Ezeknél a betegségeknél alacsony hatékonyságú a Pfizer-vakcina
A hemato-onkológiai betegeket vizsgálva mostanra az látszik, hogy a koronavírus elleni vakcinák kiváltotta immunválasz kérdéses.
A vakcináció kezdete óta jelentős mennyiségű információt gyűjtöttek az onkológusok, hemato-onkológusok, és kiderült, hogy számos betegnél, elsősorban a non-Hodgkin-limfómás betegeknél, illetve bizonyos daganatterápiában használt gyógyszerek szedése esetén a Covid-19 elleni vakcinák hatásossága jelentős mértékben csökken.
Gyűjtik az adatokat az oltások hatásosságáról
A tumoros betegek és közülük is azok, akik hemato-onkológiai betegek, már a Covid-19 elleni védőoltások alkalmazásának a kezdeti szakaszában is priorizált betegcsoportnak minősültek. Vagyis, a szakemberek azt mondták, hogy nekik az elsők között kell lenniük, ha a koronavírus elleni védőoltás felvételéről van szó. Számukra elsősorban a Pfizer-BioNTech mRNS-alapú vakcináját (BNT162b2) javasolták. Tény azonban, hogy a Covid-19 elleni vakcinák hatásosságát illetően ennél a betegcsoportnál nem állt rendelkezésre nagyszámú adat.
Heidelbergi kutatók egy nagyszabású vizsgálatot indítottak ezen a területen, és a jelenleg rendelkezésre álló eredményeikről az Amerikai Hematológiai Társaság (ASH) 63. éves gyűlésén számoltak be.
A németországi vizsgálatban 373 hemato-onkológiai beteg (átlagéletkor 64 év) vett részt; közülük 101 beteg krónikus mieloid leukémiás volt, 76-an mieloproliferatív megbetegedésben szenvedtek, 60-an indolens non-Hodgkin limfómások voltak, 18 betegnél agresszív non-Hodgkin limfóma, 9 főnél Hodgkin-limfóma volt jelen.
A páciensek 77 %-át Pfizer/BioNTech vakcinával oltották be, 10 %-uk a Moderna oltóanyagát vette fel, 7 %-uk AstraZeneca oltásban részesült, míg 6 %-uk az AstraZeneca oltás után másodikként Pfizer/BioNTech vakcinát kapott. A második oltás után két héttel valamennyi betegnél megmérték az immunválasz erősségét jelző paramétereket, az ellenanyagszintet. A betegeknél a mért antitest-koncentráció 0,4 és 250 U/ml közötti volt, miközben ismert, hogy a legalább 0,8 U/ml értékek számítanak elfogadhatónak.
Minden 7. betegnél elmaradt a vakcinák utáni immunválasz
Az eredmények rámutattak arra, hogy a hemato-onkológiai betegeknek csak a 85 %-ánál alakult ki megfelelő immunválasz az oltást követően. A hemato-onkológiai megbetegedések különböző típusainál azonban igen eltérő volt a vakcinákra adott válasz. Míg a krónikus mieloid leukémiás betegek 99 %-ánál kialakult az immunválasz, addig az aggresszív non-Hodgkin limfómás betegek mindössze 55 %-ánál, és az indolens non-Hodgkin-limfómások 58 %-ánál. Vagyis, a non-Hodgkin limfómások közel fele a két adag vakcina után sem volt védett.
Kiderült az is, hogy bizonyos gyógyszeres kezelések, köztük a rituximab, a ruxolitinib és az ibrutinib/akalabrutinib kezelések alacsonyabb immunválasszal járnak együtt. Vagyis, ha ilyen kezelésekben részesül a beteg, jóval kisebb eséllyel hatásosak nála a Covid-19 elleni vakcinák.
Olvasson tovább! Ilyen, amikor rákos elváltozást jelez a nyirokcsomó
A vizsgálat alapján nem elég az oltás
A hemato-onkológiai betegeknél a vakcinák kiváltotta immunválasz kérdéses. Éppen ezért, esetükben különösen veszélyes lehet csupán a vakcináció biztosította védelemre alapozni. Amellett maszkviselés, a szociális kontaktusok korlátozása, a családtagok oltása is javasolt. A kezelőorvosnak kellene dönteni arról is, hogy mikorra legyen időzítve az Covid-19 elleni oltás és mikorra legyen időzítve a szükséges gyógyszeres kezelés.
Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész
Forrás
(1) https://www.aerzteblatt.de/treffer?mode=s&wo=1041&typ=1&nid=130058&s=non%2Dhodgkin
(2) https://ash.confex.com/ash/2021/webprogram/Paper146832.html
