Cifra utóhatásokról számolnak be a koronavírus fertőzésen átesettek
Pszichoszomatikus tünetek, rémálmok, tartós szaglásvesztés, pánikrohamok – csak néhány példa, amely előfordulhat a post-Covid során. Zacher Gábor beszámolt olyan esetről is, amikor valaki csak a vas, a szalámihéj és az ázott pulikutya szagát érezte a betegség után, a többi szagot nem.
Súlyos utóhatásai vannak Magyarországon a koronavírus-járványnak - hangsúlyozta Zacher Gábor, a Hatvani Kórház sürgősségi osztályán dolgozó orvosa a portfolio.hu-nak. Azok, akik lélegeztetésre szorultak, akár 20-25 kg-os súly- és izomvesztést is elszenvedhettek. Zacher arról is beszélt, hogy sajnos van, aki két oltás után hal meg a koronavírusban, a vakcina mégis nagyon hatékony: az oltottak 13-14-szer kisebb eséllyel halnak bele a betegségbe, mint az oltatlanok.
Széles skálán jelentkeznek a post-Covid hatások
A Hatvani Kórházban hosszabb előjegyzéssel ambulanciát működtetnek a poszt Covidos betegek kezelésére.
„Cifra dolgok jönnek elő. A tüdő kötőszövetes károsodását, vagy a szívizomgyulladást még értettük, de azt, hogy a betegség után valakinek miért hullik foltokban a haja, miért csak 3 kellemetlen szagot érez, a többit pedig nem, vagy miért vannak bőrérzékelési zavarai, amit semmi sem magyaráz, az számunkra is furcsa volt” – sorolta a poszt-Coviddal kapcsolatos eddigi tapasztalatokat Zacher Gábor.
A post-Covid tünetei és kivizsgálása - olvasson tovább!
Zacher Gábor beszámolt olyan esetről, amikor valaki csak a vas, a szalámihéj és az ázott pulikutya szagát érezte a betegség után, a többi szagot nem. Illóolajok 20-25 másodperces szagoltatásával próbálták őt visszahozni a szagok világába, egy idő után sikerrel. Az egyik férfi betegük bőrégéssel kapcsolatos problémájára is sikerült megoldást találni. Ő mindig ugyanott érzett égő, viszkető érzést, ha felöltözött. Sem bőrirritációt jelző hagyományos tünetei, sem idegrendszeri, vagy idegvégződésekkel kapcsolatos problémái nem voltak. Speciálisan, a koronavírus után jelentkeztek ezek a tünetek, nála is sikerült ezeket csillapítani. Más kérdés, hogy az orvosok nem tudják, hogyan.
„Vannak, akiknek visszatérő rémálmaik vannak, de olyan is akad, aki memóriaproblémákkal küzd. A memóriazavarnál például jó terápiának bizonyult a verstanulás. Még nekünk is nagyon sokat kell tanulnunk ezeknek a hatásoknak a kezeléséhez. Nemzetközi sztenderdek sincsenek nagyon erre” – összegzett Zacher Gábor. Sok betegnél egyébként pszichoszomatikus tüneteket is tapasztalnak. Például, teljesen indokolatlan fulladást, amikor már rég nincs a szervezetében a vírus. Az esetükben a pszichoterápia jelent megoldást, hogy le tudják küzdeni a betegséggel kapcsolatos félelmeiket.
A legnehezebb időszakra az számíthat, aki lélegeztetőgépen volt
Akit 30 napig, vagy idős betegnél akár 2-2,5 hónapig is lélegeztetnek, annál óhatatlanul előfordul a 20-25 kilogrammos súlyveszteség, és a jelentős mértékű izomvesztés. Az ő esetükben, akár már a lélegeztetés alatt, a fokozatos, gyógytornás terhelés jelent megoldást.
A sürgősségi osztályon dolgozó orvos szerint fontos lenne, hogy az oltási adatok nyilvánosak legyenek. Az egészségügyi szakmában például hiányolják azt, hogy nem lehet tudni, az új betegek között mennyi az oltott és hányan vannak, akik semmilyen vakcinát nem kaptak. Szerinte ezeknek az adatoknak a nyilvánosságra hozatalával új lendületet lehetne adni a koronavírus elleni oltásnak azok körében, akik szkeptikusak a vakcinákkal szemben.
Koronavírus: ilyen, amikor az ízületi gyulladást a post-Covid okozza - kattintson!
Nagy nemzetközi kutatások tanulsága szerint a COVID-19 fertőzésen átesett betegek közel harmadánál mutatkoznak hosszútávú neurológiai, vagy pszichiátriai tünetek, azaz a post-Covid tünetek. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa a kutatási eredményekről és a neurológiai kivizsgálás jelentőségéről beszélt.
A post-Covid tünetei
Számos tanulmány vizsgálja, hogy a koronavírus fertőzés után milyen mértékben nő meg a kockázata a mentális és neurológiai rendellenességeknek. Egy új analízisben 236 ezer korona víruson átesett beteg egészségi adatait elemezték, akiknél 14 különböző mentális és neurológiai rendellenesség jelenlétét vizsgálták. Azt találták, hogy 34 %-uk kapott diagnózist a fertőzés utáni fél évben.
A neurológiai megnyilvánulásokat a vírus idegrendszerre gyakorolt közvetlen hatásainak, vagy a fertőzést követő immunmediált betegségnek, valamint a COVID-19 szisztémás neurológiai szövődményének tekinthetjük.
A leggyakoribb post-Covid diagnózisok
- szorongásos zavarokról,
- álmatlanságról,
- hangulat- és memória zavarokról,
- vegetatív- és környéki idegrendszeri, valamint
- izom problémákról,
- ritkábban agyi érrendszeri szövődményekről és
- demenciáról szóltak.
A páciensek 13 %-a ekkor kapott először diagnózist az adott rendellenességről, azonban valószínűleg azzal számolhatnak, hogy a problémák, azaz a post-Covid hosszabb távon velük maradhat – áll a The Lancet Psychiatry c. szakmai magazinban publikált angol tanulmányban.
Az Oxfordi Egyetem kutatói egyetértenek a megállapításokkal, és annyival egészítik ki azokat, hogy a súlyosabb neurológiai problémák (pl.: ischaemiás stroke, demencia) jóval ritkábbak a COVID-19 után, és jelentősen nagyobb arányban érintették azokat, akik kórházi kezelésre szorultak.
Azt is megfigyelték, hogy a neurológiai és mentális tünetek gyakoribbak voltak a COVID-19 pácienseknél, azokhoz képest, akik influenzán, vagy más légzőszervi fertőzésen estek át, ami szintén azt bizonyítja, hogy a korona vírusnak sokkal kiterjedtebb hatásai vannak, mint más vírusfertőzéseknek. Éppen ezért is hangsúlyozzák a szakemberek, hogy bár egyelőre nem világos a COVID-19 hatása az agy és az idegrendszer működésére, de mivel a poszt-COVID tünetekről és panaszokról egyre több adatunk van, azok kezelése és a további kutatások elengedhetetlenek.
