Ezért van több antibiotikum rezisztens a kórházban kezelt covidos betegek között

Vélhetően a járvány idején a kórházakban felírt antibiotikumok mennyiségének növekedése hozzájárult a rezisztencia növekedéséhez.

Dobson Szabolcs, gyógyszerengedélyeztetési szakértő írt arról egy új elemzés alapján, hogy emelkedett a COVID-19 járvány idején a kórházban szerzett, antibiotikum-rezisztens fertőzések száma az Egyesült Államokban:

"Az antibiotikum-rezisztencia kiugrása a kórházakban különösen magas volt a COVID-19-ben szenvedő betegek körében.

A kutatók azt feltételezik, hogy részben az antibiotikumok fokozott felírása és a pandémia alatti fertőzéskontroll csökkenése lehet a felelős.

Ezzel szemben a közösségben szerzett, rezisztens kórokozók által kiváltott fertőzések gyakorisága csökkenni látszott a járvány alatt.

Idővel a baktériumok és más mikroorganizmusok rezisztenciát alakíthatnak ki az antibakteriális gyógyszerekkel szemben, amelyek közé tartoznak az antibiotikumok, vírusellenes szerek, gombaellenes szerek és parazitaellenes szerek. Emiatt egyes fertőzések egyre nehezebben kezelhetők, és akár végzetessé is válhatnak.

Az antibiotikumok túlzott felírása és a rossz fertőzéskontroll elősegíti a gyógyszerrezisztencia kialakulását.

Aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a COVID-19-hez kapcsolódó másodlagos fertőzések kezelésében a fokozott antibiotikum-használat felgyorsította a rezisztencia kialakulását, de a közvetlen bizonyítékok hiányoznak.

Egy új amerikai tanulmány szerint a világjárvány megnövelte a kórházban szerzett, rezisztens kórokozók által előidézett fertőzések arányát a járvány előtti szinthez képest.

A kutatók eredményeiket az idei Európai Klinikai Mikrobiológiai és Fertőző Betegségek Kongresszusán (ECCMID) jelentették be, amelyre április 23. és április 26. között került sor Lisszabonban, Portugáliában.

A kutatók 2019. július 1. és 2020. február 29. között 271 amerikai kórházban hasonlították össze az a rezisztens kórokozók által okozott fertőzések arányát a 2020. március 1. és 2021. október 30. közötti aránnyal.

A kórházi felvételek teljes száma a pandémia előtti időszak 1.789.458-ról 3.729.208-ra nőtt a világjárvány idején. A legalább egy rezisztens kórokozók által okozott fertőzésben szenvedők száma 63.263, illetve 129.410 volt.

Összességében a rezisztens kórokozók által okozott fertőzések előfordulása 3,54/100 betegfelvétel volt a világjárvány előtt, és 3,47/100 betegfelvétel a világjárvány alatt.

Ez az arány azonban 4,92 volt azoknál a betegeknél, akiknél pozitív lett a koronavírus teszt

A negatív tesztet mutatók körében ez az arány 4,11 volt, míg azoknál, akik nem végeztek tesztet, 2,57.

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a betegeknél a fertőzés a kórházba kerülés előtt vagy után alakult-e ki.

Azokat a fertőzéseket, amelyeket a kórházi laborban tenyésztettek ki a felvétel után 2 nappal vagy kevesebbel, „közösségi eredetűnek”, azokat pedig, amelyeket több mint 2 nappal a felvétel után tenyésztettek ki, „kórházi eredetűnek” határozták meg.

A közösségben szerzett, rezisztens kórokozók által okozott fertőzések aránya a világjárvány előtti 2,76-ról a járvány alatt 2,61-re csökkent.

Azonban azoknál a betegeknél, akiknél a fertőzés a kórházban kezdődött, a fenti arány 0,77-ről 0,86-ra nőtt.

A kórházi eredetű, rezisztens kórokozók által okozott fertőzések a SARS-CoV2-re pozitív teszteredményt adók körében volt a legmagasabb, 2,18/100 betegfelvételenként.

Ez valószínűleg több tényezőt tükröz a járvány során, beleértve a koronavírus fertőzöttek lehetséges súlyosabb betegségét, a hosszabb kórházi tartózkodási időt, a súlyos COVID-19-ben szenvedő betegek másodlagos bakteriális és gombás fertőzéseit, a szteroidok és más immunszuppresszív szerek magas használatát, valamint a fertőzések elleni védekezést és az antimikrobiális kezelési gyakorlatokat, különösen a világjárvány korai szakaszában.

Ezekben az esetekben nem hat az antibiotikum - olvasson tovább!

Később, a járvány előrehaladtával a klinikusok jobban megértették, hogy mely betegeknél nagyobb a kockázata a bakteriális fertőzések kialakulásának.

Vélhetően a járvány idején a kórházakban felírt antibiotikumok mennyiségének növekedése hozzájárult a rezisztencia növekedéséhez."

Hivatkozás: https://www.medicalnewstoday.com/.../covid-19-may-have...