Covishield indiai vakcina: mennyire hatásos, mik a mellékhatásai?
Hamarosan Magyarországon is elérhető lesz a Covishield Covid-19 vakcina. Hasonlít az AstraZenecahoz, de mit tud valójában, kinek ajánlott, kinek nem?
Covishield: majdnem az AstraZeneca
A Covishield-et nagyon könnyű elhelyezni a már meglévő koronavírus oltások között, hiszen az mind az összetételében, mind a gyártási folyamatában, mind pedig a kész termék jellemzőiben erősen hasonlít az AstraZeneca vakcinájához. Olyannyira, hogy az AstraZeneca oltóanyaggal kapcsolatos klinikai vizsgálatok eredményei érvényesnek tekinthetők az indiai vakcinára, a Covishieldre is. Mindez nem a véletlen műve. India és egyben a világ legnagyobb vakcinagyártó vállalata, a Púne városban található Serum Institute of India az AstraZeneca-val és az Oxfordi Egyetemmel együttműködve kezdte meg a Covishield gyártását.
Az 1966-ban alapított Serum Institute of India tetanusz elleni védőoltást, kígyómarás elleni szérumokat éppen úgy gyárt, mint csecsemőkori kötelező védőoltásokat (pl. MMR, BCG, DPT) vagy influenza elleni védőoltást. Hatalmas gyártókapacitással bír, hiszen az indiai gyártó csak a Covishield-ből 1 milliárd dózis legyártását ígérte 2021 végére. Emellett, az indiai vakcinaóriás egyéb Covid-19 elleni védőoltások gyártásának is aktív részese (lesz), így például a koronavírus tüskefehérjéjét tartalmazó Novavax védőoltás, illetve egy innovatív, orron keresztül alkalmazható Covid-19 elleni „oltóanyag” gyártását is felvállalta.
Covishield: adenovírusba épített koronavírus gén
Az összetétel és a hatásmechanizmus alapján a Covishield ún. vektor alapú oltóanyag. Ennek a lényege az, hogy egy semleges hordozó vírus viszi be az emberi szervezetbe a koronavírus tüskefehérjéjének a genetikai információját. Jelen esetben a hordozóvírus, vagyis a vektor a csimpánz adenovírus, ami magával cipeli a koronavírus egy darabkájának (a tüskefehérjének) a genetikai kódját.
A vektor alapú koronavírus védőoltások lényege az, hogy a védőoltást követően az emberi szervezetben az adenovírusba beépített gén információi alapján olyan koronavírus tüskefehérje keletkezik, ami immunválaszt vált ki, vagyis a fertőzéstől védő információt közvetít, és védekezésre sarkallja az immunrendszert. A vakcinákkal beadott adenovírusok rövid időn belül kiürülnek az emberi szervezetből. A tudomány jelenlegi állása szerint nem áll fenn annak a rizikója, hogy a hordozóvírusok genetikai anyaga beépülhet a humán genetikai állományba.
Hangsúlyozandó, hogy a Covishield oltóanyag semmilyen formában nem tartalmaz élő vagy gyengített koronavírust, ami bárkit is megbetegíthetne; és a hordozóként funkcionáló adenovírus sem tud légúti betegséget okozni.
Ez is érdekelheti:
- Szputnyik V: hogyan működik az orosz vakcina?
- Ezek a brit mutáció tünetei
- Ezt jó, ha tudja a kínai vakcináról
- Koronavírus tünetei napról napra
Kétszer kell beadni, normál hűtőszekrényben tárolható az indiai vakcina
Az indiai vakcina 18 év fölötti személyeknél alkalmazható, esetükben két oltásra van szükség, 4-12 hét eltéréssel. Az AstraZeneca oltóanyaggal kapcsolatos vizsgálatok alapján a második adagot követően kialakuló védelem 62 %-os.
A Covishield oltóanyag is hasonló jellegű mellékhatásokat okozhat, mint a már ismert AstraZeneca vakcina, vagyis: érzékenység a beadás helyén (63,7%), fájdalom a beadás helyén (54,2%), fejfájás (52,6%), fáradtságérzés (53,1%), izomfájdalom (44,0%), rossz közérzet (44,2%), emelkedett testhőmérséklet (beleértve a hőemelkedést (33,6%) és a 38 °C feletti lázat (7,9%)), hidegrázás (31,9%), ízületi fájdalom (26,4%) és hányinger (21,9%).
Az Indiában gyártott oltóanyag külön előnye, hogy az +2 °C és +8 °C közötti tárolást igényel, így a háziorvosi rendelőkben is egyszerűen tárolható, kényelmesen használható oltóanyag.
Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész
