A koronavírus jövője: náthává szelídül, vagy fertőzőbb variánsok alakulhatnak ki? Erre számíthatunk
Valóban náthává szelídül a Covid vagy súlyosabb lefolyást okozó mutánsokkal számolhatunk? Magyar szakember elemezte a helyzetet.
Dobson Szabolcs szakgyógyszerész írt arról, hogy a jelenlegi helyzet és tudás alapján mire számíthatunk a jövőben a koronavírus terjedésével, fertőzőképességével kapcsolatban. Milyen hatással lehet majd az oltás a különböző variánsokra? A szakember szerint az egyik lényeges pont fertőzőképesség és a megbetegítőképesség közötti kapcsolat:
"Erre a problémára jelenleg nincs egyértelmű válasz. A kérdés az, hogy a SARS-COV2 vírus evolúciója olyan irányba halad-e, hogy megbetegítő, illetve halálos kimenetelű betegségeket okozó képessége (virulenciája) csökken/megszűnik (ezt nevezik avirulenciának), vagy nő, esetleg kb. hasonló marad ahhoz, amit mostanában látunk.
Az eddigi tapasztalatok szerint a SARS-CoV2 vírusban olyan örökítőanyag változások történtek, amelyek miatt a kialakuló egyes variánsok fertőzőképessége (transzmissziós rátája) növekedett, vagyis kevesebb vírus is elegendő a fertőzés megtörténtéhez (1).
Azonban a kérdés az, hogy milyen kapcsolat van a fertőzőképesség és a megbetegítőképesség között? Szükségszerű-e az, hogy a nagy fertőzőképesség egyben növelje a megbetegítőképességet (virulenciát) is? Az alfa variáns esetében mind a fertőzőképesség, mind a megbetegítőképesség fokozottabb volt a vad vírushoz képest. A béta-variáns fertőzőképessége szintén fokozottabb a vad víruséhoz képest, virulenciája kevéssé ismert, de képes kibújni az oltások által kialakított vagy a természetes fertőzés után kialakult immunvédelem alól. A gamma variáns szintén fokozottabban fertőzőképes és újrafertőződéseket okozhat. A delta variáns az alfához képest is fokozottabban fertőzőképes és nagyobb arányban vezethet kórházi kezeléshez (1).
A fertőző ágensek idővel csökkenő virulenciája több, mint száz éves elmélet. A koronavírusok többi, endémikussá vált képviselője nagyobbrészt alacsony halálozási kockázatú fertőzéseket okoz (kivéve a SARS és MERS betegséget).
A vírusok előtt van pár stratégia: az alsó légúti fertőzések jelentős károkat okozhatnak a gazdaszervezetben, de erős immunitás alakul ki ellenük és a vírus fertőzőképessége relatíve alacsony.
A felső légúti fertőzések esetén a kimenetel nem annyira súlyos. az immunvédelem gyengébb, és a fertőzőképesség magasabb. Így a természetes kiválasztódás a betegség hangsúlyát a felső légúti irányba tolhatja el. Tekintettel arra, hogy a SARS-CoV2 vírus által a sejtekbe jutáshoz használt ACE2 receptor a felső légúti nyálkahártyában nagyobb sűrűséggel fordul elő, mint az alsó légutakban, így a vírus ehhez kötődő tüskefehérjéjének tökéletesedése a felső légúti irányba tolhatja el a fertőzést.
De lehetséges más forgatókönyv is, ami jelenleg valószínűbbnek tűnik: a tüskefehérje tökéletesedése mellett megőrződik vagy fokozódik az alsó légutak megfertőzésének képessége is és így mind a fertőzőképesség (vírusszórás), mind a megbetegítőképesség (virulencia) magas marad (1).
Kérdés, hogy változni fog-e a vírus által kiváltott kóros immunfolyamatok jellege, benne például a citokin viharral. A SARS-CoV2 esetében a súlyos kórállapot kb. a fertőzés utáni 14 nap környékén alakul ki, amikor a vírus fertőzőképessége már nagyon alacsony. A fertőzések 95%-ának továbbadására a 2-11 nap között kerül sor. Ily módon a gazdaszervezetben okozott súlyos károk különösebben nem befolyásolják a vírus terjedési képességét (epidemiológiai fittségét), vagyis esetleg nincs evolúciós nyomás afelé, hogy az áldozatot elfogadható állapotban tartsa, bár hangsúlyozni kell, hogy a súlyos kórlefolyások relatíve ritkák (1).
Az 1980-as évek óta van egy magyarázat, miszerint a fokozottabban fertőző variánsok egyben erősebb megbetegítőképességgel is rendelkeznek és a két dolgot a magasabb vírusterhelés köti össze. Vagyis a fertőzőképesebb vírusok nagyobb mértékben szaporodnak és emiatt a betegség lefolyása is súlyosabb. Egy további tényező lehet az, hogy milyen a tünetmentes, de már fertőző időszak hossza, mert a vírus ezen időszak alatt fokozottabban terjedhet, így ez evolúciós előnyt jelenthet (1).
Olvasson tovább! Védőoltás után: ettől lehet jobb a koronavírus vakcina hatása
Kérdés az is, hogy a súlyos kórlefolyást gátló, de a fertőzések ellen csak részlegesen védő vakcinák alkalmazása nem szelektálhat-e ki olyan variánsokat, amelyek a nem oltottakban fokozott súlyosságú betegséget okoznak? Ezzel kapcsolatban már 2001-ben is született tanulmány (2)."
Hivatkozások:
1. Alizon S, Sofonea MT. SARS-CoV-2 virulence evolution: Avirulence theory, immunity and trade-offs. J Evol Biol. 2021 Jul 1:10.1111/jeb.13896.
2. Gandon, S., Mackinnon, M., Nee, S. et al. Imperfect vaccines and the evolution of pathogen virulence. Nature 414, 751–756 (2001). https://doi.org/10.1038/414751
