Egy járvány 5 vakcina: kiderült, melyik mennyire véd(ett) minket

2021 novemberében már nem vagyunk annyira védettek, mint azt a publikáció adatai mutatják. Táblázatban mutatjuk az adatokat.

A Clinical Microbiology and Infection nemzetközi szakmai folyóiratban jelentek meg elsőként azok a vakcinák hatásosságára vonatkozó adatok, amiket az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni oltások során Magyarországon gyűjtöttek, 3,7 millió személy immunizálását követően.

A vizsgálati eredmények jelentőségét emeli, hogy 5 különféle oltóanyag (Pfizer-BioNTech, Moderna, Szputnyik V, AstraZeneca, illetve a Sinopharm) esetén kerül bemutatásra az, hogy melyik vakcina mennyire véd a megfertőződéstől, illetve a Covid-19-cel összefüggő elhalálozástól. Az eredmények korcsoportonkénti bontásban kerülnek ismertetésre, így képet kapunk arról, hogy melyik oltóanyag hatásossága magasabb vagy alacsonyabb egy adott korcsoport esetén.

Megnyugtató tudni, hogy valamennyi vakcina által nyújtott védelem magas vagy kiemelkedően magas fokú volt a vizsgált periódusban.

A legfontosabb adatok dióhéjban

A fertőzéssel szembeni védelem 68,7 % és 88,7 % között változott, míg az elhalálozással szemben 87,8 % és 97,5 % hatásossággal védtek az oltóanyagok. Kiemelendő, hogy a 16-44 éves korosztályban valamennyi vakcina 100 %-os védelmet biztosított a Covid-19-cel összefüggő elhalálozással szemben, azaz egyetlen kétszer oltott 16-44 éves sem veszítette életét Covid-19 miatt a vizsgált időtartam alatt.

Oltóanyagonkénti bontásban a mellékelt táblázatban láthatók az adatok

Lényeges azonban a korosztályonkénti bontás is, amit a korábban sok sajtóhírt kavart Sinopharm esetén részletesen mutatunk be. Az adatokból látható, hogy az elölt vírust tartalmazó Sinopharm oltóanyag csak a 85+ korosztály esetén bizonyult jelentősen kisebb hatásosságúnak. Ezek a valós életből nyert, ún. real-world adatok egyben rávilágítanak az ellenanyagszint-mérések buktatóira is, és arra, hogy egyetlen típusú ellenanyag (S-fehérjével (=spike-protein) szembeni ellenanyagszint) szintjének a mérése és összehasonlítgatása milyen téves következtetésekhez vezethet. Megjegyzendő, hogy például az AstraZeneca kétszeri oltása a 85+ korosztályban a Sinopharm-énál alacsonyabb, csak 38,7 %-os védelmet kínált a megbetegedéssel, míg 38,3 %-os védelmet az elhalálozással szemben.

2021 novemberében már nem biztos, hogy ez a helyzet

Hangsúlyozandó, hogy a fenti nemzetközi tudományos közleményhez történő adatgyűjtés 2021. január 20. és 2021. június 10. között zajlott, és a megfertőződési, illetve elhalálozási adatokat a vakcinák második dózisának beadását követő 7. naptól gyűjtötték össze (emiatt nem állnak rendelkezésre Janssen oltóanyaggal kapcsolatos adatok, mert júniusig igen alacsony volt a hazai immunizáltak száma).

Ha ilyen antidepresszánsokat szed, könnyebben átvészelheti a Covid-fertőzést - olvasson tovább!

Tudva azt, hogy a tömeges oltások Magyarországon 2020. év végén indultak el, ez azt jelenti, hogy a vizsgált időperiódusban valamennyi vakcina még „frissen” hatott, és gyakorlatilag a hatékonysága maximumát mutatta. A beadott oltások zöménél 4 hónap sem telt el a második adag beadása óta. Így értelemszerű, hogy a kapott hatásossági adatok magasak, illetve igen magasak.

Azóta már kiderült, hogy a vakcinák hatásossága idővel csökken, a Pfizer vakcina esetén például 6 hónap elteltével a SARS-CoV-2-fertőzéssel szembeni védelem hatásfoka csupán 20 % körüli lesz (katari adatok, szintén nemzetközi közlemény alapján) (2). Feltételezhető, hogy ez más vakcinák esetén is így van. Vagyis, jelenleg, az oltás felvétele után 6-10 hónappal, nagy eséllyel merőben más képet kapnánk valamennyi oltóanyag esetén.

Emellett, a vizsgálat lezárultat követően terjedt el széles körben Magyarországon a delta variáns, ami a jelenlegi, negyedik fertőzéshullámot is okozza. Nem ismeretes pontosan az sem, hogy a vírus mutálódása mekkora hatásosságbeli csökkenést idéz elő az egyes vakcináknál. Ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket meg tudjuk válaszolni, egy másik összefoglaló közleményre lesz majd szükség, ami egy későbbi időperiódusban elemzi a vakcinák kínálta hatásosságot.

Dr. Budai Marianna PhD.

szakgyógyszerész

Forrás

(1) https://www.clinicalmicrobiologyandinfection.com/article/S1198-743X(2100639-X/fulltext

(2) https://mediacenteratypon.nejmgroup-production.org/NEJMoa2114114.pdf