Ez Kemenesi határozott véleménye a felbukkant majomhimlőről

Egy igen váratlan, Afrikára jellemző zoonózis, a majomhimlő vírus okoz fertőzéseket a nyugati világban. A kezdeti tünetek könnyen összekeverhetőek más megbetegedéssel.

Semmiképpen sem hasonlítható a COVID-19-hez, nem várhatóak komoly esetszámok, hiszen ez egy emberről-emberre nehezen terjedő fertőzés – foglalta össze tömören véleményét legújabb Facebook-bejegyzésében Kemenesi Gábor.

A virológus kiemelte, hogy korábban is voltak behurcolt esetek, minimális terjedéssel, ám ami a mostani esemény érdekessége, hogy egyelőre járványügyileg nem köthetőek az esetek egymáshoz, a terjedés módja, mintázata és a forrás tehát egyelőre nem vagy csak részben ismert – ennek feltárása folyamatosan zajlik. Így az átlagember számára ez egyelőre egy érdekes hír és egy újabb példa, hogy a modern világban mennyire határtalan lehetőségei vannak egy-egy ritka fertőző ágensnek is.

Ma kiderült, hogy az egyelőre ismeretlen forráshoz köthető majomhimlős esetek nem korlátozódnak Angliára, jelenleg öt ország szerepel az érintettek listáján. A helyzet különlegessége, hogy egy tipikusan a trópusokra, Afrika bizonyos régiójára jellemző zoonózisról van szó, melyet általában behurcolt esetek formájában láthatunk máshol. Itt követhető az aktuális helyzet, az érintett országok és esetszámok.

Mik azok a himlővírusok?

A koronavírusoknál már megszokhattuk, hogy egy-egy víruscsoport nagyon sokféle taggal és különféle tulajdonságú, kockázatú vírusokat tartalmazhat. A Poxviridae család is egy hatalmas víruscsalád, ezen belül az úgynevezett Orthopoxvirus vírok közé tartozik a Majomhimlő vírus is. Tipikus zoonótikus (tehát állatról emberre terjedő fertőzés) vírus, legvalószínűbb természetes gazdái Közép – és Nyugat-Afrikában élő rágcsálók, közöttük tünetmentesen terjed és fennmarad a vírus. A rágcsálók egyébként igen jelentős gazdának számítanak más himlővírusoknál is, hazánkban is ismert a tehénhimlő terjesztésében betöltött szerepük, ezt korábban a mi laboratóriumunk is vizsgálta. A majomhimlő nevéből is látszik, hogy alapvetően főemlősöket érint a megbetegedés, amely a rágcsálókról vagy más fertőzött állatról történő sikeres átugrási eseményt követően emberről-emberre is képes limitált terjedésre.

Az emberiség történelmét évezredeken keresztül alakító feketehimlő közeli rokonáról van szó, ahhoz nagyon hasonló tüneteket, ám ahhoz képes jóval enyhébb megbetegedést okoz. A természetes gazdával nem rendelkező, csak embereket fertőző feketehimlő 1980-as eradikációja óta, a majomhimlő lépett elő a legfontosabb, embereket érintő himlővírussá.

Mi az a majomhimlő?

A vírus 1958-ban fedezték fel és emberben elsőként 1970-ben írták le a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Szórványosan megjelenő emberi eseteket összesen 11 afrikai országból jelentettek. Az eddigi legnagyobb dokumentált járványt 2017-ből Nigériából ismerjük, melynek során több száz emberi megbetegedést regisztráltak.

A vírust Afrikán kívül behurcolt esetek formájában ismertük. 2003-ban az USA-ban több emberi fertőzést is leírtak, melyek közül mindegyik visszavezethető volt egy házikedvencként tartott, fertőzött társas prérikutya állományhoz, ahol minden beteg érintkezett ezekkel az állatokkal. A prérikutyák egyébként Ghánából importált rágcsálóktól fertőződtek meg. Minimális terjedéssel járó behurcolt eseteket több országból is ismertünk.

Volt már olyan, hogy védőoltással kiirtottak egy vírust a Föld színéről?

A vírusnak két, genetikailag elkülönülő variánsa van, a Kongó-medence variáns és a Nyugat-Afrikai variáns. Előbbi súlyosabb lefolyású és jobban terjedő, míg az utóbbi enyhébb megbetegedést okoz és kevésbé terjed jól emberről emberre. A mostani helyzetet az eddigi információk alapján, az utóbbi, enyhébb változat okozza.

Hogy terjed, mik a tünetek?

