Felkészülés a pandémiára – 1. rész

Általános kiindulási pontok

A pandémiára való felkészülés nagyban csökkentheti a világjárvány okozta humán- és gazdasági károkat. Emiatt az Egészségügyi Világszervezet ( WHO ) 2005-ben létrehozta a saját cselekvési tervét, amelyben iránymutatásokkal látja el az országokat a felkészülés tekintetében.

A felkészülés kulcskérdései nemzetközi, állami és vállalati szinten egyaránt:

• el kell készíteni mindenkinek saját pandémiás tervét, amelyben összefoglalják a különféle teendőket a pandémia fázisainak megfelelően,
• antivirális szereket kell készletezni, amelyek segíthetnek a kitörő világjárvány megfékezésében egészen addig a pontig, amíg el nem készül a pandémiás vakcina,
• növelni kell a szezonális influenza elleni átoltottság arányát,
• minden olyan készítményből készleteket kell létrehozni, amelyek segíthetik a pandémia leküzdését, megelőzését (prepandémiás vakcina, antivirális szerek, maszkok stb.),
• fontos az egészségügy, a gazdasági szféra (különös tekintettel a lakossági alapszolgáltatásokat nyújtók – energia, közlekedés és kommunikáció) tájékoztatása.

fontos az egészségügy, a gazdasági szféra (különös tekintettel a lakossági alapszolgáltatásokat nyújtók – energia, közlekedés és kommunikáció) tájékoztatása.

1. Nemzetközi felkészülés

A globális felkészülés alapját adó WHO megállapítások

Az alábbiakban azokat a megállapításokat foglaljuk össze, amelyek alapul szolgáltak a WHO pandémiás tervezéséhez:

• A pandémiás influenzavírusra mindenki fogékony lesz.
• A pandémia idején a teljes populációra vonatkozó megbetegedés aránya valószínűleg eléri vagy meghaladja a 30%-ot. A betegek aránya nagyobb lesz (40% körüli) az iskoláskorú gyermekek körében, majd az életkor előrehaladásával csökken. A munkaképes korú felnőttek közül átlagosan 20%-os megbetegedés várható a járvány idején.
• Néhány személy fertőződése nem jár majd klinikailag szignifikáns tünetek kialakulásával. A tünetmentesen vagy minimális tünetekkel zajló betegségben szenvedők továbbadhatják a fertőzést, és immunissá válhatnak a további fertőződésekkel szemben.
• Az influenzában megbetegedettek közül 50% keresi majd fel a járóbeteg-rendeléseket.
• A hatékony kezeléshez rendelkezésre álló antivirális gyógyszerek hozzáférhetősége miatt a következő járvány idején ez az arány magasabb lehet.
• A kórházi ellátásra szorulók és a halálesetek száma a pandémiás vírus virulenciájától függ. A súlyosabb és a kevésbé súlyos forgatókönyvek becslései között 10-szeres a különbség. Az elmúlt idők járványainak (1918-as spanyolnátha, 1957-es ázsiai influenza) tapasztalatai alapján két forgatókönyvet mutattak be A tervezést a súlyosabb forgatókönyv alapján kell végezni. Lsd: táblázat
• A súlyos és fatális kimenetel szempontjából veszélyeztetett rizikócsoportokat nem lehet előre pontosan meghatározni, de valószínűleg ide tartoznak majd a gyermekek, az idősek, a terhes nők és a krónikus betegségekben szenvedők.
• A munkából/iskolából való kiesés (távolmaradás) aránya a pandémia súlyosságától függ.
• Súlyos járvány esetén a betegség számlájára írható távolmaradás, a beteg családtagok ápolásának igénye és a fertőződéstől való félelem a járvány csúcsának heteiben elérheti a 40%-ot, a csúcsot megelőző és követő hetekben pedig kisebb munkából/iskolából való kiesési/távolmaradási arány várható.
• Számos közegészségügyi intézkedés (iskolabezárás, a fertőzöttek otthontartása, "szénszünet") növelheti a távolmaradás arányát.
• Az inkubációs periódus (a fertőződés és a tünetek jelentkezése közötti időszak) hossza az influenza esetében 2 nap.
• A megbetegedettek már a tünetek kialakulását megelőző napon terjeszthetik, továbbadhatják a vírust. A vírus továbbadásának kockázata a betegség első két napján a legnagyobb. Rendszerint a gyermekek szervezetéből származik a legtöbb a vírus, így a transzmisszió kockázata is az ő esetükben a legveszélyesebb.
• A fertőzöttek átlagosan további két embernek adják át a fertőzést.
• Az érintett közösségen belül a járvány körülbelül 6-8 héten át marad fenn.
• A betegségnek több hulláma (az a periódus, amely alatt a járvány végigsöpör az országon) is kialakulhat. Minden hullám 2-3 hónapig tarthat. A legnagyobb hullámok ezideig ősszel és télen alakultak ki, de egy járvány szezonalitását nem lehet pontosan előre jelezni.

A betegségnek több hulláma (az a periódus, amely alatt a járvány végigsöpör az országon) is kialakulhat. Minden hullám 2-3 hónapig tarthat. A legnagyobb hullámok ezideig ősszel és télen alakultak ki, de egy járvány szezonalitását nem lehet pontosan előre jelezni.

A WHO becslés - pandémiás megbetegedések

1. táblázat: Az influenzajárvány mérsékelt és súlyos forgatókönyvei alapján becsült* esetszám, forrásfelhasználás és mortalitás

*A becslés alapjául az Egyesült Államokban korábban zajlott járványok elemzés szolgált. Megjegyzendő, hogy ezek a becslések nem tartalmazzák a 20. századi járványok esetében még nem hozzáférhető beavatkozások potenciális hatásait.

Forrás:

Individuals & Families Planning (Pandemic.gov)

Planning Checklists (Pandemic.gov)

Avian flu: stock up or suffer (Times Online)

Tamiflu maker to reduce output of anti-viral drug (USA Today)

The Pandemic Influenza - The Australian Health Management Plan for Pandemic Influenza

Are we prepared for influenza pandemic (BMJ)