H1N1 - vaklárma volt, vagy súlyos világjárvány?

Az immunrendszer korábbi, az influenza szezonális változatával történő találkozása mérsékelhette a 2009-es, egész világra kiterjedő járvány következményeit – olvasható a Clinical Infectious Diseases legfrissebb számában.

H1N1 - vaklárma volt, vagy súlyos világjárvány? Mi az igazság?

A Texas A&M Egyetem munkatársai a 2009-2010 influenzaszezon során felnőttek százait tanulmányozták, és arra a következtetésre jutottak, hogy azok, akik korábban már találkoztak a kórokozó szezonális változatával, kevesebb eséllyel fertőződtek meg, és amennyiben mégis, a következmények kevésbé voltak súlyosak, mint azoknál, akik immunrendszere még nem ismerte a vírust.

Az influenzafertőzésnek két formája van: a szezonális influenza, illetve a világjárványt okozó típus. A 2009-ben járványt okozó H1N1-törzs korábban a szezonális megbetegedésben jeleskedett, ezért megalapozott volt az a feltételezés, hogy az immunrendszer korábbi fertőzéseket illető memóriája ebben a H1N1 esetén is érvényesült. Maga a H1 egy, a vírus felszínén lévő fehérje, ezért az immunrendszer képes ellene antitesteket termelni, melyek a kórokozót felismerik, és meggátolják, hogy az az egészséges sejtekbe behatoljon. Ugyan a szezonális és a járványt okozó influenza mechanizmusa eltér, de a H1-fehérje mindkét formában jelen volt.

A H1N1-okozta influenzajárvány 2009 őszén tört ki, ennek során Dr. Robert Couch és munkatársai 513, kezdetben egészséges felnőtt egyén egészségügyi utánkövetését végezték el. A vizsgálat kezdetén mindegyik résztvevőtől vérmintát és toroknyálkahártya-mintát vettek. A járvány során 116-an betegedtek meg, melyet a 2010 tavaszán vett vérmintából, a specifikus antitestek szintjének mérésével mutattak ki. Akiknél az első vérminta azt mutatta, hogy korábban nem találkoztak a vírussal, 33 százalékban betegedtek meg. Ezzel szemben azoknál, akik már az első mérési ponton is rendelkeztek antitestekkel, a fertőzés csupán 18 százalékban jelentkezett.

Ezek alapján a kutatók megállapították, hogy azoknál, akiknél járvány kezdetén már megfelelő volt antitestek szintje, egyfajta védettség volt megfigyelhető, és amennyiben megbetegedtek, a betegség lefolyása a vártnál kevésbé bizonyult súlyosnak. Ugyan a védelem nem teljes, de ellensúlyozhatja a káros behatást, így a katasztrófa elkerülhető. Az 1918-as járványos influenzának 675 ezren estek áldozatul, ezzel szemben a 2009-es járványnak csupán 14 ezer halálesetet tulajdonítottak – ez a szám alacsonyabb, mint egy hagyományos influenzaszezon fatális következménye.

A megfigyelés hasonló, mint amit az 1977-es orosz influenza kapcsán leírtak: az a szintén H1N1-típusú vírus inkább a 25 évnél fiatalabbakat betegítette meg, ők ugyanis még nem találkozhattak ugyanazzal a vírussal, mely az 50-es években keringett.