post-covid szindróma szintén jelentős a gyerekek körében.
Konklúzió: jelen helyzetben a gyermekek nagyban hozzájárulnak a járvány terjesztéséhez, szerencsére azonban halálozási és kórházba kerülési adataik jóval enyhébbek a felnőttekéihez képest.
Relatíve magas veszélyt a szövődmények okoznak: elsősorban a további életminőséget nagyban károsító post-covid, illetve a többszervi gyulladásos szindróma kialakulása. A szívizomgyulladás (myocarditis) előfordulása 5-11 évesek között A betegség adta veszélyek után igyekeztünk utánajárni a védőoltás beadásának várható kockázatainak is. Jelen pillanatban hosszú távra visszatekintő (retrospektív), sok ember adatait feldolgozó anyag még nem áll rendelkezésre, mivel ezen korosztályban az oltást csak most engedélyezték. A klinikai engedélyeztetés során 2268 személyt vizsgáltak (1517-en kapták meg ténylegesen a vakcinát, a többiek placebót), ahol EGYSZER SEM FORDULT ELŐ szívizomgyulladás. A többi korosztályról többet tudunk. 2.5 millió oltott személyt vizsgálva kiderült, hogy a myocarditis előfordulás 2.13 eset /100.000 fő, 16-29 éves fiúk korosztályba 10.69 eset/100.000 fő volt. Ezek szinte kivétel nélkül mind enyhe, vagy közepes súlyosságú esetek voltak.
Magyarországon a közúti balesetben történő elhalálozás gyakorisága 4.46/100 000 fő/év!) Ezek voltak az oltás utáni statisztikák, de
Mi a helyzet oltás nélkül a 15 évnél fiatalabbak között?
A társadalom nagy része csupán pár hónapja hallott először a szívizomgyulladásról, azonban érdemes tudni, hogy ez a kórkép egyébként is előfordul, sokszor banális, ártalmatlannak tűnő fertőzések szövődményeként is.
A szívizomgyulladás előfordulása gyerekkorban Finnországban (ahol igen alapos a betegségdokumentációs rendszer) 1.95 eset / 100 000 fő / év. Ha figyelmesen megnézzük az adatokat, a következőket vesszük észre:
- a finn „békeidőbeli” (tehát oltás nélküli) szívizom gyulladás előfordulásának gyakorisága alig alacsonyabb, mint az Izraelben az oltáson átesettek közötti,
- 2 éves kor alatt az amúgy is nagyon ritka esetek száma még kisebb,
- 9-15 éves korban a fiúknál van több eset.
Ezt azért tartjuk fontosan megemlíteni, mert ahogy a finn adatokból is látható, a szívizomgyulladás egyébként is előforduló kórkép, sok adat, statisztikai kutatás szükséges ahhoz, hogy megtudjuk, mely esetek állnak egyértelmű összefüggésben az oltás beadásával (ez még felnőtteknél sem teljesen egyértelmű). Reméljük, a fenti adatsorok megemésztése után könnyebb, tudatosabb döntést tudnak majd hozni gyermekeik oltása mellett.
