1979 előtt született és magyar? Ezért nem kell aggódnia a majomhimlő miatt

Az USA-ban már készülnek: a fekete himlő elleni vakcinát adnák be majomhimlő ellen. Úgy fest azonban, hogy bizonyos életkor felett a magyarok gyakorlatilag külön oltás nékül is "oltottak" lehetnek a majomhimlővel szemben.

Annak ellenére, hogy a szakemberek súlyos majomhimlő járványtól nem tartanak, sokaknál a jelenleg Európában is terjedő betegség aggodalmat vált ki. Az ő megnyugtatásukra is szolgálhat az, hogy van a kezünkben vakcina.

Majomhimlő elleni vakcina nincs, de a fekete himlő elleni is védhet a majomhimlőtől

Vissza kell ugranunk jó néhány évtizedet a járványok történetében, hogy megérthessük azt, hogy napjainkban kik lehetnek védettek a majomhimlővel szemben, és miért.

Az emberiség történelmét áttekintve a rendkívül súlyos járványok közül talán a fekete himlő, az esetenként 10 %-os halálozási rátával is járó „foltos szörny” vagy a „fekete halál” (variola vera) volt a legveszélyesebb. A megoldást ez esetben a védőoltás hozta el. Az Edward Jenner angol orvos nevéhez köthető vakcina, illetve annak tovább fejlesztett formája 1979-re gyakorlatilag fekete himlőtől mentessé tette a Földet, beleértve valamennyi kontinenst.

Ez hatalmas eredmény, és kiemelendő, hogy mindez „hagyományos” vakcinával, gyengített vírusokkal, azaz a XXI. század messenger ribonukleinsav (mRNS) és vektor-vakcinái nélkül valósult meg. Az oltási program annyira sikeres volt, hogy 1979-re fekete himlőtől mentessé vált a Föld, és akkor beszüntették a védőoltás kötelező jellegét.

Vagyis, Magyarországon csak azok oltottak és védettek a fekete himlővel szemben (és feltehetően a majomhimlővel szemben is), akik 1979 előtt születtek.

Több, mint 40 éve nem oltanak fekete himlő ellen

Azok, akik 1979 után születtek Magyarországon, már nem részesültek kötelező módon a fekete himlő elleni oltásban, az ún. tüzes karcolásban. Mindez azért lehet problémás, mert jelenlegi ismereteink szerint a fekete himlő elleni vakcina („a himlő az himlő” alapon) védelmet nyújt a majomhimlővel szemben is. A fekete himlő elleni oltások elmaradása, és a több mint 40 éves „hézag” világszerte indokolhatja azt, hogy miért ütötte fel a fejét a majomhimlő világszerte.

Majomhimlő: fertőzőképessége, tünetei és kezelése

Az oltás pótolható, az USA-ban a kontaktok oltását tervezik

Attól, hogy napjainkban már nem oltanak fekete himlő ellen, a vakcina és annak előállítási technológiája ismert. Ráadásul, az USA-ban - a bioterrorizmustól tartva - készleten is tartanak fekete himlő elleni vakcinákat, amik a jelen helyzetben elsősorban azoknál vethetők be, akik az igazoltan majomhimlővel fertőzött személyek szoros kontaktjainak minősülnek.

A lényeg tehát az, hogy: szükséghelyzetben az emberiség képes lépni, a fekete himlő elleni védőoltás széles körben (újra) alkalmazható lehet, és előzetes tapasztalatok, várakozások alapján az eredményes is lesz a majomhimlővel szembeni védelmet illetően.

Vakcinatörténeti érdekesség – milyen volt a fekete himlő elleni vakcina?

Egy vakcina sikere leginkább az időben visszatekintve mérhető le. Ebből a szempontból a fekete himlő elleni vakcina aranyérmes, hiszen eltűntette a fekete himlőt a Föld felszínéről.

Issekutz Béla, egykori egyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1959-ben megjelent „Gyógyszertan” könyvében a következőképpen ír a gyengített vírust tartalmazó, fekete himlő elleni vakcináról:

A himlővakcina a „himlővakcinával oltott borjak himlőhólyagjaiból nyert és glicerines vízzel hígított nyirok… ”. A himlővakcinával való első oltás 7-12 hónapos csecsemőkön történik, az újraoltást pedig 6-7 éves korban végzik. Az oltás részeként a felkar bőrén oltógerellyel egymástól legalább 2 centiméter távolságra lévő helyeken kereszt alakú párhuzamos karcolásokat végeznek. Ezek a karcolások nem túl felületesek, de vérzést sem okoznak. Ezt követően a karcolt sebre a gerely lapjával rákenik a nyirkot, amit 5 percen át száradni hagynak. Az oltás helyén néhány nap elteltével piros udvarral körülvett duzzanat (papula) alakul ki, a szervezetben pedig fokozatosan kiépül az immunológiai védelem.

Himlőoltásról dióhéjban

Jelenleg majomhimlő elleni vakcina nincs, de úgy tűnik, hogy a fekete himlő elleni oltóanyag is védelmet kínál a majomhimlővel szemben. A fekete himlő elleni vakcinát világszerte rutinszerűen és kötelező jelleggel használták, így volt ez Magyarországon is 1979 előtt. Szükség esetén a jövőben (újból) alkalmazhatóvá válhat a már ismert és bevált vakcina.

Pestis, kolera, himlő: ma is félnünk kell ezektől a betegségektől?

A majomhimlő tünetei és jelei

A majomhimlő tünetei nagyon hasonlítanak a himlő tüneteihez, de sokkal enyhébbek azoknál. A majomhimlő lehetséges tünetei közé tartozik:

• fejfájás
• izomfájdalmak
• hátfájás
• láz és hidegrázás
• általános gyengeség
• fáradékonyság
• nyirokcsomó-duzzanat
• az egész testen megjelenő, pattanásokra emlékeztető, hólyagos kiütések
• a kiütések a tenyér, a talp, a fejbőr, a szájüreg és a nemi szervek környékén egyaránt megjelenhetnek

A majomhimlő diagnosztizálása

Majomhimlő azonosításánál általában a klinikai tünetek (vagyis a jellegzetes kiütések) mellett az is szükséges kritérium, hogy az érintett vagy arról a területről érkezzen, ahol a majomhimlő leggyakrabban előfordul (vagyis Nyugat- vagy Közép-Afrikából), vagy valószínűsíthető legyen, hogy kapcsolatba került, kerülhetett majomhimlős esettel. Mivel a majomhimlő más, bőrkiütésekkel járó betegségekre, például bárányhimlőre is hasonlíthat, elengedhetetlen a laboratóriumi vizsgálat is. Ennél a kiütésekből vett mintát elemzik, például vírusrészecskéket keresnek benne.

Dr. Budai Marianna PhD.

szakgyógyszerész