Állatról, a fertőzött állat vérével, testváladékaival vagy majmok esetében kiütéseivel történő érintkezés során, míg emberről a fertőzött ember kiütéseivel vagy a kiütések által kontaminált felületekkel (pl: ruha, ágynemű) való érintkezéssel. Testváladákokkal és légúti cseppekkel is terjedhet ám semmiképp se keverjük össze a COVID-19-nél megismert, rendkívül hatékony légúti terjedéssel. Itt egy nehézkes, hosszú és közeli kontaktust követelő terjedés ismert, így főként családtagok, közeli hozzátartozók kerülnek látókörbe egy-egy terjedési esemény során.

• Az inkubációs idő, tehát a fertőzéstől a tünetek megjelenéséig tartó időtartam nagy általánosságban 5-től 13 napig tart.
• A kezdeti tünetek könnyen összekeverhetőek más megbetegedéssel: fáradtság, láz, nyirokcsomó duzzanat, izomfájás, hátfájás stb.
• A karakterisztikus kiütések 1-3 nappal a láz megjelenését követően jelentkeznek, főként az arcon és végtagokon hangsúlyosak.
• A kiütések, más himlőfertőzéshez hasonlóan kiemelkednek, feltelnek majd idővel kifakadnak és leszáradnak.
• A kiütések a nyálkahártyákon és egyéb testrészeken is megjelenhetnek, de kifejezetten a nyálkahártyán való megjelenést feltételezik a cseppfertőzéses terjedés mögött, mint erősítő tényező.
• A tünetek 2-4 hétig eltarthatnak, specifikus terápiára nincs lehetőség, támogató kezelést szoktak nyújtani.

Van vakcinánk vagy bármely eszközünk?

Célzott gyógyszeres terápia nincs, de vakcina van. Az eredetileg feketehimlő ellen készült vakcinák bizonyos fokú védelmet nyújtanak a közeli rokon majomhimlő vírus ellen is. Az EU-ban engedélyezett IMVANEX készítmény korábban már alkalmazásra került behorcolt majomhimlős esetek és azok kontaktjainál.

Egyébként a piacon többféle, feketehimlő elleni készítmény is létezik, melyek az orthopoxvírus csoport más vírusai ellen is bizonyos fokú védelmet nyújtanak, így kerülhetnek ezek felhasználásra más himlővírusok ellen is.

Helyzetértékelés

Egyre több, egymáshoz egyelőre csak részlegesen köthető emberi fertőzésre derül fény. A jelenlegi mintázat és ismeret alapján, a kontaktkutatás során várhatóan a közeljövőben újabb eseteket is felderíthetnek. Amit fontos tudni a helyzetről, hogy egy olyan vírus terjedését kell a szakembereknek feltárniuk, melyről viszonylag korlátozott, teljesen más közegből (Afrika) származó járványügyi adataink vannak. Az epidemiológiai háttér egészen más a vírus hazájában, így komoly felderítőmunka zajlik jelenleg. Megnyugtató, hogy Afrikával ellentétben a nyugati világban fejlett egészségügyi háttér van, így az érintett emberek támogató kezelése jól biztosított.

És a legfontosabb – a rendkívüli figyelem ellenére egy emberről-emberre nehezen terjedő vírusról van szó, a szakértők nem számítanak számottevő esetszámnövekedésre. Ráadásul az eddigi hírek szerint a vírus enyhébb megbetegedést okozó, nyugat-afrikai variánsáról van szó. Virológiai és epidemiológiai szempontból azonban bizonyára sok fontos újdonságra fog a közeljövőben fény derülni.

---UTÓLAGOS KIEGÉSZÍTÉS--

Máris két országgal gyarapodott a lista. Ameddig a fertőzési láncolatok nincsenek felderítve, a kontaktuskutatás zajlik, csak találgatni tudunk a terjedés mögött álló okok kapcsán. Ne feledjük - a járványügyi felderítés során még jöhetnek meglepetések, újabb országok és esetek, ám továbbra is alacsony esetszámról van szó és egy olyan vírusról melynek terjedési tulajdonságai egészen mások és nem is mérhetőek a koronavírusoknál tapasztaltakhoz.

Források:

Who tájékoztató, járványügyi jelentés: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/monkeypox

https://www.who.int/.../disease-outbreak.../item/2022-DON383

https://www.gov.uk/.../monkeypox-cases-confirmed-in-england

Tudományos cikkek:

https://www.thelancet.com/.../PIIS1473-3099(19.../fulltext

https://journals.plos.org/plosntds/article?id=10.1371/journal.pntd.0010141

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/35263559/

Himlővírusok családfája (filogenetika, kettes ábra): https://www.mdpi.com/1999-4915/9/6/142