Egy fenyegető vírusbetegség, a hepatitis - gondolatok a világnap kapcsán
A hepatitis világnapját 2008 óta május 19-én rendezik meg az egy évvel korábban alakult Hepatitis Világszövetség döntése nyomán. (Korábban szeptember 30. volt az időpont.) Célja, hogy felhívja a figyelmet a vírusok okozta krónikus májgyulladásra, kialakulásának okaira és a betegség korai felismerésének jelentőségére.
A hepatitis megnevezés különböző vírusok által okozott fertőzéses májártalmak gyűjtőneve, a jelenleg ismert vírusokat A-tól G-ig jelzik. Tüneteikben sok a hasonlóság, így a májgyulladás és a sárgaság, de kórokozóik és az okozott betegségek különböznek egymástól. A hepatitis vírusok a kórokozótól függően két fő formában terjednek: a hepatitis A és E a tápcsatornán keresztül (például fertőzött élelmiszerrel, vízzel), a , C, D és a többi vírus vérrel és testnedvekkel (ondó, hüvelyváladék, nyál). Utazóknak mindenképpen érdemes oltással védekezniük az A és a B vírus ellen, a C ellen nincs vakcina.
A világon mintegy félmilliárd ember szenved krónikus hepatitis B vagy C fertőzésben, Magyarországon pedig a vezető halálozási okok szerepel a krónikus májbetegség. A hazai hepatitis-fertőzöttek száma több mint százezerre tehető, de nagy többségük erről nem is tud.
A tünetei 2-3 héttel a fertőzött étel fogyasztása után jelentkeznek, általánosan rossz közérzet, gyengeség, hasi panasz, hányinger kíséretében. Ezek után alakul ki a bőrön és a szemfehérjén látható sárgaság, a széklet világos, a vizelet sötét színűvé válik, a gyógyulás 2-3 hétig is eltarthat.
Évente egymillió ember hal meg világszerte a kór súlyosabb fajtájában, a hepatitisz B okozta májrákban és májzsugorban. Ennek fő oka, hogy becslések szerint csak minden tizedik fertőzött kap gyógyszeres kezelést. Több mint kétmilliárd olyan ember él a világon, aki megfertőződött hepatitis B-vel valamikor az élete során. Évente egymillió ember fertőződik meg Európában. Magyarországon kötelezően oltják 1999 óta a 14 éveseket, ennek is köszönhetően száz alatti számra csökkent az évenkénti hepatitis B fertőződések száma.
A hepatitis C-nek is nagyon komoly következményei lehetnek: ha nem kezelik, májzsugorodáshoz, májrákhoz is vezethet. A legtöbb fertőzött nem is tud betegségéről, mert a kórokozó a máj sejtjeit alattomosan pusztítja, az első tünetek olykor csak 20-30 év múlva jelentkeznek. Így azután nagyon fontos a megelőzés, a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzése. Az ilyen megbetegedés három csoportban jelentkezik az átlagosnál jóval többször: az 1991 előtt vérátömlesztésen átesett emberek, a kábítószer-fogyasztók és a tetováltak között. A nők ellenállóbbak a C vírusra a férfiaknál. A világon jelenleg 180-200 millióra tehető a krónikus hepatitis C vírus által fertőzöttek száma. Mivel a betegséget már egy rutin laboratóriumi vizsgálat is kimutathatja, bármely ismeretlen eredetű tünet észlelésekor érdemes a háziorvoshoz fordulni. Időben felismerve a betegség gyógyítható, a vírust ki lehet irtani a szervezetből, így megszűnik a fertőzőképesség és megelőzhető a rák kialakulása.
