Egy rettegett kór: a HPV
Az utóbbi években előtérbe került egy régóta létező, de eddig sokadrangúként kezelt vírus, amely elsősorban a méhnyakrákért felelős, de sok egyéb baj forrása is lehet.
A nők jól ismerik azt az eljárást, amikor a nőgyógyásznál évente mintát vesznek egy rákszűréshez, az azonban csak az utóbbi években került előtérbe, hogy ennek mennyire is nagy jelentősége van. A tévében, rádióban, újságban rendre szembejön velünk három betű: HPV, és a rendre ismétlődő kampány sikerét jellemzi, hogy ha a pontos részleteket nem is, de alapinformációkat már a nők nagy része el tud mondani a humán papillomavírusról.
Most ezeket az információkat egészítjük ki néhány részlettel, hogy még jobban tisztában legyen vele minden nő, milyen veszélyeket rejt magában, ha nem ismerik fel időben a HPV támadását. A HPV valójában egy gyűjtőnév, ami több mint 100 különféle típust foglal magában.
Néhányuk viszonylag ártatlan, csak közepes fertőzést vagy szemölcsöt okoznak, ám nyilvánvalóan nem ezektől kell félni, amikor a szűrővizsgálatok fontosságát hangsúlyozzuk. A HP-vírusok egyes csoportja ugyanis bőrdaganatot, mások pedig méhnyakrákot és egyéb, a nemi szervekhez köthető rákot okoz.
A HPV ugyanabból az örökítőanyagból, a DNS-ből épül fel, mint amit az emberek is továbbadnak utódjaiknak. A DNS szabályozza a működést, és a HPV épp ezt használja ki: beépül az egészséges sejtekbe, majd azokat átkódolják, ezáltal biztosítják a környezetben lévő sejtek működésének befolyásolását és a saját szaporodásukat is. Közben a sejtek természetes védekező mechanizmusát is kikapcsolják, emiatt fordulhat az egyszerű HPV-fertőzés rákos elváltozásba, mert a sejtek már nem képesek védekezni a károsító hatások ellen.
A fertőzés súlyosságát jól mutatja, hogy a nők között a méhnyakrák a második leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat, melyekért 10-ből 9 esetben a HPV a felelős. A vírus akár évekig is lappanghat, ami egyrészt rossz hír, hisz nem utal semmi tünet a jelenlétére, ám ugyanakkor épp ez az előnye is: rendszeres szűrővizsgálattal könnyű felfedezni, még mielőtt valóban támadásba lendülne.
Ha a citológiai vizsgálat HPV-jelenlétet mutat ki, további vizsgálatok során megállapítják, mekkora a kockázati szint mértéke. Alacsony rizikó esetén elegendő a rendszeres citológiai szűrés, közepes vagy magas kockázati szintnél, de még a rákos daganat kialakulása előtt egy egyszerű, általában pár perces műtét során eltávolítják a fertőzött területet, ami ráadásul a fogamzóképességre sincs hatással, később viszont fokozott odafigyelést igényel a rendszeres szűrővizsgálat.
A méhnyakrák kialakulása után az egész méhet el kell távolítani, az utókezelés a daganat típusától, kiterjedésétől is függ.A férfiaknál a HPV-fertőzöttség jellemzően nem alakít ki tényleges betegséget, ám hordozóként továbbadhatja a vírust a partnerének, ezért nagyon fontos, hogy ha egy nőt HPV-fertőzéssel kezeltek, akkor a párja is végeztessen el egy vizsgálatot, szükség esetén pedig vegyen részt a kezelésben, hogy ne fertőzze vissza újra és újra kedvesét.
