A szabaduló HIV-pozitív rabok nem figyelnek a kezelésre
Az AIDS-vírussal fertőzött rabok számára kockázatos időszak a szabadulás, mert sokan felhagynak az életmentő gyógyszeres kezeléssel miután elhagyták a börtönt - számoltak be amerikai tudósok.
Szerintük az amerikai büntetés-végrehajtási rendszer fontos állomása lett a HIV-vírus terjedése elleni harcnak. A szabaduló rabok ugyanakkor nem rendelkeznek sem magán egészségügyi biztosítással, sem társadalombiztosítással, így gyakran nehezebben jutnak hozzá a vírust féken tartó kezeléshez.
Ez esélyt ad a vírus fokozottabb terjedésére, és növeli annak a veszélyét, hogy ellenállóbb lesz a gyógyszerekre - hívták fel a figyelmet a kutatók. Sok bevonuló rab számára felajánlják a HIV-teszt elvégzését, a fertőzött rabok kétharmada pedig kezelésben részesül a büntetés ideje alatt - írta kollegáival jegyzett tanulmányában Jacques Baillargeon a Texasi Egyetem orvosi karának munkatársa a Journal of the American Medical Association című tudományos folyóiratban.
Baillargeon kollegáival 2004 januárja és 2007 decembere között 2115 olyan, a texasi büntetés-végrehajtási intézetekben raboskodó HIV-fertőzöttet vizsgált, akik szabadulásuk előtt HIV-gyógyszereket kaptak.
A szabadulást követően az egész csoport mindössze 5,4 százaléka váltott be receptet az első 10 napban, 17 százalék az első hónapban, és 30 százalék az első két hónap során. Összességében a betegek 90 százalékánál szakadt meg valamilyen módon a kezelés - számoltak be a kutatók.
A kezelésekben lévő megszakítások e szerfelett magas száma azt sugallja, hogy a legtöbb szabaduló rab komoly adminisztrációs, társadalmi-gazdasági, és személyes akadályokba ütközik amikor a társadalomba visszatérve hozzá akar jutni a kezeléshez - írják a tudósok.
A tanulmány szerzői nagyobb együttműködésre szólították fel az állami és helyi ügynökségeket, az egészségügyi intézményeket, és a közösségi szerveződéseket, hogy segítsenek a frissen szabadult raboknak ellenőrzés alatt tartani a betegséget.