Acetilszalicilsav: kiderült, nem sokat segít a súlyos Covidos betegeken

A kórházba kerülő koronavírusos betegek esetében az acetilszalicilsav hatása elmarad attól, amit eddig vártak.

Dobson Szabolcs, gyógyszerengedélyeztetési szakértő írt a Lancet orvosi szaklapban megjelent tanulmány alapján arról, hogy az acetilszalicilsav távolról sem segít olyan mértékben a koronavírus miatt kórházba került betegeken, mint az eddig remélték:

"Újabb csalódás: nem indokolható az kis dózisú acetilszalicilsav használata a COVID-19 miatt kórházban kezelteknél: a RECOVERY vizsgálat eredményei:

Ez a randomizált, kontrollos, nyílt (azaz nem vak) elrendezésű platform tanulmány a Lancet 2021. 11. 17-i számában jelent meg. Végeredményben az acetilszalicilsav-kezelés nem csökkentette a 28 napos halálozás és az invazív lélegeztetés szükségességének kockázatát, de minimálisan (1%-kal) javította a kórházból való 28 napnál korábbi élve kikerülés esélyét.

Az acetilszalicilsavat vérrögképződés kockátatát csökkentő tulajdonsága miatt használják a COVID-19 kezelésében. A RECOVERY vizsgálatban 177 angol, 2 indonéz és 2 nepáli kórház vett részt. Két csoport volt: az egyik szokásos kezelést kapott, a másik emellett 150 mg/nap acetilszalicilsavat is.

2020. 11. 01-2021. 03. 21 között 14.892 beteg vett részt ebben a vizsgálatban, Közülük 7351 fő kapott pluszban acetilszalicilsavat, míg 7541 fő csak a szokásos kezelést. Az acetilszalicilsavas csoportban 1222 beteg (17%), míg a szokásos kezelés csoportban 1299 beteg (17%) hunyt el 28 napon belül a kórházba szállítástól számítva.

Az acetilsavat is kapóknál a kórházban töltött idő kissé rövidebb volt (középértékben 8 nap) a szokásos kezelést kapóknál megfigyelt 9 nappal szemben, és némileg nagyobb volt a 28 napon beül élve hazabocsátottak aránya (75% a 74%-hoz képest).

Az acetilszalicilsavas csoportban kevesebb vérrög esemény volt (4,6% az 5,3%-kal szemben), de némileg emelkedett a súlyos vérzések kockázata (1,6% az 1,0%-kal szemben).

Olvasson tovább! Harmadik oltás: meddig tart a hatása?

A jelentősnek nevezhető klinikai előny hiányának lehet oka az, hogy a vérlemezkegátlás (acetilszalicilsavval) nem nyújt többlet hasznot a sokaknál alkalmazott alacsony molekulatömegű heparin- és kortikoszteroid kezelés mellett. Alternatív magyarázatként az is lehetséges, hogy más, nem vérlemezke-központú utakon kialakuló vérrögképződés és tüdőhólyagocska károsodás fontosabb lehet a klinikai kimenetelekben."

Hivatkozás: https://www.thelancet.com/.../PIIS0140-6736(21.../fulltext